Ha van tanulsága a 2024-es párizsi olimpia lenyűgöző látványosságának, az az, hogy egy ilyen nagyságrendű globális sportesemény megrendezése nem gyerekjáték és bizony nem is kerül kevésbe.
Becslések szerint Franciaország jelenlegi olimpiai kiadásai 9,5 milliárd dollár körül mozognak, ez az összeg várhatóan tovább nő majd, és a végső költséget körülbelül 10,8 milliárdra becsülik. Annak ellenére, hogy Franciaország költségcsökkentő intézkedéseket vezetett be az olimpiai kiadások alacsonyan tartása érdekében, már most jelentősen túllépte a tervezett összeget. Az Oxford Said Business School tanulmánya szerint a párizsi olimpia jelenlegi költsége több mint 1 milliárddal haladja meg a kezdeti terveket.
Bármilyen szempontból is nézzük, az olimpiai játékok megrendezése nem olcsó vállalkozás, hiszen annak tényleges sporteseményein felül a rendező országokban további rejtett költségek is felmerülhetnek. Ezek közé tartozik a gyakran milliószámra érkező nézők fogadása is, mely miatt nem ritka, hogy minden rendelkezésre álló erőforrást bevetnek az infrastruktúra fejlesztésére. Javítják a közlekedési hálózatot és új olimpiai épületeket, például stadionokat és sportarénákat húznak fel. Franciaország utóbbi helyett viszont a meglévő létesítmények felújítását választotta, azonban azok költségei is jelentősek voltak. És bár a párizsi olimpia néhány milliárddal elmarad a valaha volt legdrágább játékok mögött, a szervezők ugyanazokba a csapdákba estek, amelyek 1960 óta rendre a rendező országokat sújtották, azaz túlléptek a tervezett költségvetésen. De kiknek került eddig a legtöbbe az olimpia? Mutatjuk!
6. Athén 2004
A 2004-es athéni nyári olimpiai játékok rendezési költségei 15 milliárd és 18,7 milliárd dollár között mozogtak. Ehhez hozzájárult, hogy Athén többek között megnyitotta az Eleftherios Venizélosz Nemzetközi Repülőteret, amely ma évente 18,1 millió utast fogad. További fejlesztések történtek a város úthálózatán és metrórendszerén is, 90 kilométer új utat fektettek le az olimpia előtt. A görög hatóságok úgy döntöttek, hogy egyes meglévő struktúrákat felújítanak, de új épületeket is építettek, hogy megfeleljenek az előírásoknak.
5. Phjongcshang 2018
A 2018-as phjongcshangi téli játékok összköltsége 12,9 és 15,4 milliárd dollár közé tehető, és széles körben máig az egyik legsikeresebb olimpiaként tartják számon. Thomas Bach, a NOB elnöke az „új horizontok játékainak” nevezte a 109 millió dollárárt épített ideiglenes Pjongcsangi Olimpiai Stadionban megnyitott eseményt. Az említett létesítményt egyébként összesen négy alkalommal használták, majd az olimpia után le is bontották azt. Igen, van, amikor semmisem drága.
4. Nagano 1998
A becslések szerint Japánnak összesen 17,9 milliárd dollárba került az 1998-as téli olimpiai játékok megrendezése. Azonban, mint sok más olimpia, ez is lehetőséget adott a rendező országnak, hogy fejlessze meglévő infrastruktúráit. Így jelentős összegeket költött a következő létesítményekre:
- 34,8 milliárd jent az M-Wave fedett jégpályára,
- 19,1 milliárd és 9,1 milliárd jent a Big Hat és az Aqua Wing Arena helyszínekre,
- valamint 14,2 milliárd jent a White Ring arénára, amely a műkorcsolya és a rövidpályás gyorskorcsolya versenyeinek adott otthont
Ezenkívül 10,1 milliárd jent költöttek a Spiral létesítményre, ahol többek közt a bob és szánkó számok zajlottak, 8,6 milliárd jent a Hakuba Síugró Stadionra, illetve 7 milliárdot szántak a Snow Harp sífutó helyszínre is. Mindezek mellett Japán a költségvetés egy részét a közlekedési hálózatok fejlesztésére is fordította, többek között a Hokuriku Shinkansen szuperexpressz vonalának Naganóig történő kiterjesztésére. A meghosszabbítás 3 óráról 80 percre rövidítette le a Tokió és Nagano közötti utazási időt. Az olimpia egyébként nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Nagano máig népszerű úti cél lehessen a téli sportok rajongóinak.
3. Tokió 2020
Bizonytalan becslések szerint a 2020-as tokiói olimpia költségei 20 és 28 milliárd dollár között mozogtak, azonban egyes hírek szerint az akár 35 milliót is felemészthetett. Tény, hogy ez az egyik legdrágább olimpia a mai napig, különösen amiatt, hogy a Covid-19 világjárvány okozta körülmények közepette rendezték meg. Eredetileg 2020-ra tervezték, de végül 2021-re halasztották, ami már alapból bevételkiesést eredményezett a globális lezárások és korlátozások miatt. Becslések szerint Japán 41,5 milliárd dollár veszteséget szenvedhetett volna el, ha a játékokat teljesen lemondják, így inkább a kisebb veszteséggel járó halasztás mellett döntöttek. A játékok előkészítése érdekében bejelentették, hogy Tokió régi Nemzeti Stadionja 100 milliárd jenes felújításon esik át, hogy az alkalmas legyen a 2019-es rögbi világkupa és a 2020-as olimpia megrendezésére. Ezenkívül jelentősen javították a közlekedési infrastruktúrát, bővítették a repülőteret is, valamint egy új fejlesztésű gyorsbusz-rendszert is bevezettek.
2. Peking 2008
Egyes jelentések szerint a 2008-as pekingi nyári játékok összköltsége 52,7 milliárd dollárra rúgott, ami természetesen helyet biztosít neki a valaha volt legdrágább olimpiák listáján. Az eseményre a kínai kormány több új épületet is megrendelt, köztük a Pekingi Nemzeti Stadiont (Madárfészek), a Pekingi Nemzeti Vízisport Központot (Vizeskocka), melyek közül szomorú módon mára sok az enyészeté lett. Egyéb infrastrukturális fejlesztések közé tartozott a pekingi repülőtér bővítése, a pekingi metró kapacitásának és hosszának megduplázása (hét új vonallal és 80 állomással bővült a meglévő négy vonal és 64 állomás mellett). A hatóságok különösen nagy erőfeszítéseket tettek a levegő minőségének javítására is, korlátozták az építkezéseket és az autók használatát. A olimpia viszont nem ennek, hanem a nyitóünnepségen felsorakoztatott, egymással teljes szinkronban lévő 2008 dobosnak köszönhetően maradt mindenki számára emlékezetes.
1. Szocsi 2014
2014-ben az oroszok nem sajnálták a pénzt arra, hogy minden idők egyik leglátványosabb téli olimpiájával rukkolhassanak elő. A Szocsiban és a hegyvidéki Krasznaja Poljanaban megrendezett esemény legtöbbet felemésztő tétele minden kétséget kizárólag a Fekete-tenger partján, az Imeretinszkaja-völgyben felépített Olimpia Park volt. Ez olyan monumentális és fényűző helyszíneket tartalmazott, mint a Nagy Jégpalota, a Curling Aréna, valamint a nyitó- és záróünnepségnek is otthont adó Központi Stadion. Természetesen itt kapott helyet az olimpiai falu, illetve a szintén csak a játékok tiszteletére épült sajtóközpont is. A legalább 55 milliárd dollárba kerülő rendezvény történelmet írt azzal is, hogy világszerte 2,1 milliárd ember nézte a közvetítéseket.
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon
Forrás: Prestige
