Az olyan sorozatoknak köszönhetően, mint az X-akták vagy a Gyilkos elmék, számtalan tévhit él a közhiedelemben az FBI-ról, így ideje, hogy bizonyos kérdéseket illetően tiszta vizet öntsünk a pohárba.
Biztos mindannyian láttatok már olyan filmet vagy sorozatot, amiben egy bűntett helyszínére megérkezik az FBI-dzsekit viselő ügynök és mindenkit félreállítva átveszi az irányítást a nyomozás felett. De az is gyakran visszaköszön a képernyőkről, hogy egy szövetségi profilozó és egy sorozatgyilkos ügye éveken át tartó macska-egér játékba folyik. Azonban ez a két példa is nagyon távol áll a valóságtól, így mutatjuk a legelterjedtebb tévhiteket és az amögött meghúzódó igazságot az FBI-ról!
1. Az FBI-ügynökök bárhol, bármikor átvehetik az irányítást
Mindannyiunknak ismerős az olyan jelenet, amikor az FBI ügynöke megérkezik egy bűntény helyszínére, majd igazolványát felmutatva mindenkit hátrébb parancsolt. Nos, a valóságban ez egyáltalán nincs így, hiszen a szövetségiek csak mint közreműködők vesznek részt egy-egy nyomozásban. Ha tehát a helyzet megkívánja, a helyi hatóságok kérhetik a segítségüket, viszont egyenrangú felekként dolgoznak a megoldáson. Az FBI csak akkor kapcsolódik be a rendőrség munkájába, ha a bűntettben a szövetség is érintett, például ha gyilkosság történt egy általuk biztosított helyen, mondjuk egy bankban. Hollywood, ismét hazudtál nekünk!
2. Mindig az ikonikus FBI-dzsekit viselik
Az egyik legmegúszósabb halloweeni vagy farsangi jelmez lehet, ha FBI-ügynöknek öltözünk, hiszen csak egy sötétkék dzsekire és sárga festékre van szükségünk ahhoz, hogy elkészítsük az ikonikus lookot. Azonban igazság szerint a szövetségiek nagyon ritkán viselik ezt a darabot, ők inkább a business standard vonalat részesítik előnyben a mindennapokban. Ugyancsak téves, hogy még bent is napszemüveget viselnek, ahogy a sötétített üvegű, fekete terepjáró sem elengedhetetlen a megjelenésükből.
3. Az FBI-nak nincsenek profilozói
Az FBI 1908-as megalakulása óta számtalan területen üldözte már a bűnt, így a belföldi terorrizmus, a szervezett bűnözés és a sorozatgyilkosok is az ő hatáskörükbe tartoznak. Utóbbiakkal az FBI Viselkedéstudományi és Nyomozástámogató Részlegének kollektívája foglalkozik, azonban köztük sincs profilozó. A Mindhunterben és a Gyilkos elmékben is gyakran találkoztunk ezzel a tévesen megnevezett pozícióval, viszont gyilkosok után a Quanticóban kiképzett különleges ügynökök nyomoznak, akik a viselkedéstudomány részletes tanulmányozásából kifolyólag ezt a feladatkört is be tudják tölteni. Utóbbi egységbe csak a szervezet legkiválóbb ügynökei kerülhetnek be, a kiképzésüket legalább hétéves, a szövetségnél töltött munkatapasztalat előzi meg, ezt pedig tizenhathetes tantermi kiképzés és két év mentorálás követi. A sorozatgyilkosok viselkedése ugyanis gyakran félrevezető is lehet, így az élesben akcióba lépő ügynöknek a lehető legfelkészültebben kell megérkeznie a terepre.
4. Soha nem alkalmaznak civileket
Ugyan szövetségi ügynök nem mindenki lehet, azonban igazából bárki jelentkezhet hozzájuk egy-egy pozícióba. Az FBI ugyanis az adatelemzőtől kezdve az informatikusokon át a programozókig sokaknak kínál állást. Emellett pedig egy kiterjedt nyilvántartással rendelkeznek, melyben mindenféle szakember megtalálható. Ahhoz azonban, hogy ezen pozik egyikét bárki is elcsíphesse, a pályázónak legtöbbször büntetlen előélettel kell rendelkeznie, át kell esnie egy drogteszten és amerikai állampolgárnak kell lennie.
5. Zéró tolerancia a kábítószer-használókkal szemben
Az FBI-ügynököket gyakran makulátlan múlttal mutatják be, így könnyen azt hihetnénk, hogy ha valahol, akkor ott tényleg zéró toleranciát tanúsítanak az egykori kábítószer-fogyasztókkal szemben. Azonban a helyzet ettől jóval árnyaltabb. Jelenleg azok jelentkezhetnek hozzájuk, akik a kiképzést megelőző egy évben tiszták, korábban ez még viszont három esztendő volt. A tévhit egyébként onnan terjedhetett el, amikor az 1980-as években az Egyesült Államok korábbi elnöke, Ronald Reagan rendeletben tiltotta meg az FBI alkalmazottjai számára a kábítószer-fogyasztást. Azonban a dolgok változnak és a szövetség szabályai is lazultak az elmúlt közel negyven évben. Az egy év igazából csak a marihuánára vonatkozik, a teljesen illegális drogok más elbírálás alá esnek, de ezek sem zárják ki teljesen a felvételt. Az LSD esetében például tíz évet szabtak meg a jelentkezés és a fogyasztás között eltelt időintervallumként.
6. Az FBI mindig a dolgok sűrűjében van
Az ügynököktől ugyan tényleg megkövetelik, hogy kiváló fizikai állapotban legyenek, de a filmekben látott, gyakran kaszkadőr-mutatványoknak is beillő akciók azért távol állnak az igazságtól. A kiképzéskor előírják, hogy mennyi idő alatt kell teljesíteniük például egy 300 méteres sprintet vagy egy 1,5 mérföldes futást, viszont munkájukban ezekre jóval ritkábban van szükség, mint mi azt gondolnánk. A szigorú erőnléti követelmények azonban mégis fontosak, hiszen az irodai ügyintézés mellett természetesen egy átlagos munkanapon is bármikor veszélyben lehet az életük. Utóbbit bizonyítja az is, hogy 1925 óta körülbelül száz FBI-alkalmazott halt meg szolgálat közben.
7. A „most wanted” listájukon rangsorolnak
Az FBI legendás listájának története 1949-re nyúlik vissza, akkor egy James Donovan nevű újságíró kérésére tettek eleget kötelezettségüknek és felsorakoztatták a nyilvántartásukban szereplő tíz legveszélyesebb bűnözőt. A sorszámozott listával párhuzamosan elterjedt a tévhit, hogy a körözési lista egytől-tízig rangsorolja a szövetség által legveszélyesebbnek ítélt bűnözőket, azonban ez egyáltalán nincs így. Az FBI minden, oda felkerült körözött személyt ugyanolyan kockázati tényezővel ruház fel. Egyes esetekben bővíteni is szokták a létszámot, eddig az tizenhárom alkalommal haladta meg a tíz főt. A listáról halál, elfogás vagy az ellenük folyó büntetőeljárások megszüntetése esetén távolítanak el szereplőket. Érdekességként megjegyeznénk, hogy 2023. november 15-éig 532 személy – köztük tizenegy nő – szerepelt a listán, közülük 494 főt tartóztattak le vagy semlegesítettek, és 163-an a nyilvánosság segítségével kerültek a szövetség kezébe.
8. A földönkívüliek is a hatáskörükbe tartoznak
Az 1990-es évek legendás párosa, Mulder és Scully ügynök elegendő táptalajt adtak azokhoz a teóriákhoz, hogy az FBI, akárcsak az X-aktákban, úgy a való életben is foglalkozik a földönkívüliekkel. Nyilván, ha ez igaz volna, sem tudnánk róla, de a szövetségiek bizton állítják, hogy nincsenek ilyen jellegű megfigyeléseik. Az 1947-es új-mexikói, roswelli UFO-észleléskor és az 1970-es években történt megmagyarázhatatlan marhacsonkítások idején felajánlotta szolgálatait az ügyeket vizsgáló légierőnek, azonban ezek csak addig tartottak, míg át nem adták elkészült jelentéseiket az ügyekről. Ha aktáikban bármilyen UFO-észleléssel kapcsolatos feljegyzés szerepel, az csupán csak egy bejelentés miatt kerül oda.
Nyitókép: South Agency/ Getty Images
Forrás: Mental Floss
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- 10 érdekesség a Maestro című filmről
- Egy igazi ikon: 8 érdekesség Gábor Zsazsáról
- Egy inspiráló történet: 7 érdekesség, amit nem tudtál a vörös rúzsról
