Amikor gyermeket nevelünk, minden döntésünknek hosszú távú következménye van. Ha szeretnéd, hogy tisztelettel bánjanak vele - és ő is másokkal - akkor ezeket a mondatokat mindenképp érdemes otthon átvennetek.
Az életünk során számos fontos dologra megtanítjuk a gyermekeinket, hogy beilleszkedjenek a társadalomba, de ezzel sokszor tudattalanul is csorbítjuk a határaikat. Ha például egy gyermek arra van kényszerítve, hogy puszit kell adjon annak is, akitől egyébként a hideg is kirázza, felnőttként sokkal hamarabb beáldozza saját magát az erőszakosabban közeledők oltárán. A túlzott szigor a kreativitást és spontaneitást is kiöli a gyermekből, ha pedig mindent jobban tudunk helyette, az önállósága csorbul. Szép dolog az illem, és nem is azt mondjuk, hogy ne arra neveld a gyermekedet, de manapság már fontos az is, hogy megtanítsd meghúzni a saját határait, pont azért, hogy lelkileg és mentálisan is erős felnőtt lehessen, ne használják ki, és ne gázoljanak át rajta.
Tanítsd meg gyermekedet, hogy az alábbi mondatokat tisztelettel, de határozottan tudja alkalmazni:
„Rendben van, ha nem szeretsz. De én szeretem magam”
Rengeteg gyermeket kiközösítenek, kigúnyolnak a társai, vagy szeretetmegvonással büntetnek és manipulálnak a környezetében lévő felnőttek. Ezekkel a viselkedésformákkal sajnos felnőttként is találkozni fog, ezért nagyon fontos, hogy megtanítsd a gyermekednek, hogy önmagát szeresse. Fontos, hogy felismerje és elfogadja a hibát, és próbáljon meg jobb emberré válni, azonban ne csak mások tükrében létezzen. Önmagunk szeretete ugyanis elengedhetetlen a kiegyensúlyozott és boldog élethez.
„Nem értek egyet veled”
És ugye ezzel sincsen semmi baj, ha valaki szépen mondja. Attól, hogy nem vagyunk közös nevezőn még nem kell utálni a másikat, vagy személyes sértéseket vágni a fejéhez. De fontos megtanulni, hogy kiálljunk a saját igazunk, elképzeléseink mellett, hogy legyen saját véleményünk, és ne csak azt fújjuk, amit mások a „szánkba adnak” vagy elvárnak tőlünk. Az a gyermek, amelynek a környezetében élők elfogadják a véleményét, érvelését, akit megtanítanak „jól vitázni”, később kevésbé lesz befolyásolható.
„Nem szeretném ezt csinálni”
Iszonyatosan fontos mondat, hiszen a gyermekek sokszor kerülnek a felnőttek által kiszolgáltatott helyzetbe, ahol úgy érzik, kötelező megtenniük bizonyos dolgokat. Pedig ez nincs mindig így. Ha van az adott dologba beleszólása a gyermeknek (tehát nem olyan kötelezettségről van szó, mint a házifeladat vagy az iskolába járás), akkor adj néha teret az ő akaratának is, ne fojtsd el csírájában. Fontos, hogy meghallgasd az érzéseit, megismerd az ő érveit is, és ne kényszerítsd számára kellemetlen szituációba.
„Légy szíves ne beszélj így velem”
Ezzel a mondattal arra tanítod a gyermekedet, hogy a környezete – legyen az felnőtt, vagy gyerek – a megfelelő tisztelettel bánjon vele. Nyilván tiszteletet csak annak lehet adni, aki önmaga is tisztelettel bánik másokkal, szóval ez egy kétirányú mondat, ami a gyermekedet is a másokkal való tiszteletteljes kommunikációra neveli.
„Kérlek, ne vágj bele a mondatomba”
Vannak emberek, akik úgy vitatkoznak, hogy egyszerűen nem hagyják szóhoz jutni a másikat, vagy egy sima történetmesélésbe is belerondítanak. Velük gyakorlatilag beszélgetni sem lehet, mert csak a magukét fújják. Fontos, hogy mindamellett, hogy a gyermeked megtanulja kifejezni magát, ő is meghallgasson másokat, és figyeljen arra, amikor hozzá beszélnek. És ugyanígy ő is elvárhatja ezt a környezetétől.
„Meg tudom csinálni”
Mindenki másban jó: van, akinek a matek megy könnyen, van, aki a sportokban jeleskedik. De nincs semmi olyasmi, amit a te gyermeked tanulással, gyakorlással, befektetett energiával ne lenne képes megcsinálni úgy, ahogyan mások. Lehet, hogy számára több munka és hosszabb idő lesz ugyanoda eljutni. De fontos, hogy megtanuljon hinni önmagában.
„Szeretnék egy kicsit egyedül lenni”
Ha az osztálytársai, vagy kisebb testvére, esetleg egy felnőtt nem hagy nyugtot a gyermekednek, akkor ahelyett, hogy mindezt csendben tűrje, és frusztrált legyen miatta, tudatosítsd benne, hogy kérhet egy kis nyugalmat magának. Felnőttként és gyermekként egyaránt lehet nehéz napunk, amikor nem vágyunk másra, csak egy kis nyugalomra. Tanítsd meg a gyermeked arra, hogy szóljon, ha szeretné, hogy kicsit békén hagyják (és ezt ne úgy jelezze, hogy becsapja az ajtót). A veszekedések száma is kevesebb lesz, ha őszintén kimondotok otthon dolgokat, és tiszteletben tartjátok egymás kéréseit.
Bizonyára rendkívül sok élethelyzet van még, amikor jó lenne, ha a gyermekünk ki tudna állni önmagáért. Ti mivel egészítenétek ki a listát?
Nyitókép: SDI Productions/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- 13 fontos gondolat Vekerdy Tamástól a gyereknevelésről
- Így szoktasd le a gyereket a tévéről és a telefonról – dopaminmentes nevelési tippek
- Pár perces gyakorlat szülőknek, mielőtt kikészülnek a gyermeküktől
