Ezeket a szavakat a depresszióval küzdők gyakrabban használják, mint mások

A depresszió nemcsak az emberek gondolkodását formálja át - megváltozik a mozgásuk, átalakulnak az emberi kapcsolataik, sőt még a kommunikációjuk is.

A depresszióval küzdő embereknél a verbális kommunikációjukban is észrevehetőek bizonyos változások. Gondoljunk csak például a súlyos depresszióval küzdő Sylvia Plath műveire, vagy Kurt Cobain dalszövegeire. De tulajdonképpen milyen is az, ha valaki a depresszió nyelvén” beszél?

Szavak, amelyek segítenek felismerni a depressziót

A tudósok már nagyon régóta vizsgálják a depresszió és a nyelvhasználat közötti összefüggéseket. Szerencsére ebben ma már a modern technika vívmányai is a segítségükre vannak. Míg régen a hagyományos módszerek szerint dolgoztak: számos depresszióval küzdő ember levelét és naplóját olvasták el, addig mára egy számítógépes program végzi az analízist, amivel a kutatók néhány perc alatt hatalmas mennyiségű adathoz juthatnak. Az eljárás előnye, hogy a legapróbb nyelvészeti sajátosságokat is felfedezhetik, amiket az ember talán észre sem venne. Emellett a program képes bizonyos szavak gyakoriságát százalékokban meghatározni, valamint a szókincs sokszínűségére, a mondatok átlagos hosszúságára és a grammatikai szabályokra vonatkozó információk begyűjtésére is. A Clinical Psychological Science legújabb tanulmányában nemrég összegyűjtötték azokat a szavakat, amelyek segíthetnek a depresszió felismerésében.

Naplóktól a fórumokig

A szakértők az új szövegelemző program eredményeit kiegészítették korábbi vizsgálatokkal. A kutatások során személyes esszéket, naplóbejegyzéseket, ismert művészek alkotásait, blogokat és internetes fórumok beszélgetéseit is átvizsgálták. Az írásokat két szempont alapján osztályozták – tartalom és stílus – és ezekből is fontos információkat szűrtek le. A depresszióval küzdő emberek például sokkal gyakrabban használnak olyan szavakat, amelyekkel negatív érzéseiket fejezik ki. A leggyakrabban használt melléknevek és határozószavak között a ‚‚magányos’’, a ‚‚szomorú’’ és az ‚‚elkeseredett’’ kifejezések is szerepeltek.

‚‚Én’’ vs. ‚‚mi’’

A kutatásból arra is rájöttek, hogy a depressziótól szenvedők észrevehetően többször használták első számban a személyes névmásokat (‚‚én’’ vagy az ‚‚önmagam’’), néhány embernél pedig az is megfigyelhető volt, hogy kívülállóként, narrátorként meséli el a gondolatait, és egyes szám második vagy harmadik személyben beszél magáról. Ezzel szemben elenyésző volt azoknak a mondatoknak a száma, amelyekben a személyes névmásokat többesszámban használták. Ezt azzal magyarázták, hogy a depressziós emberek hajlamosak elveszíteni a kapcsolatot a külvilággal és csak önmagukra fókuszálni. A társadalmi elszigeteltség pedig még jobban azt az érzést kelti bennük, hogy senki sem áll mellettük és egyedül maradtak. A kutatók szerint biztosabban diagnosztizálható a depresszió, ha nem a negatív érzelmeket lefestő szavakat, hanem a személyes névmásokat vizsgálják.

 ‚‚Mindig’’ és ‚‚semmi’’

A kutatások alatt arra is rájöttek, hogy a nyelvi stílus sokkal többet elárul egy ember mentális állapotáról, mint a szöveg tartalma. A közelmúltban készültek el annak a vizsgálatnak az eredményei, amely során 64 különböző internetes fórum beszélgetéseit vizsgálták. Az online fórumokon a mentális egészség témáit vitatták meg és körülbelül 6400 felhasználó hozzászólásait tartalmazta. Ezeken a weboldalakon a felhasználók gyakran használnak olyan erős, szélsőséges határozószavakat, mint például a ‚‚mindig’’, a ‚‚semmi’’ vagy a ‚‚teljesen’’. Mivel a depressziós emberekről elmondható, hogy általában mindent feketén vagy fehéren látnak, ezért gyakran használnak olyan szavakat, amelyekkel ezeket a végleteket fejezik ki.

Ezek a szignifikáns határozószavak 50%-kal gyakrabban fordulnak elő olyan fórumokon, ahol a szorongás és a depresszió a téma. Ez a szám még nagyobb, körülbelül 80% az öngyilkosságról szóló topikok között. De a személyes névmások használata is hasonló eredményeket mutatott. Ezzel szemben egy kis paradoxon fedezhető fel a negatív érzelmeket kifejező szavak számlálása közben – azok, akik szuicid gondolataikat fogalmazták meg ritkábban használtak olyan szavakat, amelyekkel negatív érzelmeiket írták le, mint azok, akik a depresszióról beszéltek. Ezzel is alátámasztották, hogy a szélsőség határozószavak és a személyes névmások használatából pontosabban megállapítható, hogy mennyire súlyos mentális problémáról van szó.

Megállítható a globális probléma?

Ez a modern eljárás már most rengeteg olyan információhoz hozzájuttatta a szakembereket, amelyek nagy segítséget nyújtanak a depresszió korai stádiumának felismerésében és kezelésében. A kinyert adatoknak hála a későbbiekben olyan mentális betegségeket is pontosan tudnak majd azonosítani, mint a perfekcionizmus, az önértékelési problémák vagy a társadalmi szorongás. Erre nagy szükség van, ugyanis a depresszióval és a különböző mentális betegségekkel küzdők száma folyamatosan növekszik. A WHO szerint napjainkra kb. 300 millió embert érintenek, ez a 2005-ös adatokhoz képest 18%-os növekedést jelent. A kutatók azt remélik, hogy a technikai újításnak köszönhetően fel tudják venni a harcot.

Nyitókép: Unsplash

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Legnépszerűbb cikkek: