Ugye te is észrevetted, hogy az ételek terén folyamatosan változik az ízlésed? Nos, ez nem véletlen, az idő múlása az ízlelőbimbókat sem hagyja érintetlenül. De vajon mit tehetünk ez ellen?
Az átlagember nagyjából 9-10 000 ízlelőbimbóval jön a világra, míg a népesség extra érzékeny ízleléssel rendelkező 15-25 százaléka nagyjából kétszer ennyivel. Ezek ráadásul villámgyors regenerációra is képesek: ha leégetjük a nyelvünket a forró levessel, egy-két nap múlva helyreáll az ízérzékelésünk. A teljesítményük mégsem változatlan egész életünk során.
A gyerekek máshogy érzik az ízeket
Egyes kutatók szerint a gyerekek az ízérzékelés terén valóságos szupererőkkel rendelkeznek: ezért lehetséges, hogy a legkisebb keserű morzsát is képesek kiszúrni az ételben. Ez a túlélésre játszó evolúció terméke: a kicsik akkor képesek a leginkább felismerni a potenciálisan veszélyes anyagokat, amikor a legkiszolgáltatottabb korban vannak. A várandós nők is érzékenyebbek a keserű ízre, a sóra viszont kevésbé. A gyerekek édesszájúsága is ennek a jelenségnek köszönhető: az édes ételek általában energiadúsak, a régi korokban pedig a gyerekeknek minden energiára szükségük volt, ha fel akartak nőni – épp ezért ösztönösen az „energiahatékony” ételekhez vonzódtak.
A korral ez is átalakul
Az ízlelőbimbók ráadásul csak a történet feléért felelősek, hiszen a szaglásnak legalább ekkora szerepe van az ételek élvezetében. És itt jön a csavar: sajnos mindkét érzékszervünk tompul az idő múlásával. Betegségek, allergiák, sőt akár egyes gyógyszerek, például a szájszárazságot okozó antidepresszánsok, antihisztaminok és más orvosságok is képesek tompítani a szag- és ízérzékünket. A kutatások szerint akár 10 000 féle ízt is képesek lehetünk megkülönböztetni egymástól. Az idő előrehaladtával viszont, ahogyan az ízlelésünk és a szaglásunk érzékenysége változik, a mi ízlésünk is átalakul: lehet, hogy korábban valamit elviselhetetlenül fűszeresnek ítéltünk, később azonban a kedvencünkké válik. Lehet, hogy gyerekkorunkban nem szerettük, később azonban megértünk rá.
Tartsd karban az ízlelőbimbóidat!
Ráadásul az ízérzékelésünk ugyanúgy karban tartható és edzhető, mint az izmaink – legalábbis, ha az érzékelés csökkenését nem egy elháríthatatlan betegség okozta. Ehhez nem kell mást tennünk, mint rendszeresen új dolgokat kóstolni, vagyis kulináris téren is egészséges kíváncsisággal állni a világgal. Ez még az egészségünknek is jót tesz, hiszen minél változatosabban táplálkozunk, annál többféle tápanyaggal látjuk el a szervezetünket természetes forrásból. De vajon hogyan iktathatsz be az étrendedbe rendszeresen újdonságokat?
Add hozzá a kedvenceidhez
Ha nem vagy nagyon bevállalós ezen a téren, akkor jobb, ha először kicsit becsapod az ízlésedet. Egy új hozzávalót adj hozzá a kedvenc ételedhez. Ha gyerekként nem szeretted a kelbimbót, próbáld ki egy olyan ételben, amelyhez illik, de amibe eddig nem tettél belőle. Nagyon elrontani nem tudod vele, ha pedig bejön, máris felvittél valami újat az étlapra.
Egyél színesen!
Próbáld egy másik érzékszerv felől is megközelíteni a dolgot. Minél színesebb az étrended, annál többféle tápanyag jut a szervezetedbe, és annál nagyobb az esélyed rá, hogy mindig valami újat próbálsz ki.
Kísérletezz az elkészítéssel
Egy új, vagy korábban nem túlságosan szeretett hozzávalót – maradjunk a kelbimbónál – sokféleképpen el lehet készíteni. Ha a krémleves nem ízlett, próbáld ki párolva, sütve, vagy salátaként, sőt, akár még zöld turmix alapanyagaként is megkóstolhatod. A fűszerezéssel is játszhatsz. Csak akkor vesd el teljesen, ha már minden létező variációt megpróbáltál.
Próbálj ki más textúrákat
Az ételnek nemcsak íze és illata van, hanem textúrája is, ez pedig legalább annyit ad hozzá az élményhez, mint az előző kettő. Ezzel is érdemes kísérletezni: lehet, hogy ami puha textúrával nem jön be, az ropogósan bejöhet?
Nyitókép: Westend61/Getty Images
