Talán te is gondolkodtál már azon, miért megy ki a fejedből egy film címe vagy egy koktél fantázianeve, biciklizni bezzeg nem felejtesz el. A neuropszichológus szerint a magyarázat egyszerű: nem mindegy, milyen emlékeket hozunk létre az agyunkban.
Hányszor hallottad már életed során mindenféle dologra, hogy olyan ez, mint a biciklizés, nem lehet elfelejteni… De azon elgondolkodtál-e már, hogy ha gyerekként megtanultunk biciklizni, vajon miért nem felejtjük el soha? Ha most arra gondolsz, hogy éppen elég kék-zöld foltot, vérző horzsolást, krokodilkönnyet és horpadt bukósisakot áldoztunk a tudás oltárán, szóval megérdemeljük, hogy amit megtanultunk, az örökre a mienk maradjon. Ám sajnos ki kell ábrándítanunk: nem ez áll a háttérben. Hanem az, hogy milyen emlékeket képzünk, pontosabban, hogy ezeket hol tároljuk.
Miért nem felejtünk el soha biciklizni?
Boris Suchan neuropszichológus korábban a Scientific American című lapnak írt cikkében magyarázta el a dolgot. Azt írta, kétféle hosszú távú memóriánk van: az explicit, vagy deklaratív és az implicit, vagy procedurális. A deklaratív memórián belül is két altípus létezik, az epizodikus és a szemantikus memória. Az epizodikus memóriába az életed olyan eseményei tartoznak, mint például egy koncertélmény, vagy az a pillanat, amikor kisgyerekként leestél a fáról. A szemantikus emlékezeted pedig gyakorlatilag a lexikális tudásba sorolható tényeket rögzíti. Például: a második világháború 1945-ben ért véget.
Ha viszont egy készséget sajátítasz el, az a procedurális memória része. A vezetés, a sportolás vagy a biciklizés megtanulása mind olyan tevékenységek, amelyeket itt tárolunk. A hosszú távú memória két típusáért más-más agyterületek felelősek. Ezért a szakember azt mondja, elméletileg lehetséges olyan agysérülés, ami után valaki nem emlékszik arra, hogy valaha biciklizett (mert nem tudja előhívni az emlékeit az epizodikus memóriájából), de képes arra, hogy felszálljon egy kerékpárra és tekerjen vele.
Hogy miért maradnak meg akár élethosszan is az információk a procedurális memóriában? Mint a példánknál maradva az is, hogyan kell biciklizni. A tudomány számára ez egyelőre rejtélyes terep, bár az egyik ok, amire a neuropszichológus is kitér, hogy az agy azon régióiban, ahol a mozgásminták kialakulnak, kevesebb idegsejt cserélődik. Ez állhat amögött, hogy hatékonyabban tudsz újra felidézni egy olyan tevékenységet, amit egyszer már megtanultál, mint például a kerékpározás.
Szóval, ha 15 éve nem ültél biciklin, egy szép őszi délutánon mondj bátran igent egy kis bringázásra. Lehet, hogy először egy picit bizonytalannak érzed majd magad, de az alapok meglesznek. Mert ezt tényleg nem lehet elfelejteni!
Forrás: mentalfloss.com
Fotó: Westend61 / Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Élmények két keréken: egy új, ingyenes biciklis app is segít, ha bringával indulsz útnak
- Kerékpárkönyvtár nyílt London egyik szegénynegyedében, a cél az, hogy minél többen megszeressék a biciklizést
- Egy úti cél, ezernyi élmény: fedezzétek fel Visegrádot és környékét bringával!
