Félsz a munkahelyi kihívásoktól? Így győzheted le az ergofóbiát!

A munkától való félelem nem egyenlő a lustasággal vagy a kiégéssel, és muszáj vele foglalkozni, mert nem múlik el magától.

A különböző fóbiákat többnyire a félelem, vagy valamilyen rossz tapasztalat beidegződés idézi elő. Ez a szorongás lehet magasságtól, különböző állatoktól, repüléstől, hídon való átkelésről, ami mind heves szívdobogással, fokozott izzadással és pánikreakcióval is járhat.

Bármilyen furcsán is hangzik, létező fogalom a munkától és a munkahelyi tevékenységektől való félelem is. Ergofóbiának nevezik, és kifejezetten káros hatású az egészségre nézve. Ráadásul nemcsak a teljesítményre van negatív hatással, hanem további fóbiákat is generálhat (pl. nyilvános helyen való megszólalástól való félelem) ezért is különösen fontos, hogy érintettség esetén foglalkozzunk vele. Aki fél a repülőtől, az többnyire más közlekedési eszközt választ, aki a pókoktól retteg, az síkit, ha lát egyet, és valaki a segítségére siet. De mit tegyen az, aki napi szinten retteg a munkától, vagy mindentől, ami a munkájával kapcsolatos?

A munkától való félelem során az érintett személy felismeri és pontosan tudja, hogy nincsen objektív oka a félelemre, de a szervezete úgy reagál, mintha valóban fenyegetést jelente számára a helyzet. Ettől aztán ugyanolyan intenzíven szorong, mint bármilyen másik fóbia esetén” – mondja Dr. Lorena González, pszichológus.

Jelek, amelyek a ergofóbiára utalnak

Fotó: PeopleImages / Getty Images

A szakember szerint a munkahelyi feladatoktól rettegőknek azért sincs könnyű dolguk, mert sokan egyszerűen csak lustának kategorizálják őket. Ugyanis a legáltalánosabb jele a koncentráció elvesztése, ami külső szemlélő számára egyszerűen úgy tűnik, hogy nem akar, vagy nincs kedve dolgozni. A munkával, vagy azzal szorosan összefüggő helyzetekhez kötődő negatív gondolatok is felerősödnek, ami különösen erőteljes hétvége után, vagy a szabadságból való visszatérésnél, az újbóli munkakezdéskor. Tünetként észlelhető a hasfájás, fejfájás, izomfeszülés, gyomorgörcs, de nagyon gyakori az alvásprobléma is.

Néhány szerencsés, kivételes helyzettől eltekintve a munkavégzést nem lehet folyamatosan elkerülni, ezért meg kell találni a problémából a kiutat. A munkahelyi tevékenységektől való félelem összetett ugyan, ám sokszor az első munkahelyhez, vagyis a „felnőtt élet” kezdetéhez köthető. De állhat a hátterében munkahelyi balesettől vagy sérüléstől való félelem is. A szakorvos tapasztalata szerint azonban a terápiára járó pácienseknél többnyire a fóbia fő kiváltó okai: az alacsony önbecsülés, a kudarctól való félelem, a megfelelési kényszer, esetleg egy „rossz hírű” vezetőtől való szorongás. Vagyis nem magától a munkától, mint tevékenységtől alakul ki a szorongás, hanem a hozzá köthető negatív dolgoktól.

Mi segíthet?

  • A pszichológus tanácsa, hogy ha egy vezető észleli, vagy többen jelzik neki a problémát, akkor hasznos lehet, ha kisebb csoportokban szervez csapatépítő tréninget, hogy a közvetlen munkahelyi kapcsolatot erősítse.
  • Hasznosak és rengeteget tudnak segíteni a mindfulness gyakorlatok, amelynek során a munkavállaló megtanulja, miképpen tud az adott pillanatra koncentrálni.
  • Fontos, hogy a segítőszándék ne váljon tolakodóvá, hogy ne okozzon újabb stresszhelyzetet az érintettnél.
  • Előfordulhat, hogy a fóbiát a munka monotonitása okozza, ilyenkor, ha van rá lehetőség, érdemes a munkahelyen belül váltani, vagy egy új munkahelyet keresni. Sokszor a környezetváltozás is segít.
  • Ha a munka elvesztésétől való félelem okozza a szorongást, arról hasznos lehet egy megbízható kollégával, vagy baráttal beszélni, hogy ne maradjon bennünk ezzel kapcsolatos rossz érzés.
  • Folyamatosan visszatérő, intenzív szorongásos rohamok esetén javasolt az egyéni terápia, amikor a szakember segít a személyre szabott megoldás megtalálásban. Ez azért is indokolt, mert a türelmet, a megértést és az együttérzést nem lehet egyetlen kollégától, vagy vezetőtől sem elvárni a végletekig. Ráadásul ahol nagy létszámú a csapat, ott az állandósult „kivételezés” újabb konfrontációhoz vezet a kollégák között, ami az érintettnél még jobban fokozza a feszültséget. „A terápia során olyan lehetséges irracionális gondolatokon dolgozunk, amelyek a fóbia hátterében meghúzódnak, és alaposan felmérjük azokat a lehetséges tényezőket , amelyek ezt az állapotot rendszeresen kiváltják. Innentől kezdve pedig az önbecsülésen dolgozunk, ami meghatározó tényező a biztonságérzet növekedésében is” – mondja a szakember.
  • Nagyon fontos és hatékony segítség lehet a relaxációs technikák elsajátítása is, amelyeket már rögtön a szorongásos tünetek észlelésekor lehet alkalmazni. A jóga vagy az éber figyelem segíthet, hogy szembenézzünk a problémával, és készen álljunk a legyőzésére.

Forrás: vogue.es

Nyitókép: John M. Lund/GettyImages

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: