Fesd ki magadból a felgyülemlett feszültséget

Bizonyított, hogy a művészetnek terápiás hatása van. Egy-egy alkotás képes a lelkünkig hatolni, ilyenkor úgy érezzük kapcsolódunk a műhöz. Vajon milyen hatással van ránk, ha mi magunk vetjük papírra saját belső világunkat? 

Liane Collot d’Herbois, a festésterápia megalkotóinak egyik oszlopos tagja. Collot hosszasan tanulmányozta Goethe színtanát és Rudolf Steiner azon kutatásait, miszerint képesek vagyunk-e meggyógyítani önmagunkat pusztán a gondolataink irányításával. Collot és mentora Ita Wegman 1945-ben hozták létre a Fény-Szín-Sötétség terápiát. A módszer lényege, hogy párhuzamot von a festés és az ember között. A fény az érzékszerveinket, az idegi működésünket szimbolizálja. A sötétséget a végtagjainkkal, az emésztéssel és az anyagcserével azonosítja. A kettő között elhelyezkedő színek táplálják a lelket, ezek a vérkeringés és a légzés szimbólumai. Collot szerint, ha valakiben felborul a fény-sötétség egysége, az kihatással van a színek harmóniájára is. Vagyis, ha bármelyik túlsúlyba kerül, ezzel felborítva az egyensúlyt, megszűnik a harmónia a testben és lélekben egyaránt. Ha a szellemünket szimbolizáló fény túl erőteljes bennünk, az túlfeszített idegállapotra utal. Amennyiben a sötétség dominál, valószínűleg energiaraktárunk kimerült, könnyen depresszív hangulatba kerülhetünk.

Mi történik a festésterápián?

Fontos leszögezni, hogy a művészetterápia önmagában is hasznos, ám akkor a leghatásosabb, ha pszichoterápia mellett végezzük. Semmiféle rajz vagy festőtudásra nincs szükségünk hozzá. Mielőtt a festésre kerülne a sor, a terapeuta röviden elbeszélget a klienssel, és megkéri, hogy próbáljon meghatározni egy célt, amit a terápia szolgálhat. Ezután 6 képet készít a kliens, 3 szénrajzot és 3 akvarell festményt. Az elkészült képek megmutatják a saját belső világunkat. Árulkodó jel, ha túl sok világos vagy sötét árnyalatot használunk. Könnyen azt gondolhatjuk, ha gyönyörű színkavalkád van a képünkön, lelkünk rendben van, hiszen színesen látjuk a világot. Azonban a túl harsány színek is komoly árulkodójelek. Utalhatnak idegességre, feszültségre, vagy akár arra is, hogy a személyiségünk még kiforratlan.

A terapeuta azt is megfigyeli, hogyan fest a páciens. Gyorsan elkészül, vagy hosszan tökéletesítgeti a képet. Határozott mozdulatokkal nyúl a színek felé, vagy alaposan átgondol minden apró mozdulatot. A gesztusok is rendkívül sokat elárulnak. Fontos tudni, hogy a festésterápia nem egy festőgyakorlat. Nem az a cél, hogy egyre szebben fessünk. A hangsúly az alkotás folyamatán van.

Kifesthetem magamból a problémákat

A művészetterápia segíthet a traumák feldolgozásában, csökkenti a stresszt és a szorongást. Sokak számára komfortosabb, mint a pszichoterápia, ugyanis az érzelmeket nem szóban kell feltárni. Gyerekek esetében is gyakran bevált módszer, hiszen ők még nem képesek az érzelmeik pontos megfogalmazására. A festésterápiát depresszió, pánikbetegség, vagy krónikus fáradtság ellen is gyakran alkalmazzák. Természetesen akkor is érdemes ecsetet ragadni, ha úgy érezzük nincs különösebb problémánk. Nem is gondolnánk, mennyi minden felszínre kerülhet az alkotási folyamat során. Idézzünk fel egy szép, vagy éppen szomorú emléket és figyeljük meg önmagunkat. Mit érzek? Mitől volt a visszaidézett pillanat szép vagy éppen fájdalmas? A terápia során ezeket az érzelmeket megragadva készülnek a festmények.

A festés, mint természetes nyugtató

Az elmúlt évtizedekben a festés terápiás hatását számos kutató górcső alá vette. Egy tanulmány során 10 héten keresztül vizsgáltak egy 60 évesekből álló csoportot. A társaságot két részre osztották. Az egyik csoport minden nap egy órán keresztül festett, míg a másiknak csak képzőművészeti alkotásokat mutattak. A kutatók vizsgálatokat végeztek a 10 hetes program megkezdése előtt és után. A résztvevők agyműködése között komoly eltérést tapasztaltak. Azoknak, akik minden nap festettek sokkal integráltabbá vált az agyműködése, sőt a kortizol szintjük is jelentősen megnövekedett. A kortizol egy olyan hormon, amelyet a mellékvese termel. Az antistressz néven is ismert hormon könnyedén kiürülhet a szervezetünkből, ha testünk stresszes, leterhelt állapotban van. Azoknál, akik csak szemlélték az alkotásokat, sokkal kevesebb változást tapasztaltak az agyműködésben.

Festésterápia otthon

Természetesen otthon is próbálkozhatsz ezzel a technikával. A lényeg, hogy gondolkodás nélkül fess. Nem kell, hogy értelmezhető kép készüljön. Ha úgy érezzük, egy-egy érzelmet, mindössze egy folt, vagy vonal jellemez, fesd le bátran. Kizárólag az érzésekre, vagy éppen egy múltban megélt traumára koncentrálj, és engedd, hogy a kezed szabadon tegye a dolgát. Az öngyógyítás igencsak hosszas folyamat, légy türelemmel magad felé. Festeni egyedül is rendkívül hasznos, ám különösen érdekes tapasztalat lehet, ha a pároddal, vagy egy családtagoddal közösen alkottok. A páros festések során olykor új és meglepő dolgokat tudhattok meg egymásról. Noha először furcsa lehet, rendkívül sokat segíthet a kapcsolat működésében. Collot ikerpárokon alkalmazta a technikát. Az eredmények azt mutatták, hogy a testvérek között sokkal szorosabbá vált a kötelék.

1. Az érzelmek lefestése

Vegyetek elő két nagy lapot és készítsétek elő a festékeket. Beszéljétek meg, hogy milyen érzést, pillanatot szeretnétek megjeleníteni. Ez lehet akár az első találkozás pillanata, vagy éppen egy olyan konfliktus, ami mindkettőtöket megviselt. Kezdjetek egyszerre festeni, de ne beszéljétek meg ki mit fest pontosan. Akár a szoba két különböző pontján is lehettek, a lényeg, hogy a befejezett képet pillantsátok meg először. Ha elkészültetek mutassátok meg egymásnak a képeket és mondjátok el, mit láttok a másikén és ez milyen érzéseket kelt bennetek. Ezután osszátok meg egymással mit éreztetek festés közben. Ez a módszer segíthet jobban egymásra hangolódni, és talán olyan sérelmek, témák is felszínre kerülhetnek, amelyek a hétköznapokban nem kerülnek szóba.

2. Vonalfestés az alapszínekkel

A vonalfestés lényege, hogy összedolgozzatok és közösen hozzatok létre valamit. Remek módja annak, hogy megtanuljatok kompromisszumot kötni. Közösen használjatok egy lapot és csak az alapszínekkel fessetek (sárga, kék, piros). Ne beszéljétek meg előre, hogy mit fogtok festeni. Egyikőtök kezdje el, majd folytassa a másik. Mindig egy vonalat húzzatok, rátok van bízva, hogy milyen színnel és milyen vastag vonalat festetek. Nem fontos, hogy értelmezhető legyen a kép, sokkal inkább a folyamaton van a hangsúly. Ebből a feladatból kiderül, melyikőtök a dominánsabb és ki enged többször a kapcsolatban.

3. Fessetek képeslapot egymásnak

Készítsetek egy személyre szóló képeslapot egymásnak és gondolatban írjátok meg a levél szövegét. Ennek a módszernek nem az a lényege, hogy együtt dolgozzatok, sőt megmutatni sem szükséges az elkészült képeslapokat. Kiváló lehetőség arra, hogy olyan dolgokat írjatok a levélbe, amiket még nem álltok készen kimondani a másiknak. A harag kifejezésére is nagyszerű ez a terápiás módszer. Sokszor első felindulásból cselekszünk és hajlamosak vagyunk olyan dolgokat a másik fejéhez vágni, amiket később megbánunk. Ilyenkor remek megoldás, ha kifestitek és kiírjátok magatokból a fájdalmat.

Szerző: Simon Eszter
Nyitókép: Russell Monk/GettyImages

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: