Az étkezési zavarokkal nemcsak azért kiemelten fontos foglalkozni, mert az ezekben szenvedő betegek fizikai jóléte mellett mentális egészségük is komoly kihívásokkal néz szembe.
Az étkezési zavarok több tényező együttes hatásának eredményeként alakulhatnak ki. Biológiai, pszichológiai és társadalmi faktorok mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a béklyóiba kerüljünk. A genetikai hajlam mellett az életkor, a családi környezet, illetve a társadalmi és közösségi médiában ért nyomás mindegyike „veszélyforrás” lehet.
Az étkezési zavaroknak különböző típusai vannak, mint például az anorexia nervosa, bulimig nervosa, kényszeres túlevési zavar (BED), valamint testképzavarok. Minden típus sajátos tünetekkel jár együtt, de a közös vonás, hogy az ezekben szenvedők érzelmi és fizikai rosszullétet tapasztalnak az evéssel kapcsolatban. Ők gyakran torzított képet alakítanak ki saját testükről, az önértékelésük legnagyobb mértékben függ a súlyuktól. Ha nem vesszük észre a jeleket, akkor az olyan fizikai tünetek mellett, mint az alultápláltság, tápanyaghiány, szív- és érrendszeri problémák és menstruációs rendellenességek, a depresszió, szorongás és szociális izoláció is hamar és könnyen kialakulhatnak.
A leggyakoribb étkezési zavarok
Ahogy mi emberek, úgy az étkezési zavarok is igazán sokfélék.
- Anorexia nervosa: A táplálkozási zavarok egyik alapvető és leginkább ismert típusa az anorexia. Az ebben szenvedő betegeket már az 1970-es években is diagnosztizálták. Tünetei közé tartozik az önkéntes ételmegvonás, gyakran az éhezés, és egy idő után az egyén egész élete a súlya csökkentése és az afeletti kontroll körül kezd forogni. Az önfenntartáshoz szükséges kalóriák nem kerülnek bevitelre a szervezetbe, így számos egészségügyi probléma is kialakulhat a betegeknél. Folyamatos a testképzavar, amiből kifolyólag sosem látják magukat elég vékonynak.
- Orthorexia nervosa: Az orthorexia esetében egy viszonylag ismeretlen betegségről van szó, ami olyannyira újkeltű, hogy még a a hivatalos pszichiátriai diagnosztikai kézikönyvekben sem szerepel. A orthorexiás betegek élete szintén az evés köré épül, ők viszont túlzottan aggódnak az egészségük miatt. Csak és kizárólag „tiszta”, „egészséges” vagy „bio” ételeket fogyasztanak és olyan szigorú étkezési szabályokat alkalmaznak, amelyek nagyban korlátozzák a szociális életüket. Ha nem tudják betartani a saját maguk által előírt elvárásokat, szorongani kezdenek és az sem ritka, hogy pánikrohamaik lesznek.
- Bulimia nervosa: A bulimia esetében az egyénre nem jellemző a táplálékmegvonás, sőt. Az ezzel a betegséggel együttélők életét általában a falásrohamok és az azzal együtt bevitt élelmiszerektől való szabadulási vágy jellemzi. A bulimia nervosa diagnózisához tartozik a rendszeres önhánytatás, azaz az ételek szándékos, kiváltott elutasítása az étkezési rohamok után. Emellett az érintettek más kompenzációs módszereket is alkalmazhatnak, például túlzott testmozgást vagy hashajtók szedését és vízhajtók szükségtelen fogyasztását. A bulimia esetében nem mindig figyelhető meg súlycsökkenés, a betegek gyakran meglévő testsúlyukat tartják fent.
- BED, azaz a falásrohamok: A bulimiával gyakran vonják párhuzamba a Binge Eating Disorder (rövidítve BED), azaz a kényszeres túlevési zavart is. A kettőt viszont az különbözteti meg egymástól, hogy a falásrohamok alkalmával elfogyasztott táplálékmennyiség után, ugyan megvan a szégyenérzet, ám a súlycsökkentésre irányuló cselekedetek elmaradnak, így náluk fogyás helyett hízás figyelhető meg.
Hogyan ismerhetjük fel?
Az étkezési zavarok jelei és tünetei változatosak lehetnek és némelyike a fent említett típusok sajátosságai lehetnek. Viszont általánosságban véve a testsúlyváltozás melett más ismérvek is megfigyelhetőek. Ilyen például az étkezési szokások megváltozatása, az, ha valaki korábban rendszeresen részt vett a közös evéssel kapcsolatos programokon, de már kivonja magát ezekből az eseményekből. Ahogy az is betegségre utalhat, ha az ezelőtt konditermet csak kívülről látott ismerősünk, családtagunk túlzottan aktív vagy folyamatosan testmozgást végez. A különböző megvonások miatt pedig gyakran alakul ki szorongás, nem ritka a gyakori hangulatingadozás, a kimerültség és a depresszió sem.
Összetett kezelés
Az étkezési zavarok kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel, mivel a testi, pszichológiai és társadalmi tényezők egyaránt szerepet játszanak ezekben a problémákban. Így a gyógyulás felé vezető út hosszú távú elkötelezettséget igényel mind az érintett személy, mind a családtagok és a közeli hozzátartozók részéről. Fontos, hogy minden esetben egyénre szabott és komplex kezelési tervet alkalmazzanak a szakemberek. Tehát a kezelés minden szegmense igényli az orvosi felügyeletet, hiszen az ő feladatuk a fizikai állapot monitorozása és az egészségi problémák kezelése. A táplálkozási hiányosságok, a testsúlyvesztés vagy más egészségügyi problémák szoros nyomon követése létfontosságú. Ugyanilyen fontos a táplálkozási tanácsadás, hiszen a dietetikusok a leghatékonyabb segítséget tudják abban nyújtani, hogy újra égészséges étkezési szokások és megfelelő viszony alakuljon ki az étellel kapcsolatban. Bármilyen stádiumban is jár a betegség, a mentális okok és okozatok felderítése miatt pszichoterapeutát is érdemes felkeresni. A pszichoterápia, különösen a kognitív viselkedésterápia (CBT), hatékony módszer lehet az étkezési zavarok kezelésében.
Nyitókép: Kopyltsova/Getty Images
Ha tetszett a cikk, ezek is érdekelhetnek:
- Sokat fáj a fejed? Lehet az étkezésedben kell keresned az okát
- 7 mítosz az étkezési zavarokról, amiket ideje végleg elfelejteni
- Frissülj fel! 8 apró lépés, amivel átállhatsz a tiszta étkezésre
