Januárra elfogynak a vadon termő bogyók és a fák kérgének repedéseiben is hiába keresgélnek már táplálékot a madarak. Fontos, hogy ilyenkor megfelelő táplálékkal és odúkkal gondoskodjunk tollas kis barátainkról.
A téli madáretetés az egyik leggyakoribb és egyben legegyszerűbben végezhető madárvédelmi tevékenység, ami során néhány egyszerű szabályt kell csak betartanunk ahhoz, hogy a madármegfigyelés örömével gazdagodhassunk. Mikor kezdhetjük el az etetést? Milyen eleséget kedvelnek a gyakoribb, kertünkbe látogató madárfajok? Miért fontos az itatás? A továbbiakban ezekre a kérdésekre adunk választ.
Mikor kezdjük el az etetést?
Ha úgy döntünk, hogy szeretnénk etetni a kertbe vagy épp a lakásunk erkélyére látogató madarakat, akkor azt az első tartós fagyok beköszöntétől, a fagyok megszűnéséig tegyük. Ez az időszak nagyjából december elejétől, március második feléig tart.
Rendkívül fontos, hogy a költési időszakban, a fiókák kikelése után semmiképp se etessünk, mivel a fiókák nem tudják az eleséget megemészteni és ez a pusztulásukat okozza.
Mivel etessük a madarakat?
Az olyan kistestű madarak, mint amilyen a kék cinege, a széncinege, a vörösbegy, a zöldike, a csuszka, a tengelic, vagy éppen az erdei pinty, szívesen fogyasztják a különféle magvakat. A legegyszerűbb és egyben legolcsóbb megoldás, ha napraforgó magot adunk eleségként – olvasható a Picup.hu cikkében.
Természetesen választhatunk a kereskedelemben, piacokon is kapható magkeverék közül is, amik általában napraforgó, búza, köles és kukorica keverékéből állnak. A kert madarai eltérő módon táplálkoznak, egyes fajok inkább a földön keresgélnek, míg mások az etetőből táplálkoznak.
Számos etetőtípus létezik, a legegyszerűbb a talajetető, ami lényegében csak a kert, levelektől megtisztított része, ahol a földre szórjuk az eleséget. Nem igényel különösebb beruházást, ahogy a tálcás etető sem, ami lehet például egy sekély faláda vagy egy műanyag virágalátét is.
Egyedül az a fontos, hogy gondoskodjunk a vízelvezetésről, oly módon, hogy néhány mm átmérőjű lyukat fúrunk az etető aljára. Valamint lényeges, hogy megfelelően rögzítsük az etetőt.
Az ablak és ablakpárkány etetők jó megoldást jelentenek azon madárbarátok számára is, akik nem rendelkeznek kerttel. Kerttulajdonosok pedig gondolkodhatnak dúcetető kihelyezésében is, aminek egyik előnye az, hogy nagy mennyiségű maggal is feltölthető.
Népszerű etetőtípus a függő etető, amiből számos változat kapható az üzletekben, de saját magunk is elkészíthetjük őket, akár egy műanyag palackból vagy egy lopótökből, de az interneten számos más kreatív megoldást is találhatunk.
Népszerű eleség mind a madárbarátok, mind a madarak körében a cinkegolyó, amin tollas barátaink az akrobaták ügyességével képesek egyensúlyozni evés közben.
Ha cinkegolyóval is etetünk, válasszunk olyan kiszerelést, például vödrös cinkegolyót, ami nincs egyesével csomagolva, mivel az etetési szezon végére, a golyók hálóiból számottevő mennyiségű hulladék keletkezik.
A golyókat hengeres vagy spirális cinkegolyó tartóban tudjuk kihelyezni. A cinkegolyókon gyakran megfigyelhetjük a bájos külsejű őszapókat, valamint időnként olyan nagyobb testű madarakat is, mint a szajkó vagy a nagy fakopáncs.
A golyókat a fák, bokrok magasabb ágaira akasztva nem csak a madarakat tápláljuk, hanem lehetőségünk nyílik a kert tollas vendégeinek megfigyelésére és fényképezésére is. A cinkegolyóhoz hasonlóan nagy energiatartalmú élelem a saját készítésű madárkalács is, ami marhafaggyúból, magokból és szotyolából áll.
Így készítsünk madárkalácsot
A madárkalács készítéséhez, 2-3 dl megolvasztott marhafaggyúhoz, kétmaréknyi magot kell keverni, majd a keveréket egy tejfölös vagy joghurtos pohárba tölteni és madzagot lógatni bele. Dermedés után a madárkalácsot a cinkegolyóhoz hasonlóan, fellógatva helyezzük ki a fákra és bokrokra.
A rigók és a meggyvágók szívesen keresgélnek a talajon, számukra almagerezdeket, almacsutkákat is szórhatunk a talajra. Az almagerezdekből a cserjék ágaira is szúrhatunk. A téli madáretetéssel kapcsolatban fontos megemlíteni még egy szempontot, ez pedig a természetes táplálékforrások kérdése.
Ha madárbarát kertet tervezünk, válasszunk olyan cserjéket és fákat, amelyek termése élelemmel látja el a kert madarait. Ilyen például a tűztövis, a madárbirs, a galagonya, a házi berkenye, a lucfenyő és még lehetne folytatni a sort. Gondoljunk a madarakra akkor is, amikor növényeket választunk a kertbe.
Mivel ne etessük a madarakat?
Most, hogy végig vettük, mi az, amit nyugodt szívvel adhatunk a madaraknak, nézzük meg, mivel tilos etetni. Tartsuk szem előtt, hogy a madarak nem „konyhamalacok”, nem a konyhai hulladék eltüntetésére szolgálnak.
Kenyérrel és kenyérmorzsával soha ne etessük őket, mert megsavanyodik a begyükben és könnyen a pusztulásukat okozhatja. Romlott, penészes vagy sózott eleséget szintén ne adjunk a madaraknak, mert végzetes lehet rájuk nézve.
Az etetéssel kapcsolatban egy fontos teendőnk maradt még, ez pedig nem más, mint az etető takarítása. A felhalmozódó maghéjak miatt ugyanis úgy tűnhet, hogy még van elegendő eleség az etetőben, ez azonban gyakran nincs így. Ellenőrizzük tehát rendszeresen az etetőt, takarítsuk ki és töltsük fel újra.
Itassunk is, ne csak etessünk!
A madarak számára a folyamatosan rendelkezésre álló ivó és fürdőhely, talán még a könnyen elérhető téli élelemnél is nagyobb vonzerőt jelent. Az itatás ráadásul még az etetésnél is egyszerűbben elkezdhető, mivel lényegében semmilyen anyagi ráfordítást nem igényel.
Az itatáshoz elég egy leselejtezett kerámia vagy műanyag cserépalátét, amit feltöltünk langyos vízzel. Más teendőnk a jég eltávolításán és az itató újra töltésén kívül nincs vele.
Forrás: Sajtóanyag
Nyitókép: Kovács Kata/Unalynn’ Secret Garden
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- 3 tipp, amivel madárbaráttá varázsolhatod a kertet
- A természet hangjai hihetetlenül jó hatással vannak az egészségünkre
- Miért vagyunk boldogabbak a víz közelében? A blue mind, azaz a kék elme hatás lehet a magyarázat
