Gyerekek és a zsebpénz: szükséges vagy csak a modern élet vívmánya?

Adjunk vagy ne? Ha igen, akkor mennyit és mikor? Millió kérdés kering a zsebpénz körül. Habár élénken él a kép a fejünkben, hogy a gyerekeket érdemes minél előbb anyagi tudatosságra nevelni, a szakértők megkérdőjelezik a zsebpénz létjogosultságát.

Helen Marshall és Lucille Magruder, a Kentucky Egyetem munkatársai jelentették ki először, hogy a zsebpénzt kapó gyerekek nem rendelkeznek nagyobb pénzügyi felelősséggel, mint társaik, akik nem részesülnek rendszeres bevételben szüleiktől. 15 évvel később az angliai pszichológusok hasonlóképpen nem találtak összefüggést a juttatások és a jó megtakarítási szokások között. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a zsebpénz felesleges lenne.

A pénzügyi tudatosságra nevelés egyetlen receptje

Szeretnénk azt hinni, hogy a havi zsebpénz, amit a gyerek kap, okosan lesz elköltve és egyfajta pénzügyi tudatosságot alapoz meg a jövőre nézve. A gyerekek esetében sajnos ez nem mindig igaz. Annak is fennáll a lehetősége, hogy olyan dologra szórják el a pénzt, amit jó esetben mi meg sem vásárolnánk nekik. Vagy egy idő után elkezdik úgy érezni, hogy ez nekik alanyi jogon jár. Éppen ezért, ha az elsődleges célunk a zsebpénz kapcsán, hogy megkönnyítsük a gyerekek felnőttkorát anyagi szempontból, akkor sokkal egyszerűbb módszerhez is fordulhatunk: mutassunk példát. Ha azt látják a gyerekek, hogy a családban nyílt beszélgetések zajlanak a bevételeket és kiadásokat érintően, sőt akár ebbe ők az életkoruknak megfelelően be is vannak vonva, akkor azzal egy olyan mintát adunk a kezükbe, ami később kamatozni fog. Kérjük meg a nagyobb gyerekeket, hogy segítsenek befizetni a számlákat és vegyenek részt a saját költségeik megbeszélésében (például abban, hogy a nyári tábor mennyibe kerül stb.).

A pénzért meg kell dolgozni

A zsebpénz kapcsán az egyik legfontosabb kitétel az, hogy ha kap is a gyerek, azt ne a semmiért, alanyi jogon kapja. Ugyanis, ha ez történik, annak az az egyszerű üzenete, hogy a pénz csak úgy elérhető, mindenféle erőfeszítés nélkül és az ölünkbe hullik. A pénz a felnőtt világban is feltételhez kötött, meg kell dolgozni érte, mert csakis így valós az értéke.

Házimunkáért ne!

Kézenfekvő lenne a gyerekek esetén a házimunkáért cserébe pénzt adni, de ezt inkább ne tegyük. A házimunka hozzátartozik egy család mindennapjaihoz és mindenkinek kötelessége kivenni a részét belőle. Ha a gyereket megkérjük, hogy eltegye a ruháit vagy elmossa a tányért maga után, az segítségkérésnek minősül és nem munkaajánlatnak. Ne tévesszük össze a kettőt. Ha ezt elkezdjük pénzben jutalmazni, akkor azt a hamis elképzelést szilárdítjuk meg, hogy minden apró szívességet csak akkor érdemes elvégezni, ha jár cserébe valami. Mi felnőttek sem kapunk semmit azért, mert berakjuk a mosást vagy ebédet főzünk.

Zsebpénz vs. költőpénz

Ha mindenképpen zsebpénzt szeretnénk adni a gyereknek, akkor azt valamilyen külső munkáért tegyük. Olyan tevékenység legyen, ami alkalmi és nem tartozik a hétköznapok feladataihoz. Iskolás kor után nyugodtan adhatunk zsebpénzt, amit a gyerek tényleg a saját vágyaira szánhat. Azonban a hétköznapokban tanácsos megmaradni a költőpénz mellett, amíg a gyerekek el nem érik az érett kort. A költőpénznek a zsebpénzzel szemben mindig célja van: például egy mozijegyre, uzsonnára vagy egy új ruhára adjuk. Így egyrészt megtaníthatjuk a pénz értékét és célját, másrészt nem adunk a gyerekek kezébe túl korán olyan felelősséget, amivel nem feltétlenül tudnak még helyesen és okosan bánni.

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

• Mikor kapjon telefont a gyerek? – A kutatók szerint nem kell aggódnunk
• Vajon mennyi pénzt költök egy héten? – Egy mániákus spóroló naplója
• 3 áligazság, amivel jobb, ha nem hitegetjük tovább a gyerekeket

Nyitókép: Catherine Falls Commercial/Getty Images