A múlt héten Párizsban megdőlt az abszolút melegrekord, 42,6 Celsius-fokot mértek a fővárosban. De mit csinálnak most a világ egyik leghidegebb városa, a szibériai Jakutszk lakói? Strandolnak, és nem is akárhogyan.
Jelenleg 31 Celsius-fokos hőség tombol Jakutföld fővárosában. Ez azt jelenti, hogy olyan meleg van Jakutszkban, mint a Maldív-szigeteken, ami elég különös, mert az orosz városban nyáron az átlaghőmérséklet általában 20 fok körül mozog. A jakutok jól ismerik a szélsőséges időjárási körülményeket, télen ugyanis olykor -60 Celsius-fokos faggyal is meg kell küzdeniük, a kánikula viszont valami teljesen új jelenség náluk. Szerinted hogyan hűsölnek a szokatlan melegben? Szibériaiakhoz híven megcélozzák a jeget!
A Jakutszktól körülbelül 100 kilométerre fekvő Buluus-gleccsert vették be a hőség elől menekülő helyiek. Napoznak, jéggel hűtik magukat az 1000 hektáros területen és megmártóznak az olvadó gleccser vizében. Első pillantásra mókás látványnak tűnhet, ahogy fürdőruhában elterülnek az emberek a jégen, a kirívó hőség viszont valójában a klímakatasztrófa előszele.
Ha felszabadulnak a gázok, felforr a Föld
Eddig a gleccser alatti, néhány méter vastag permafroszt (olyan jégtakaró, mely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van) gondoskodott arról, hogy a nyári melegben olvadásnak induló gleccser vize ne párologjon el. Csakhogy a klímaváltozás következtében egyre növekszik az átlaghőmérséklet a világ minden pontján, beleértve a jég birodalmát is. Ha felenged a permafroszt, nem csupán attól kell tartanunk, hogy romba dőlnek a rá épített utak, épületek, vasútvonalak, hanem akár teljes városok, illetve gleccserek tűnnek majd el. Kötött állapotban brutális mennyiségű szén-dioxid és metán lapul a jégrétegben, ami ha felszabadul, őrületes tempóban gyorsul tovább a globális felmelegedés. Becslések szerint az évszázad végére akár 280 gigatonna szén-dioxid és 3 gigatonna metán kerülhet a légkörbe. Noha a második szám kevésnek tűnhet, a metán klímahatása tízszer-hússzor nagyobb a szén-dioxidénál.
Kráterek jelzik a bajt
Egyre több óriási krátert találnak az Északi-sark vidékén, főként Szibériában, amik a permafroszt olvadásával keletkezhetnek. A jégtakaróban kötött metánréteg meglazul és kirobban, a tudósok szerint így jönnek létre ezek a rejtélyes képződmények. Az egyik ilyen lyuk alján 9,6%-os metánkoncentrációt mértek, ami 50 ezerszer több, mint a levegő átlagos metántartalma. A gázok felszabadulásával kapcsolatos félelmek tehát nem alaptalanok. Minél több kerül a légkörbe, annál elviselhetetlenebb kánikulára számíthatunk. Erről a jól beállított, vidám, jég hátán napozós fotók láttán se feledkezzünk meg!
Nyitókép: Flight2light/Shutterstock
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Stella McCartney a klímaváltozás krízisére hívja fel a figyelmet legújabb kampányában
- A szívószálfüggő, a könyvelő, a fridzsider és a házhozszállítás – A műanyagmentes július, ahogy mi látjuk
- Ökobarát nyaralás – 5 zero waste strandkellék, ha környezettudatos akarsz lenni
