Az urban jungle jelenség kétségkívül trend lett. Növényeket nevelgetni, növények között élni és dolgozni manapság lételeme a városi embernek. De nézzük csak, miért is jó nekünk, ha körülvesz minket a természet?!
Sok helyen laktam már életemben: belvárosi, sötét garzonlakásban, vidéki kertes házban, a hideg Skandináviában, a ködös és esős Ír-szigeten. Dolgoztam már kávézóban, nyelviskolában, egylégterű irodában. Alkalmazkodó típusnak vallom magam. De egy dologról sosem tudtam lemondani: a cserepes növényeimről. Vittem őket egyik helyről a másikra, vagy éppenséggel még újabbakat szereztem be, az adott viszonyoknak megfelelően. Ha létezne a kifejezés az orvosi szótárban, engem minden bizonnyal már növényaddikcióval diagnosztizáltak volna.
Minden emberben van valami ösztönös, tudatalatti vonzalom a természethez. Számos tudományos kutatás bizonyította, ha növényekkel vesszük magunkat körül, az segíthet megfékezni a stresszt és a szorongást, javíthatja a hangulatunkat és a kognitív funkciókat, növeli a kreativitásunkat. Ezenkívül cserepes kedvenceink természetes párásítóként is működnek, javítják a levegő minőségét és segítenek megkötni a káros anyagokat. Ezeket a hasznos tulajdonságokat már sok építész és épületeket üzemeltető cég is felismerte, és a növényeket élő dekorelemként alkalmazzák a beltérben, illetve az épületek szigetelésében. Ezzel igyekeznek többek között ellensúlyozni a városi lét sokszor nyers, szürke hangulatát.
A világ egyre nagyobb ütemben urbanizálódik, a városokban egyre nagyobb mértékű a szmog. A talaj és a vizek szennyezettsége is problémát jelent. Szerencsére azonban a zöld falak, a zöld tetők, de még a zöld városok száma is növekszik, ezzel elősegíthetjük a környezetünk megtisztítását. Ennek a folyamatnak a megjelölésére született az angol phytoremediation szó, amelynek jelentése: környezetünket egyensúlyba hozni a növények felhasználásával. A belső tájépítészek (interior landscape designers) számára egyre fontosabb, hogy egészségesebb és élő atmoszférát teremtsenek olyan helyszíneken is, mint az iskolák és a repterek. Elég csak a Stefano Boeri tervezte híres függőleges erdő elnevezésű épületre gondolnunk, ami ékes példája annak, hogy az urban jungles trend valóban hódít. A Milánóban található épület teraszain egyszerűen olyan érzésünk lehet, mintha egy erdőben ücsörögnénk. A sztárépítész védjegyévé vált ez a módszer, a világ számos pontján, például Kairóban is találkozhatunk az alkotásaival.
Moha és zuzmó, a legújabb fali dekor
A zöld falak olyan növényekkel borított felületek, amelyeket egyaránt lehet alkalmazni beltérben és kültéren. Ezek a megoldások, amelyeket vertikális kerteknek is neveznek, növelik az energiahatékonyságot, csökkenthetik a beltéri és kültéri hőmérsékletet, és javítják a levegő minőségét. A zöld falakat különböző növényekhez lehet tervezni az adott helység vagy az időjárási viszonyokhoz igazítva azokat. Az utóbbi idők legkedveltebb dekorációs eleme az izlandi zuzmóból készült fal lett, amivel természetet csempészhetünk a közösségi terekbe és az otthonainkba egyaránt. A rénszarvas mohának is nevezett növényt észak-európai erdőkben termesztik, az őshonos élőhelyet tiszteletben tartva, fenntartható módszerekkel. Gondozása semmilyen munkát nem igényel. Mindössze minimum 30 %-os páratartalomra van szüksége ahhoz, hogy megtartsa a színét és az állagát. Ha mégis azt tapasztalnánk, hogy kezd kiszáradni, elég egy kis vízzel lepermetezni. Ha valakinek beindult a fantáziája és szeretné saját maga elkészíteni a zuzmóképét, akkor minden alapanyagot és hasznos tanácsot beszerezhet a Plant Art oldalán.
Újragondolt design
A londoni Hackney Botanical vállalkozás munkája szintén inspiráló lehet a beltéri zöldítés terén. Abban hisznek, hogy a növények olyan vizuális élményt és benyomást keltenek, ami például egy üzlet esetében segít a látogatók számának növelésében. A megfelelő növények emelik a térben uralkodó hangulatot és az energiaszintet. Szerintük a függőnövények zöld lombkorona hatását keltik, és ideális az alkalmazásuk akkor, amikor a padlóterület korlátozott vagy kicsi. A kedvenc projektem tőlük azonban egy olyan dohányzóasztal kollekció, amelynek darabjai részben felújított ablakkeretekből készültek és növényekkel töltötték meg őket, így beltéri kertként is funkcionálnak. Mindegyik bútor különféle miniatűr ökoszisztémát képvisel, más és más természetből vett elemeket tartalmaznak. Van, amelyikben például uszadékfa és korall van. Az alapötletet az inspirálta, hogy az élettelen belső teret a természetes világ elemeivel újraélesszék.
Nevelj növényt: bárhol!
A közelmúltig az otthont és a kertet két, különálló térnek tekintették. Az előbbi az életünk helyszíne volt, míg az utóbbi a növények birodalma. Az elmúlt évek zöld trendjei viszont sikeresen összemosták az említett terek határait. A kertekben megjelentek a szőnyegek, lámpák, lakástextíliák, fotelek, és hangulatos nappaliként kezdtek el funkcionálni ezek az újragondolt, külső terek. Eközben a konyhákban egyre több mini ültetőágy és üvegház kapott helyet. Míg a klasszikus kertészek a zöldségekre és gyümölcsökre esküsznek, addig a beltéri kertészkedésben inkább a fűszer- és gyógynövényeken, valamint a salátaféléken és a mikro zöldeken van a hangsúly. A rendhagyó konyhakert jól alkalmazkodik a dinamikusan változó és urbánus életmódunkhoz és környezetünkhöz, ugyanakkor biztosítja a saját, ehető növények nevelésének és fogyasztásának élményét. Mindezt koszos kezek és sáros padló nélkül a hidroponikának köszönhetően, ami a növénytermesztésnek egy olyan módja, amely során nem földet, hanem tápfolyadékot használnak.
Akár minioázist hozunk létre a konyhákban, akár buja dzsungellé változtatjuk otthonunkat, a régi kínai közmondás örök érvényű: „Ha boldogak szeretnénk lenni, ültessünk kertet.”
Nyitókép: Arno Smit/Unsplash
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- 5 szobanövény, ami a legcudarabb körülmények között is veled marad
- Így tartsd életben a szobanövényeidet a téli időszakban
- Ügyetlen plant lady vagy, aki minden növényt megöl? Akkor ezt az enteriőr trendet neked találták ki
