„Ha szeretettel bánunk velük, az állatok csodákra képesek” – Flaskay Dániellel, a magyar Mauglival beszélgettünk

Inspiráló instázók sorozatunk legújabb részében Flaskay Dánielt kérdeztük, aki jelenleg Athénban tölti a mindennapjait, állatgondozóként. Közben pedig megpróbál minél több embert elérni az üzenetével a közösségi oldalán.

Közel 30 ezren követik a budapesti születésű Flaskay Dánielt Instagramon, aki a magyar Maugliként robbant be a köztudatba. Nem véletlenül persze, hiszen a 28 éves srác immár 10 éve tölti a napjait a világ legkülönlegesebb állatai között. Dani szerencsésnek tartja magát, mert a fiatal kora ellenére olyan sok tapasztalatot szerezhetett már különböző fajokkal, amit másnak akár 40 év alatt sem sikerül elérnie, de a bakancslistáján a pandákkal való találkozás azért még szerepel.

„Sosem felejtem el, hogy a szüleimmel rendszeresen Lipóton nyaraltunk, amikor gyerek voltam, ahol én folyton siklókat vagy békákat fogtam. Az emberekhez nem nagyon volt türelmem, ezért már 9-10 évesen tudtam, hogy inkább állatokkal szeretnék foglalkozni!” – árulta el nekünk nevetve. „Akkor persze még nagyon távolinak tűnt ez a cél (édesapám mondogatta is, hogy ehhez rengeteget kell tanulni, én pedig nem voltam túl szorgalmas), de mire betöltöttem a tizenkettőt, összespóroltam annyi pénzt, hogy vettem egy kígyót – az egyik legveszélyesebb fajtát, egy zöld anakondát. Apukámmal persze el akartam hitetni, hogy ez csak sikló és a közeli patakban találtam. De sajnos egyből megharapott, ezért a szüleim nem engedték, hogy megtartsam. Bevittük egy állatkereskedésbe, ahol igazolták is a gyanúját: azt, hogy nem egy siklóról van szó, és hogy ezt a fajt egyáltalán nem ajánlják egy 12 éves gyereknek otthoni tartásra. De felajánlották, hogy adnak helyette egy pitont – így kezdődött a történetem.”

Fotó: Flaskay Dániel

Dani ekkor még herpetológusnak készült (olyan tudós, aki kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozik – a szerk.), a terveit pedig Amerikában kezdte el megvalósítani, ahová 17 évesen nyelvtanulás miatt érkezett. Az angoltudás fejlesztése mellett elkezdett önkénteskedni a bronxi állatkertben, majd elvégzett egy állatgondozói képzést is, így hamarosan már hivatalos szakemberként dolgozhatott New Yorkban. Időközben otthon óriáskígyókat tartott és tenyésztette is őket, a kicsiket pedig eladta, így össze tudott spórolni annyi pénzt, hogy nyithatott Amerikában egy saját egzotikus állatkereskedést. Már hat éve élt a tengerentúlon, amikor elkezdte hiányolni a családját és Magyarországot, ezért hazaköltözött. Itthon egy konditeremben helyezkedett el, de nem találta a helyét, az élete mélypontra került, nem volt boldog, mert nem az állatok között teltek a mindennapjai.

A fordulatot egy állásajánlat hozta el számára: a felsőlajosi magánállatkertben helyezkedett el, ahol tigrisek nevelése volt a feladata. Ez az időszak azért különösen emlékezetes számára, mert előtte csak hüllőkkel akart foglalkozni, itt azonban rájött, mennyire tudnak szeretni és kötődni a tigrisek (a kígyókkal ellentétben, akik egyáltalán nem) és teljesen beleszeretett a nagymacskákba. Dani azt mondja, az oroszlánok és a tigrisek a járásukról képesek felismerni az embert és sokszor annyira örülnek a gondozójuknak, hogy szinte összenyomják őket a szeretetükkel.

Fotó: Flaskay Dániel

A felsőlajosi állatkert után a debreceniben is dolgozott, ahonnan 2019-ben elküldték egy konferenciára, Görögországba. Daninak megtetszett az athéni intézmény, amit meglátogathatott, ez egyben egzotikus állatmenhely is, ahol fókák és delfinek vadonba való visszatelepítésével is foglalkoznak. Két hónappal később megüresedett egy hely, amit sikeresen megpályázott és azóta is itt él. „Nagyon jó helyen vagyok” – mesélte és azt is hozzátette, hogy hosszútávon el tudja képzelni a jövőjét ebben az állatkertben. Dani számára ugyanis nagyon fontos a vezetői mentalitás, ami Athénban abszolút megfelel az elvárásainak.

Fotó: Flaskay Dániel

„Magyarországon sajnos a legtöbben úgy gondolnak az állatgondozásra, hogy túl sok vesződséggel jár. Pedig ez a szakma komoly elköteleződést követel.  Nagy elhivatottságra van szükség, hiszen az embernek akkor is szívesen kell foglalkoznia az állatokkal, ha esetleg nem fizetik meg eléggé” – emelte ki. „Ebből a hivatásból nem lehet megélhetési kérdést csinálni! Aki erre született, az úgyis érzi, hogy ott kell lennie és törődnie kell a rábízott állatokkal.” Dani példaképpen megemlítette nekünk azt, hogy egy anyaállat gyakran nem neveli fel az újszülöttet, így ez a felelősség sokszor a gondozóra hárul és ez természetesen túlórázásokkal és éjszakázásokkal is járhat.

Aki nem örömmel csinálja, annak szerintem nincs keresnivalója az állatok között. Radikálisan hangozhat, de én tényleg így állok a munkámhoz.” – Flaskay Dániel

A magyar Maugli úgy látja, az állatkölykök pont olyanok, mint a gyerekek, ám éppen ezért ma már igyekszik pár lépés távolságot tartani tőlük és ha lehet megpróbál kevésbé kötődni hozzájuk, hogy ne roppanjon bele teljesen, ha el kell őket hagynia. Most egy maine coon macska a társa otthon, ebből is látszik, hogy hatalmasat fordult vele a világ az elmúlt években: már nem tart kígyókat.

Fotó: Flaskay Dániel

Az Instagram oldalát 2018 novemberében edukációs céllal indította el, mert rendszerint szembesül azzal, hogy sokan vannak, akik megkérdőjelezik az állatkertek létjogosultságát. „Ezeknek a helyeknek kiemelt szerepük van a fajfenntartásban, hiszen lehet, hogy 10 év múlva már csak itt láthatunk 1-1 állatot, az emberek túl sok mindent elpusztítottak. Lehet, hogy ezek az állatok be vannak zárva, de ettől még boldogok és sokkal jobb dolguk van, mint a vadonban: nem fenyegetik őket az orrvadászok, a betegségek vagy a takarmányhiány. Vannak szörnyű állatkertek, amiket be kellene zárni, de vannak csodálatos helyek is, ahol ezerszer kedvezőbb körülmények között élnek, mint a szabadban. A legtöbben kérdés nélkül elhiszik a negatívumokat, amiket az állatkertekről hallanak” – mondta. Dani szerencsére kizárólag pozitív visszajelzéseket kap a követőitől.

Fotó: Flaskay Dániel

Nem titkolja azt sem, hogy a legnagyobb álma jelenleg egy saját egzotikus állatmenhely létrehozása Magyarországon, és persze az, hogy minél több emberben tudatosítsa: legyen szó akár egy házi kedvencről, az állatok nem azért vannak, hogy a mi igényeinket szolgálják. Ráadásul hozzánk hasonlóan nekik sincs mindennap jó kedvük, ezt pedig tiszteletben kell tartanunk. „De ha szeretettel bánunk velük, az állatok csodákra képesek és átsegítenek minket egy-egy nehéz napon.”

Fotók: Flaskay Dániel/@Instagram, @Facebook

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: