Ki vagy, ha éhes vagy? A „hangry” a tudósok szerint nagyon is létező jelenség

Veled is megesett már, hogy ingerültté, morcossá, vagy akár dühössé tett az éhség? Ismerd meg a tudósok álláspontját a témában: szerintük a „hangry” nagyon is létező jelenség.

A „hangry” szó hallatán hozzánk hasonlóan talán neked is az jut először eszedbe, milyen remekül össze lehet passzintani az angolban a hungry (éhes) és angry (mérges, dühös) szavakat. A magyarban ez kicsit kevésbé megy ügyesen, nálunk nincs erre külön szó: az éhesmérges, éhesdühös vagy éhdühös adja talán legjobban vissza, miről is van itt szó: ki vagy, ha éhes vagy? Mint a csokireklámban a férfiöltözőben trollként tomboló sportember, aki szó szerint magán kívül van, míg nem kap egy kis édességet.

De miért lesz valaki „hangry”?

A csokival tulajdonképp meg is érkeztünk oda, hogy mi válthatja ki az éhesen elviselhetetlen vagyok állapotot. A tudósok szerint ugyanis a „hangry” jelenség hátterében nem áll más, mint a vércukorszint leesése, ami fokozott adrenalin- és stresszhormon-termeléshez vezethet.

Ezekre a hormonokra azért van szükség, mert segíthetnek újra egyensúlyba hozni a vércukorszintet. Közben viszont a kortizol nevű stresszhormon agressziót okozhat, míg az alacsony vércukorszint, ha nem áll helyre, megzavarhatja a magasabb rendű agyi funkciókat. Például azokat, amelyek segíthetnek az impulzusok irányításában, valamint primitív késztetéseink és viselkedésünk szabályozásában írják egy amerikai klinika oldalán. Nem véletlen tehát, ha éhesen te is úgy érzed, eluralnak az állati ösztönök, és üvölteni tudnál, vagy akár képes lennél meg is ütni valakit, hiszen ilyenkor jóval kisebb az a bizonyos kontroll.

hangry éhesmérges
A hangry jelensége mögött a vércukorszint leesése áll, ami adrenalin- és stresszhormonlöketet eredményez a szervezetünkben. Fotó: GettyImages/Westend61

Egy friss kutatás a témában

Ha még mindig azt gondolod, kifogásnak talán nem rossz, de a „hangry” nem lehet valós jelenség, a tudósok szerint tévedsz. Egy nemrég publikált tanulmány vezető szerzője, Dr. Viren Swami, aki korábban szintén nem gondolta komoly dolognak a „hangry” jelenséget, maga is belátja, hogy nem vélekedett helyesen. Swami professzor és csapata hetekig foglalkozott az éhdühös állapottal. 121 alanyt kértek meg arra, hogy 3 hétig minden nap ötször válaszoljanak néhány kérdésükre. Ezekben voltak például olyanok is, hogy értékeljék érzelmi állapotukat, valamint osztályozzák, mennyire éhesek, ingerlékenyek vagy épp dühösek. Arról is megkérdezték őket, hogy mikor ettek utoljára. Az adatok elemzése után a kutatócsoport a következőre jutott: az éhség összefüggött a dühvel és ingerlékenységgel, valamint azzal, hogyan érzik magukat az alanyok. Swami szerint a tanulmánya megerősíti, hogy a „hangry” érzése valós, és hogy az éhségérzetünk valóban negatívan befolyásolja érzelmeinket.

Más tudósok szerint sem meglepő az eredmény

A Healthline cikkéből kiderül, hogy más kutatók is egyetértenek a „hangry” jelenség valós mivoltával. Hiszen végül is biológiai lények vagyunk, akik arra lettek programozva, hogy kielégítsék a szükségleteiket. Ebből következik, hogy ha ez nincs meg, kellemetlenül érezzük magunkat. És igen, az éhesdühös állapot is felléphet. Ez egyébként még nem ok aggodalomra: sokkal több ember lesz éhesen elviselhetetlen, mint elsőre gondolnád. De ha rendszeresen előfordul nálad az éhesmérgesség, és úgy érzed, a változás jelentős, illetve az energiaszinted is úgy zuhan alá, mintha egy csúszdán robogna lefelé, érdemes beszélni a háziorvosoddal, és megnézetni a vércukorszintedet. De persze, könnyen lehet, hogy az egész mögött csak az áll, hogy reggeli óta nem tudtál enni egy falatot sem, és ez jobban megvisel, mint gondolnád.

Forrás: Healthline.com
Nyitókép: GettyImages/Westend61

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Legnépszerűbb cikkek: