Hazai látnivalók: 5 fenséges magyar vár

Magyarország területén számtalan gyönyörű, történelmi jelentőségű vár található, melyekhez egyszer mindenképp érdemes ellátogatnunk.

Nemrégiben bemutattunk öt csodálatos, magyarországi kastélyt, azonban tudjuk, hogy vannak, akiket inkább a várak nyűgöznek le, így ezúttal egy ilyen jellegű összeállítással készültünk. Érdemes rászánni valamelyik hosszú hétvégét az évből, hiszen kitűnő programot kínálnak, minden korosztály számára.

Egri vár

Az Egri vár történelme egészen az államalapításig vezethető vissza, ekkor épült ugyanis az Eger patak fölött magasodó dombra a mai vár elődjeként számon tartott, kápolnával kiegészített udvarház. Miután Szent István király ott megalapította az első püspökségeket, Eger az ország egyik legjelentősebb egyházi központjává vált. A várat és a várost ennek tükrében építették tovább. A nagyjelentőségű épületegyüttes a tatárjárás idején súlyos károkat szenvedett el, így a tizenharmadik század második felében komoly rekonstrukciós munkálatok vették kezdetét. A vár akkor kapta meg gótikus stílusjegyeket mutató nyugati toronypárját. A tizenötödik századi polgárháborúban egyes részeit ismét elpusztították, így Mátyás király uralkodása alatt már nemcsak újjáépítették ezeket, hanem meg is erősítették a vár falait. Buda eleste után tűzvész sújtotta az épületegyüttest, illetve a törökök ostroma alatt is sok helyütt megrongálódott, ennek következtében azok kiűzését követően hozzáláttak az épület elbontásához. Utóbbit csak az egri főegyházmegye patriarchája, Pyrker László János állította le az 1800-as évek elején, aki felismerte annak történelmi jelentőségét. Az első régeszeti feltárásokra viszont csak a század második felében került sor. Az Egri vár jelentősége viszont azóta is vitathatatlan. Az épület többször esett át rekonstrukción, illetve felújításon, jelenleg viszont teljes egészében látogatható. A várban több kiállítás és program is várja az érdeklődőket, ezekről látogatás előtt, IDE kattintva érdemes informálódni.

(Fotó: Egri vár Facebook)

Gyulai vár

A Gyulai vár nemcsak a magyar történelemben, hanem a magyar építészetben is különleges helyet foglal el, hiszen ez az Alföldön egyetlen épen maradt gótikus stílusú téglavár. A vár építési munkálatai az 1400-as években kezdődtek, miután Zsigmond magyar király Maróti János macsói bánnak adományozta a gyulai uradalmat. A század közepén tehát már az épület nagy része mai formájában állt Gyulán, azonban az hamarosan visszaszállt Magyarország királyára, aki abban az időben Mátyás volt. Így lett később Corvin János a vár ura, akinek halálát követően özvegye, Frangepán Beatrix örökölte az uradalmat és lett az ország első női főispánja. A török viszont később a Gyulai várat sem kímélte, miután azt elfoglalták, 129 évig állt az uralmuk alatt, azonban épségben vészelte át ezeket az évtizedeket. Nem úgy, mint a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcot, amikor is egy akna felrobbanásával komoly sérüléseket szenvedett. Hadászati jelentőségét így ekkor el is veszítette, gazdasági célokra használták, börtönt rendeztek be benne, az 1900-as évek elején lakatlanná vált. Az első világháborút, illetve a szegedi nagy árvizet követően még annak elbontása is szóba került, azonban ez szerencsére nem valósult meg. A vár régészeti feltárása az 1956-os forradalom után kezdődött és rekonstrukciója máig folyamatos. Az épületben nyaranta színház működik, illetve számtalan egyéb izgalmas eseménynek ad otthont. Ezekről IDE kattintva olvashatunk.

(Fotó: Gyulai Vár Facebook)

Boldogkő vára

A magyar várak közül talán a legnehezebben követhető történelemmel a Boldogkőváralján fekvő Boldogkő vára rendelkezik. Az bizonyos, hogy az épületet IV. Béla király engedélyével emelték és IV. László király csere útján szerezte azt meg 1282-ben. Az Árpád-ház kihalását követően az Amadé főnemesi család kaparintotta meg, akiktől Károly Róbert csatában szerezte azt vissza, ezután pedig hol királyi birtok volt, hol elzálogosították, hol elcserélték azt. Házasság útján 1890-ben került a Zichy család tulajdonába, akik azt egészen 1945-ig birtokolták. Talán ők voltak leghosszabb ideig a vár tulajdonosai, ameddig nem államosították azt. Miután az állam tulajdonává vált, megkezdődtek a feltárási, helyreállítási és állagmegóvási munkálatai. Boldogkő vára a 2000-es évek elején újult meg, ekkor kívül-belül megváltozott annak látványa. A látogatókat jelenleg mindennap 9:00 és 16:00 között várják, azonban ez az év különböző hónapjaiban változik, így erről bővebb információ ITT található. Természetesen vannak állandó programjaik és időszakos kiállításaik is, így például jelmezes tárlatvezetéssel is feldobhatjuk a kirándulást.

(Fotó: zemplen.hu)

Sümegi vár

Magyarország egyik legszebb középkori erődjeként tartják számon a Sümegi várat. Az épületegyüttes több szakaszban készült, az első részét az 1260-as évekre datáljuk, így a vár történelmének kezdetét is ekkorra időzítjük. A kezdetleges fellegvárat a 14. században elsőként az Anjou-királyok bővítették, majd a nagyobb munkálatokat a 15. század püspökei végeztették el. Miután Sopron török kézbe került, a püspökök ide menekültek, így újabb építkezések vették kezdetét, mielőtt Széchenyi György idején püspöki székhellyé avatták volna és további bővítések kezdődtek volna meg. A vár végleges formáját Széchenyi Pál püspökségekor nyerte el, azonban nem sokkal ezt követően hányatott sors várt rá. A 18. század elején, a Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, nagy részét lerombolták, majd köveit közel 250 éven keresztül a környező építkezéseken használták. Feltárása és helyreállítása az 1900-as évek második felében kezdődött meg. A Sümegi vár hosszú évszázadokon át tartó mellőzése miatt azonban ez nagyon hosszú időt vett igénybe. Az épület viszont már újra régi fényében tündököl és minden nap kiállításokkal, illetve programokkal várja az érdeklődőket. A nyitva tartásról és az árakról bővebb információ IDE kattintva érhető el.

(Fotó: sumegvar.hu)

 

+ Bory-vár

Listánk ezúttal nem egy újabb klasszikus értelemben vett várral zárul, azonban a Bory-vár története annyira szép, hogy vétek lenne egy ilyen felsorolásból kihagyni. A Bory-vár ugyanis az örök szerelem szimbóluma. Az épület Székesfehérváron található és több mint negyven éven keresztül tervezte és építette azt Bory Jenő. A sokszor székesfehérvári Tádzs Mahalként” is emlegetett vár teljes egészében Bory személyiségét tükrözi és inkább műalkotás, mintsem egy épület. A mestermű megálmodója folyamatosan építette, szépítette és cizellálta azt, és egészen halálig dolgozott tökéletesítésén. Az épületegyüttesben több száz, változatos technikával készült szobor, megszámlálhatatlan festmény, oszlopok rengetege, illetve mozaikok és díszkutak varázsolják el a látogatókat. A Bory-vár nyitva tartása is szezonról szezonra változik, most 9:00 és 16:00 között fedezhetjük fel csodáit.

(Fotó: bory-var.hu)

Nyitókép: bory-var.hu

Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: