Végre a Vegan Gardenben a többi foodtruck mellett Steiner Kristóf ételeivel is találkozhatunk a Kristóf’s Kitchenben. A séfet az itt kapható finomságokról, a környezettudatosságról és a kedvenc gyermekkori ételeiről is kérdeztük.
– Mi inspirált arra, hogy saját food truckod legyen a Vegan Gardenben?
– Elsősorban az utazásaim. Azt látom, hogy abba az irányba megy a világ, hogy egyre inkább nem a csilli-villi éttermekbe akarnak beülni az emberek, hanem egyszerűen csak arra vágynak, hogy finom legyen az étel. Szerintem nem az embereket kell beültetni valahová, hanem az ételt kell kivinni hozzájuk, az utcára. Mi így tudjuk megmutatni nekik, hogy mennyire sokszínű is lehet a növényi alapú táplálkozás.
– Mi található a Kristóf’s Kitchen jelenlegi kínálatában?
– Tíz fogást álmodtam meg, ezek közül kettő desszert, egy mogyoróvajas-csokoládás Snickers szelet és egy vegán sajttorta chilis mangómártással. Arra figyeltem a menüsornál, hogy minden ételtípus, amit szeretek jelen legyen: az indiai, a közel-keleti, a bar food és a snackek. Van köztük isteni finom héjában sült édesburgonya, ropogós hagymaborzaska és humusz is.
– Melyik a te személyes kedvenced?
– Képtelen vagyok egyet választani, de talán, ha kettőt mondhatok, akkor a shakshuka (közel-keleti lecsó– a szerk.) sárgaborsó omlettel és a palak paneer (indiai spenótos egytálétel – a szerk.), amit mi nem a hagyományos módon, hanem füstölt tofuval és spirulinaporral készítünk a titkos receptünk alapján.
– A menüsor kitalálásánál hagyatkoztál másra vagy a saját fejed után mentél?
– Száz százalékosan szabad kezet kaptam! Papp Péter, a Vegan Garden megálmodója mindenkitől azt a tanácsot kapta, hogy csak hagyjon engem kibontakozni. És így is tett. De azt ki kell emelnem, hogy egy hatfős csapattal közösen főztük meg ezeket a finomságokat. Szándékosan nem profi séfeket kerestem, a YouTube-on toboroztam olyan tagokat, akik nem milliliter pontosan mérik ki az összetevőket, de a szívüket és a lelküket is beleadják az ételekbe.
– Vegán alkohol is kapható a Gardenben. Mitől vegán vagy nem vegán egy alkohol?
– Ma már az alkoholok jelentős része vegán, de van, amit még mindig állati alapanyagokból, például zselatinból derítenek. Én két éve dolgozom együtt a Kristinus borbirtokkal, akik különös figyelmet fordítanak arra, hogy a növényi alapú étrendet követők, az italukkal se vigyenek be semmilyen állati eredetű összetevőt. Attól függetlenül, hogy vegán vagyok, fogyasztok alkoholt, sőt a szakácskönyveimben is szerepelnek koktélreceptek. Én egy hedonista vegán vagyok!
– Ehető tányérokon kínálod a fogásokat. A hétköznapi életedben miben jelenik meg a környezettudatosság?
– Például így, hogy, ha tudom, hogy nagy mennyiségben fogok tálalóeszközt használni, akkor eco-cateringesekhez fordulok. Ezek az ehető tányérok egyébként búzakorpából vannak, és nem állítom, hogy önmagukban finomak, de a legtöbb ételünkhöz annyi ízletes szósz jár, hogy azokkal esetleg érdemes lehet belekóstolni. Emellett, ha vásárolni indulok, nem viszek nejlonszatyrot, hanem textiltáskákat használok és a tisztítószerekből is mindig teljesen lebomló, környezetbarát verziót szoktam választani.
– Amikor magadnak főzöl, és csak úgy hirtelen össze akarsz dobni valamit, melyik receptedhez nyúlsz?
– Ha nincs sok időm, akkor általában valamilyen csicseriborsó-, sárgaborsó- vagy vöröslencse omlettet csinálok. Ezeket változatosan lehet elkészíteni, akár vastagon hagyva, sütőben és akkor egy frittatahoz hasonló ételt kapunk, de formálhatjuk vékonyabbra és belesüthetünk különböző finomságokat.
– Visszagondolva a gyermekkorodra, melyek voltak a kedvenc ízeid?
– A rakott krumpli és a tojásos nokedli, amelyek az első könyvemben is szerepeltek, persze vegán változatban. No, meg a hamburger – és persze erről sem mondtam le, csak azért, mert nem fogyasztok húst, egyszerűen más alapanyagokból készítem. Az egyik Király utcai burgerezőben meg is lehet kóstolni. Ebben felhalmoztam mindent, amit szeretek: padlizsánt, karalábét és persze tahinit.
– Izrael milyen ízekkel inspirált?
– Csípősekkel. Mindig is szerettem a pikáns falatokat, de ez Izraelben új értelmet nyert, hiszen itt ezerféle csípős szósz létezik. Emellett humuszfüggő lettem, szóval amikor itt vagyok, egyszerűen nincs olyan nap, hogy ne ennék meg legalább egy fél kilót. És imádom, hogy nincs szigorúan elválasztva a főétel, az előétel meg a desszert, hanem minden mindennel fogyasztható.
– Mik a hosszú távú céljaid a gasztro világában? Tudod már, mi a következő lépés a food truck után?
– Sok álmom van, de sosem voltam az a típus, aki előre kitalálja a dolgokat. Én inkább arra figyelek, hogy a közönségem mit vár tőlem. Hiszek abban, hogy újabb és újabb lehetősek kerülnek majd elém. Most annyi van tervben, hogy a párommal, Nimróddal folytatjuk a nemzetközi gasztrotúránkat, idén Toszkánába utazunk.
Nyitókép: Dear Budapest
