Hétköznapi babonáink – te melyikben hiszel?

Te is rögtön megszorítod a gombot a ruhádon, ha kéményseprőt látsz? Vagy ha véletlenül feldöntöd a sótartót, gyorsan hátradobsz a bal vállad fölött három csipetnyit, hogy ne legyen veszekedés?

Bevallom, ha elindulok otthonról, de vissza kell fordulnom valamiért, bizony leülök tíz másodpercre, mielőtt újra útra kelek, hogy otthon ne hagyjam a szerencsémet. Nem vagyok kifejezetten babonás, de van egy-két rítus, amit én is szívesen elvégzek – és ezt most le is kopogom. Természetesen fán, alulról felfelé, háromszor, mert azt hallottam, hogy az ókori pogányok úgy tartották, a fákon óvó szellemek élnek. Ha a egy fához érnek, megvédi őket, és ezt kopogással köszönik meg.

Na, de mi is a babona? Olyan kulturális hagyományokban, vallásokhoz kötődő vagy pogány hitekben gyökerező, több generáción át fennmaradó hiedelem, ami nem a logikán vagy tényeken alapszik. Elsősorban gyógyításra, a szerencse bevonzására vagy éppen szerencsétlenség kivédésére vélték hatásosnak ezeket a kis rítusokat, amik közül nagyon sok a mai napig fennmaradt.

„Kéményseprőt látok, szerencsét találok!”

Ezt a kis mondókát még a mai napig elmondom, ha kéményseprővel találkozom, és addig fogom a gombot a ruhámon, míg nem látok három szemüveges embert. Ugyanis a néphit szerint csak ekkor szabad elengedni, hogy rád találjon a szerencse. A hiedelem eredete az, hogy annak idején a fából épült, náddal fedett házak hamar lángra kaptak, ha kéményük nem megfelelően szelelt, ezért az azt karbantartó személy, a kéményseprő fontos személyiségnek számított, hiszen munkájával megelőzte a bajt. Van egy másik eredete is, ami egészen a római korig nyúlik vissza, miszerint a családi védőszellem a füsttel közlekedik, és a kéményseprő az ő útját biztosítja, tehát személye csakis szerencsét hozhat.

Csínján a tükrökkel, lányok!

Hányszor ijesztgettek azzal, hogyha összetörsz egy tükröt, hét évig nem mész férjhez vagy hét év balszerencse kísér? Bizony, ennek a babonának is az ókori rómaiakhoz nyúlik vissza a története, akik azt tartották, hogy a tükör nem csupán a képmásukat, hanem a lelküket is mutatja, és ha az összetörik, akkor a lelkük is darabjaira hullik. Miért pont hét év szerencsétlenség sújtja azt, aki összetör egy tükröt? Mivel elvileg testünk hétévente újul meg, egész egyszerűen összekapcsolták ezzel. De ne aggódj, ezt ki tudod azzal kerülni, hogyha a szilánkokat gondosan összeszedegeted és a holdfénynél jó mélyre elásod!

Miért hoz szerencsét, ha pókot látunk vagy ránk ereszkedik?

Én még bogarakat sem szeretek gyilkolászni, inkább megpróbálom udvariasan kitessékelni őket otthonomból és csak a végső esetben csapom őket agyon. De a pókokat semmiképpen nem bántom, inkább fogok egy kis papírdarabot és addig bűvészkedem vele, amíg rá nem mászik, aztán gyorsan ráborítok egy poharat és kiviszem az udvarra. Nem véletlenül.

Szerencsehozó mítosza Mohamed prófétához kötődik, azt tartja a legenda, hogy amikor menekült, elbújt egy barlangban, aminek a bejáratát egy pók szőtte be – ezzel elrejtve a rejtőző prófétát. De a kínaiak is szerencsehozó állatnak tartják, azt mondják, a hálójából leereszkedő pók egyenesen az égből hozza a szerencsét. A magyar néphiedelem szerint, ha rád ereszkedik egy pók, pénz áll a házhoz, úgyhogy próbálj meg nem sikítani, amikor meglátod, és lehetőleg ne csapd le!

Szegény fekete macsekok…

Annak ellenére, hogy sok kultúrában a macska védett és tisztelt, sőt, szent állat volt, amikor a kereszténység színre lépett, a boszorkánysághoz kötötték, mert úgy hitték, a boszorkányok gyakran változnak át fekete macskává. 1233-ban IX. Gergely pápa egyenesen az ördög földi megtestesülésének kiáltotta ki szegény állatokat. Azt tartották, ha keresztezi valakinek az útját, az elvágja a mennybe vezető utat. Persze, az sem mindegy, hogy merről merre szalad: ha jobbról balra akkor szerencsétlenséget jelez, de ha balról jobbra, akkor akár szerencsét is hozhat. Sajnos ennek a babonának az eredményeképpen a menhelyeken a mai napig sokkal később találnak gazdára a fekete színű cicák, mint a tarka vagy más színű társaik.

Rontáselhárító négylevelű lóhere és varázserejű lópatkó

A lóhere, ha négy levele van, megóv a boszorkányok átkaitól és megtalálójának szerencsét hoz. Alakja a keresztre emlékeztet, pedig már jóval a keresztény kort megelőzve szerencsehozó, bajelhárító növénynek tartották. Már az is szerencse, ha sok háromlevelű társa között ráakadsz egyre. Ha pedig már a lónál tartunk, bár szegény pacinak nem túl szerencsés, ha elhagyja a patkóját, de megtalálójának világszerte szerencsét tulajdonítanak. Régen a lovat varázserejű állatnak tartották és fel is áldozták őket, hogy koponyájuk védelmi talizmánként szolgáljon, de szerencsére később ezt az áldozatot felváltotta a lópatkó. Akkor igazán nagy a szerencse bevonzó ereje, ha megtalálják és felszegezik az ajtófélfára vagy olyan helyre, ahová védelmet szeretnének biztosítani. Ilyen például az angol vitorlások árbóca, de nálunk, vidéken még sok helyen az állatok vályújába teszik, hogy megóvja őket a betegségektől.

Az a fránya 13-as szám

Gondolom, te is ismered a 13-as szám szerencsétlenséget hozó eredetét, hiszen az utolsó vacsorán, ami megelőzte Jézus keresztre feszítését, épp ennyien vettek részt – a tizenharmadik vendég pedig Júdás volt. A skandináv mitológiában ugyanígy 13-an voltak az istenek vacsoráján Valhallában, ahol a 13. vendég Loki volt, aki hatalmas pusztítást végzett. Ez a babona Napóleonra is hatott, nem volt hajlandó olyan asztalhoz leülni, ahol tizenhárman lettek volna, de ugyanezt a gyakorlatot követte Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök is. Szintén az Amerikai Egyesült Államokhoz kapcsolódik a péntek babonája, mert a 19. században minden kivégzés pénteken volt, úgyhogy ha a 13-a péntekre esik, azt különösen balszerencsés napnak tartják.

 

Fotó: Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:

Tedd meg a befizetéseidet, mi pedig megnöveljük a nyerési esélyeidet maximum 275 000 forintig. (x)