Víz alatti zöldségek? Nem, nem kis tengeri üvegházakra kell gondolnod, hanem azokra a növényekre, amik bizony fantasztikus tulajdonságokkal bírnak, ráadásul a vízben nőnek. Eláruljuk, mit tudnak, és milyen formában találkozhatsz velük!
Hínár, alga, moszat – növények a víz alól, amikről elsőre nem is gondolnánk, milyen hasznosak! A gasztronómiai felhasználás mellett a kozmetikumokban is igen népszerűek, többek között az egyik kedvenc hajnövesztést elősegítő samponom is tengeri hínár felhasználásával készül. A tengeri „zöldségek” roppant sokoldalúak, ráadásul nagyon komoly potenciál rejtőzik bennük fenntarthatósági szempontból is. Létezik például egy olyan új technológia, amelynek segítségével a lyocell készítéséhez hasonló eljárással, környezetbarát, vegyszermentes technológiával tengeri hínárból is készíthető textília, ezt nevezik SeaCellnek. A textiliparban rejlő lehetőségek mellett sokan a jövő élelmiszereként tekintenek rájuk, a minőségi éhezés megoldásának kulcsát látják bennük.
Milyen ételekben találkozhatsz vele?
Leggyakrabban talán a szárított alga lapokkal találkozhatsz, ami a sushi készítés egyik alapkelléke. A nori típusú szusik „bevonatát” ez adja. A barna hínár, kombu és wakame fajtáit széles körben használják a Távol-Keleten, főleg levesek és raguk ízesítésére. Salátákban is előfordul. Enyhe, édeskés íze miatt kifejezetten nagy népszerűségnek örvend.
Rizstésztával, ropogós elő- vagy egytálételként is kipróbálhatod a hínárfajtákat. A bátrabbak megkóstolhatják az algalevest is, amit uborkával és fokhagymával tálalnak. Továbbá a tengeri zöldségek a miso levesek egyik alapanyagai.
Többek között a tengeri hínárban is megjelenik az úgynevezett „umami” íz, amely a Kelet-Ázsiai konyha öt alapízének egyike. A leggyakoribb ízfokozó, a nátrium glutamát is gyakran ebből a tengeri növényből származik. A fűszer hatására minden más ízt is intenzívebben érzékelünk, éppen ezért a nátrium-glutamát gyakori összetevője a fűszerkeverékeknek. Hangsúlyos íze miatt függőséget okozhat, nem véletlenül a silány minőségű élelmiszerek, a „junk foodok” egyik elengedhetetlen kelléke. Ha viszont friss zöldségekkel és mértékkel fogyasztod, akkor csak arra kell figyelned, hogy a sófogyasztásod ne legyen túl magas.
Nem csak a Távol-Keleten népszerűek a tenger zöldségei: Észak-Európában is közkedvelt csemege, rágcsálnivaló vagy fűszer, valamint ezen a vidéken salátaként is fogyasztják. A hazánkban is jelen lévő svéd áruház is árul olyan tengeri hínár készítményt, amit nemcsak salátákhoz, de szendvicsfeltétként is felhasználhatsz, illetve mártásokhoz, öntetekhez is ajánlják, elsősorban növényi tojáshelyettesítőként. Ropogós állaguk és élénk színük miatt a modern gasztronómiában zöldségköretként is egyre inkább teret nyer ez a finomság. Érdemes bioboltokban és a keleti élelmiszerboltokban körülnézned, ha kedvet kaptál!
Miért egészséges?
A hosszú ideig mellőzött alapanyag újra felfedezése jelentős részben magas tápanyagtartalmának köszönhető. Vitaminokban rendkívül gazdagok: bővelkednek B1-, B2-, B3-, B6- és B12-vitaminban, vastartalmuk is jelentős, emellett jód, cink, magnézium és kifejezetten magas koncentrációban kálcium is van bennük. Éppen ezért immunerősítőként is ajánlják. Kalóriaszegény voltuk miatt a fogyókúrázók nagy barátja, teltségérzetet okoznak, ráadásul segítik az emésztést. Bátran alkalmazzuk rostpótlásra is, hiszen a tengeri zöldségek rosttartalma ugyanolyan magas, mint szárazföldi társaiknak, emellett prebiotikus hatásuk is ismert. Ezek a növények bővelkednek még bioaktív összetevőkben, antioxidáns tartalmuk miatt is népszerűek, de a kutatások szerint vírusölő és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkeznek, valamint gátolják a tumorok kialakulását.
Emellett csökkentik a koleszterinszintet, valamint enyhíthetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A tapasztalatok szerint segíthet a 2-es típusú diabétesz megelőzésében is, mivel a vércukorszint szabályozásához is hozzájárul. Táplálékkiegészítőként is kaphatóak, por és tabletta formájában. Fontos azonban, hogy tiszta, kezeletlen forrásból származó algákat válassz, és hogy ne adagold túl. A jótékony hatások akkor érvényesülnek, ha rendszeresen, de keveset fogyasztasz!
Adalékanyagként
A tengeri zöldségek, azokon belül is elsősorban az algák már jó ideje használatosak az élelmiszeriparban. Elsősorban állagjavító- és zselésítő anyagként. Az agar-agar például vegetáriánus zselatinhelyettesítő, pontosan olyan pudingszerű, zselés állag nyerhető belőle, mint az állati kötőszövetből kinyert kollagénnel. Ezen tulajdonsága miatt bevett sűrítőanyag is, akár bizonyos sörtípushoz is hozzáadják, hogy a habot sűrűbbé tegyék, valamint a legtöbb növényi tejben is előfordul.
Nyitókép: Viktor Kochetkov / Shutterstock.com
(healthline.com)
