Nem csak a szerelmi bánaton, az igazi barátság veszteségén is nehéz túllépni.
A barátság az egyik legerősebb kötelék, nem véletlen, hogy úgy tartják: a barátok az általunk választott család. A barátság az ember jólétének egyik alapvető tengelye, egyfajta támogatás is, amiben megszűnnek a korlátok, nem kell szerepet játszani, lehet gyengének és esendőnek is mutatkozni, ugyanakkor őszinte tanácsot és segítséget is kérni. Egy jó barát velünk sír és nevet, és elfogad minket az összes hibánkkal együtt. Nem ítélkezik, nem mérlegel, „egyszerűen” csak mindig ott van nekünk. A legjobb barát minden titkunk tudója, a legfontosabb szövetségesünk. Emiatt sokan élik meg a baráti kapcsolat felbomlását „árulásnak”, akárcsak egy szerelmi bánat esetén. Sőt, van olyan ismerősöm, aki több évtizede tartja magát ahhoz a meggyőződéséhez, hogy a két legjobb barátnője fontosabb számára, mint az éppen aktuális párja, mert értük bármikor tűzbe tenné a kezét…
A barátok néha jönnek-mennek
Az életben gyerekkorunk óta „gyűjtjük” a barátokat, az óvodában, iskolában is folyamatosan barátkozunk, hiszen a társas érintkezéseinknek ez a legalapvetőbb kiteljesedése. Sok barátság kiállja az idő próbáját, azonban vannak olyan kötelékek, amelyek nem élnek túl egy költözést vagy egy aktuális élethelyzetet. Emlékszem, hogy amikor megszületett a fiam, kölcsönösen nem tudtunk mit kezdeni egymással az egyébként évekig nagyon szoros kapcsolatban lévő barátnőmmel, mert egyszerűen „elment” egymás mellett az életünk. Ő nem értette, hogy miért nem lehet otthon hagyni egy újszülöttet azért, hogy találkozzunk, én pedig nem értettem, hogy mit nem ért a megváltozott helyzeten…
„Egy barát érzelmi és szociális támogatást nyújt, hozzájárul a stressz oldáshoz, erősíti az önbecsülést, csillapítja a fájdalmat az élet kritikus szakaszaiban, és néha a barátok jelentik vagy segítik elő a változást az egészségtelen szokásokkal vagy egészségtelen viselkedéssel szemben ” – mondja Rebeca Cáceres Alfonso, pszichológus.
Nem ritka, hogy valaki gyerekkora óta, évtizedeken át tart valakivel szoros, szinte testvéri kapcsolatot, amikor elejtett félmondatokból, gesztusokból is értik egymást. Sajnos azonban, ahogy az élet minden területé számos csalódás érhet bennünket, előfordulhat az is, hogy a legjobb barátunk bánt meg vagy okoz akkora lelki törést, ami miatt jogosan érezhetjük akár úgy is, hogy összeomlott az életünk.
Miért lesz vége a barátságnak?
A barátságok saját identitásunk, értékeink és a világra való rálátásunk megerősítései, de akár lehetnek tőlünk, a személyiségünktől nagyon eltérő barátságok is. Amikor külön úton fejlődünk tovább, esetleg más értékek, értékrendszerek lesznek fontosak, máshova kerülnek a hangsúlyok az életünkben, akkor szinte törvényszerű, hogy a legjobb baráti kapcsolat is lazábbá válik. A felnőtté válás része az is, hogy megerősödünk és a társas pozícióinkat is rendezzük. Ebbe pedig gyakran beletartozik az is, hogy eltávolodunk olyan emberektől, akikkel korábban naponta beszéltünk.
Ennek az eltávolodásnak többféle oka is lehet, például amikor lelkesen beszámolsz valamiről az „új világodról”, ami a barátodat nem érdekli vagy csak nem tudja jól fogadni a változást. Érezheti úgy is, hogy kimarad valamiből, ezért ellenségesen kezd viselkedni.
Nagyon gyakori, hogy akkor áll be egy komoly változás a barátságban, amikor megszoktátok, hogy mindig, mindent együtt csináltok, de valamelyik fél szerelmes lesz, ami miatt – teljesen érthetően – máshova kerülnek a prioritások. S ahogy már említettük, sok barátság egy költözést, esetleg külön egyetemet vagy munkahelyet nem tud túlélni, mert egyszerűen elfogynak a közös pontok.
Hogyan lehet túllépni egy barátság végén?
Teljesen normális, ha megvisel, amikor véget ér egy barátság. Akár hosszabb, akár rövidebb ideig kísértétek egymást az életben, fájdalmas tud lenni az elválás. Bár számos felmérés alátámasztotta, hogy minden életkorban lehet (sőt, érdemes is!) barátokat szerezni, ahogy egy párkapcsolat esetén is, úgy egy igazi barátságnál sem egyszerű túllépni a veszteségen. Emiatt hasznos is, ha teret engedsz a „gyásznak”, és hagyod, hogy felszínre tőrjenek az érzelmeid. „Szomorúság, harag, félelem, bűntudat, öröm vagy megkönnyebbülés. Ezek mindegyikét érezheted, ugyanis mind kompatibilis érzések a gyász időszakában” – mondja a szakember.
Mire összpontosíts?
- Fogadd el a veszteség pillanatát, és ne akarj pillanatok alatt túl lenni rajta. Gondold végig, hogy mi vezetett a szakításhoz, hogy megértsd a folyamatot.
- Vállald a felelősséget! Egy barátság vége nem törvényszerűen csak az egyik fél hibája miatt következik be. Rendezd a gondolataidat, nézz magadba, volt-e olyan, tettél-e/mondtál-e olyat, ami zavarta a másikat és elindíthatta a folyamatot.
- Ne ébressz magadban bűntudatot, mert az csak mérgezi a gondolataidat és megnehezíti a továbblépést
- Ne keress szövetségeseket a veszteségedhez, ne kürtöld tele a baráti társaságotokat a kialakult helyzettel, és ne várd, hogy támogatóként a te oldaladra álljanak.
- Tudj bocsánatot kérni! Ha némi önmarcangolás után úgy érzed, hogy te is vastagon sáros vagy a helyzetért, akkor találj arra időt és teret, hogy ezt tisztázzátok! Nem feltétlenül azért, hogy visszaforgathasd az idő kerekét (úgysem fogod tudni), hanem azért, hogy nyugodtan tudj tükörbe nézni és ne cipeld magaddal hosszan a lelki terheket. Lehet, hogy időre lesz szüksége, mire megbocsát, de jobban fogod magad érezni, ha azt a bizonyos első lépést megteszed.
- Ne szigeteld el magad, ha hívnak a kollégáid, volt osztálytársaid egy programra, mondj igent, és köszönd meg a meghívást.
Forrás: vogue.uk.
Nyitókép: Image Source/GettyImages
