Több milliárd nőt érint az időszegénység

Az időszegénység komoly hatást gyakorol a nők fizikai és mentális egészségére – többek között növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a depresszió kialakulásának kockázatát és az elhízást esélyét.

„Mit gondolsz, a nők vagy a férfiak kelnek korábban?” – Tegyük fel ezt a kérdést bárkinek, szinte biztos, hogy a helyes válasszal felelnek rá. Vagyis azt mondják, hogy a legtöbb esetben a nők kezdik hamarabb a napjaikat. Az indok viszont – a sztereotípiákkal ellentétben – nem az, hogy a sminkelés és egyéb cicomázás miatt nekünk tovább tart elkészülni. Ha valakinek mégsem lenne elég egyértelmű: nem, nem járunk minden reggel fodrászhoz és az évek alatt megtanultuk, hogyan lehet 10-15 perc alatt tökéletes sminket készítenünk és még egy csinos outfitet is összeállítanunk. Akkor mégis mi lehet a magyarázat? Az, hogy a legtöbb háztartásban a nők több láthatatlan munkát végeznek, mint a férfiak. Ez az oka annak, hogy több mint 1 milliárd nőt érint az időszegénység, amely a fizikai és mentális egészségre is negatív hatást gyakorol.

Lopott idő

A különböző motivációs oldalakon sokszor olvastam a mondást, hogy „mindenkinek 24 órája van egy nap, csak mi választjuk meg, hogy mire fordítjuk ezt.” Szerintem közel sem ilyen fekete-fehér a helyzet. Könnyű vitába szállni ezzel az állítással. Hiszen rengeteg tényező befolyásolja – például az anyagi helyzetünk, a munkánk vagy a családi állapotunk –, hogy mennyi szabadidő felett rendelkezünk egy-egy nap. Valamint az is, hogy nőnek vagy férfinak születtünk.

Nem véletlen, hogy napjainkban egyre gyakrabban halljuk az „időszegénység” kifejezést. Egyszerűn túl sok tennivalónk van, és nincs elég időnk. Hiszen ha késő estig dolgozunk, vagy ha gyerekeink vannak – akiket óvodába, iskolába, különböző szakkörökre vagy edzésekre is el kell vinnünk – az jelentősen korlátozza a szabadidőnket. És a takarításról, a nagybevásárlásról, a dugóban ücsörgésről, valamint a váratlan teendőkről és vészhelyzetekről még nem is beszéltünk. Habár a való világban nem olyan radikális a végkifejlett, mint a Lopott idő című filmben – vagyis nem kell attól félnünk, ha a kezünkön lévő visszaszámláló eléri a nullát, akkor az életünk is véget ér –, ezeknek az „elvesztegetett” perceknek, az általuk okozott időszegénység révén komoly mellékhatásokkal számolhatunk. 

Zsonglőrködés a feladatokkal

A Journal of Global Health nemrég közzétett tanulmánya egyértelműen azt igazolja, az időszegénység leginkább a nőket érinti. Liana Sayer professzor, a Maryland Time Use Laboratory igazgatója szerint a nők „egyszerre próbálnak meg fizetett és láthatatlan munkát végezni, így kevesebb időt szánnak a szabadidőre és az alvásra.” Ráadásul a világjárvány tovább súlyosbította ezt problémát. Ugyanis 2020-ban közel 64 millió nőnek kellett elhagynia a munkahelyét. A pandémia alatt bevezetett távmunka és távoktatás pedig még több láthatatlan munkával „ajándékozta meg” a nőket. 

Logikus, ha valaki napról-napra él, keményen dolgozik annak érdekében, hogy biztos megélhetést teremtsen magának és a családjának, akkor nem sok ideje marad az öngondoskodásra. Hiszen senki nem fog nekiállni meditálni, ha a mosatlan ruhák már nem férnek bele a szennyestartóba. Illetve a vacsora még mindig nem készül el magától, a gyerekek pedig már ráuntak a büfében kapható nem túl egészséges, 500 forintos, egyébként sem laktató pizzás csigára. Még számos hasonló indokot felsorolhatnánk, hogy bizonyítsuk, sokan miért nem tudják beütemezni a különféle egészségügyi ellenőrzéseket. Vagy törődni saját mentális egészségükkel. A statisztikák azt mutatják, hogy azok a nők, akik több munkahelyen, több műszakban dolgoznak, gyakran a gyorséttermekben szerzik be a vacsorájukat. Mivel nem engedhetik meg maguknak, hogy nagyobb mennyiségben egészséges ételeket készítsenek. Az egészségtelen táplálkozás pedig nemcsak elhízást eredményezhet. A magasabb BMI egyenes úton vezethet a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. „Az időszegénység okozta stressz negatívabb hatást gyakorol a boldogságra, mint a munkanélküliség” – magyarázta Ashley Whillans, a Time Smart: How to Reclaim Your Time and Live a Happier Life című könyv szerzője.

Mikor jut magunkra idő?

Amikor a nőknek akad néhány pillanatuk, hogy egy kis figyelmet szánjanak a fizikai és mentális jóllétre, akkor sem magukra gondolnak. A Kaiser Family Foundation felmérése szerint az esetek 77 százalékában általában az édesanyák viszik orvoshoz a gyereket. De a táppénz – vagy ennek megtagadása miatt – ők akkor sem mennek el egészségügyi vizsgálatra, ha indokolt lenne. A kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a társadalmi és anyagi helyzet szoros kapcsolatban áll az időszegénységgel. Valljuk be, ez valójában nem okoz meglepetést. Még ha nem is tapasztaltad (súlyosan) ezt a problémát, érdemes tisztában lenni a jelenséggel. Hiszen nemcsak átértékelheted a saját életedet, szabadidődet, hanem – ha megteheted – kisebb-nagyobb összeggel segítheted a rászoruló családokat is, hogy egy aprócska terhet levegyél más nők válláról.

Forrás: Women’s Health
Nyitókép: Anthony Tran/Unsplash

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: