Ha nem szeretnénk, hogy a kortársak, esetleg az internet alakítsa a gyerekek gondolkodásmódját a szexualitásról, akkor érdemes minél előbb elkezdeni az életkornak megfelelő szexuális felvilágosítást.
Születésünktől kezdve szexuális lények vagyunk. Ez tagadhatatlan, mégis évszázadokon keresztül tabunak számított erről beszélni, de legfőképpen a gyerekekkel megvitatni a témát. Azt gondoljuk, hogy felvilágosultabbak és lazábbak vagyunk, mint az őseink, de még ma is úgy tartjuk, hogy bőven elég serdülőkorban megkezdeni a szexuális felvilágosítást. Holott a mai túlszexualizált világban, ahol a szex és a női test a legerősebb marketingfegyver, a gyerekek nagyon korán találkoznak a testiséggel. Mivel a szexualitás kérdése előbb vagy utóbb biztosan a gyerekek útjába sodródik, szülőként nem érdemes elmulasztani a lehetőséget, hogy biztos alapokra helyezzük a szexuális érést. Nem kétséges tehát, hogy beszélni kell erről, hiszen sem az iskola, sem az egészségügyi rendszer nem tölti be jól a feladatát, a kortársak pedig gyakran tévútra vezetnek. Már csak azt kell megfejteni, hogy mikor és hogyan?
Kisgyermekkor
Az intimitás kapcsán a kisgyermekkor szinte egyáltalán nem kerül terítékre. Hiszen miért kellene az alig néhány éves babánkkal erről beszélni? Ez azonban téves elképzelés. A szexuális fejlődés ugyanis a születésünkkel kezdődik, sőt egyes vizsgálatok alapján már magzati korban. Már a pocakban is előfordulhat pszeudoerekció és maszturbációra hasonlító mozgás a babáknál. Ilyenformán pedig vitathatatlan, hogy a tinédzserkori szexualitás csak egy állomása ennek a folyamatnak, amiről túl későn kezdünk el beszélni. A szakértők szerint 0-3 év között érdemes megalapozni a test szégyenmentes felfedezését. Ezt elsősorban úgy tehetjük meg, ha elkezdjük nevén nevezni a testrészeket és semmiképp nem stigmatizáljuk őket a „csúnya” jelzővel. Kerüljön a szótárunkba a punci, a pénisz, a csikló és az ánusz, így később sokkal természetesebb lesz ezekről beszélni. Ha testvér érkezik a családba, aki netán ellenkező nemű, akkor pedig a gyerek kérdései mentén arról is jó szót ejteni, hogy a lányoknak és fiúknak nem ugyanaz van a nadrágjukban.
Óvodáskor
Az óvodáskor a közhiedelemmel ellentétben egy szexuálisan aktív időszak. Ilyenkor kezdenek el tudatosabban érdeklődni a gyerekek a saját és társaik teste iránt. Meglepő lehet, de ebben az életszakaszban gyakori a maszturbáció, ezért szülőként az a feladatunk, hogy ennek meghúzzuk az egészséges kereteit. Ha rajtakapjuk a gyereket, elmondhatjuk, hogy ez egy természetes tevékenység, azonban a helye és ideje korlátozott, vagyis akkor van rá lehetőség, amikor egyedül és nyugodt körülmények között vagyunk. Minél fesztelenebbül tudunk ehhez viszonyulni, annál kevesebb a sérülés esélye. De gyakoriak ilyenkor az olyan társas tevékenységek is, amik egymás felfedezését támogatják. Ilyen például az orvosos, vagy a papás-mamás játék. Ezekbe nem kell beavatkozni, csak akkor, ha azt látjuk, hogy a gyerekek számára ez kellemetlen. A kommunikáció kezdetével a kérdések is megszaporodnak, melyekre jó, ha felkészülten tudunk válaszolni. A „hogyan születik a baba?”, „miért van apának fütyije?” − és hasonló kérdésekre, egyszerű, de őszinte választ adjunk.
Iskoláskor
Az iskoláskor a szexuális fejlődésben a látencia szakasza. Ilyenkor látszólag csökken az érdeklődés az intimitás felé, mert az iskola inkább a teljesítményre helyezi a fókuszt. A gyerekek szégyenlősebbekké és szemérmesebbekké válnak, már nem szeretnék, ha látnánk őket öltözés vagy fürdés közben. Nő az igény a magánszférára. Általában ebben a korban kapnak a gyerekek először telefont is, így ilyenkor jön el az ideje a digitális biztonságról beszélgetni. A pornóról és kifejezetten felnőtteknek szóló tartalmak veszélyeiről jobb, ha nem az osztálytársaktól tájékozódnak. Ugyanakkor előrevetíthetjük a soron következő pubertáskori testi változásokat is, így a gyerekeket nem fogja felkészületlenül érni mindez.
Kamaszkor
Jól látszik, hogy számos lépés előzi meg a kamaszkori felvilágosítást, melyeket, ha nem mulasztunk el, sokkal könnyedebben zárkózhatunk fel a tinik világával. A hiányzó láncszemek és a felületes felvilágosítás, ami kizárólag a nemi betegségekre és védekezésre hívja fel a figyelmet, csak mélyíti a szülők és gyerekek közötti szakadékot és megágyaznak a tabuknak. Ha viszont nyitottak voltunk eddig is, akkor most kényelmesen beszélgethetünk még a legkényesebb kérdésekről is. Mindenképpen essen szó a kölcsönös beleegyezés fontosságáról, a szexualitás érzelmi oldaláról és a felelősségteljes párválasztásról. A legjobb, ha nem direkten kérjük a gyereket, hogy na most üljünk le beszélgetni a szexről, hanem egy indirekt formát keresünk. Közös filmélmény kapcsán például könnyen elindulhat beszélgetés. Ami viszont kerülendő, hogy túl sok információt osszunk meg a saját szexuális életünkkel kapcsolatban. Hiszen a fiatalokat a szex érdekli, nem pedig a szex anya és apa között.
Nyitókép: Cravetiger/Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Súlykérdések, testkép és ébredező nőiesség – hogyan beszéljünk tini lányunkkal ezekről?
- Segítség, pornót nézett a gyerekem! Hogyan beszélgessünk a szexről kiskamaszokkal?
- 5 tanulság a szexről és szerelemről, amit a Szexoktatás sorozat tanított
