Nincs olyan ember, aki ne élt volna már át fájdalmat, egy másik ember elvesztése miatt. A szakításnak sokféle módja van, de sajnos a legtöbb esetben nem egy kellemes kávé, hanem röpködő tányérok között zajlik. Pedig lehetne okosan is csinálni.
Előfordul, hogy szakítás után kicsúszik a talaj az ember lába alól. Egyedül maradsz a kínzó miértekkel, az önmarcangolással és némi értetlenséggel. Ha a szakítás bonyolultabb, mert mondjuk a gyermekeiteket és az anyagi hátteret is érinti, akkor nem csupán a talajt veszíted el, de úgy érzed egyenesen a pokol hetedik bugyrában landoltál. Ilyenkor bukkan fel a keserves vágy, vajon hogyan lehetne a szenvedést csillapítani? Szerencsére van megoldás.
Minden élethelyzetben nehéz a szakítás
Nyilván mindenki másként él meg egy-egy szakítást, és teljesen különbözik 18 évesen különmenni a barátunktól, mint 40 évesen 3 gyerekkel elválni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy 18 évesen nincsen jogunk szenvedni, és kicsivel is kevésbé fájna a dolog. Pusztán annyi, hogy ahol már gyermekek is vannak, esetleg anyagi összefonódás, ott több olyan alapvető életterület felett is kontrollvesztést élnek meg a felek, amelyek rendkívül meghatározóak a boldogság szempontjából. Gondoljunk csak arra, amikor valakit hatalmas anyagi veszteség ér. Olyankor bizony pár hétre, hónapra kiszürkül a világ, el kell telnie egy időnek, mire az ember összeszedi magát. Ismerek persze olyat, aki negyvenen felül lépett ki a házasságából és abban a pillanatban, mint akit a palackból eresztettek ki, kezdett új életet. Én fiatalon is szerettem kellően meggyászolni a kapcsolataimat, lemenni a legmélyére a fájdalomnak, és csak azután tudtam újra kilépni a „fénybe“.
A szakítás után a legfontosabb: visszaszerezni az irányítást az életünk felett
Nagyon fontos, hogy tudatosítsd magadban, amit érzel, teljesen normális. Teljesen mindegy, miért és hogyan ért véget a kapcsolat, érző embereknél egy komoly gyászfolyamat indul be. A kiüresedettség, az alvási zavarok, a tépelődés, az étkezési problémák természetes velejárói a veszteségnek. Sajnos a gyász a lelkünkben megy végbe, ezért nagyon nehéz kontrollálni, és valahol igaz a mondás, hogy az idő a legnagyobb gyógyír, mégis sokmindent tehtesz azért, hogy a folyamat ne tartson évekig.
A tudósok szerint a kontrollvesztés és a bánattal töltött idő egyenes arányosságban áll. Ami elég jó hír, hiszen nagyon sokat tehetünk annak érdekében, hogy a szomorkodásra és boldogtalanságra szánt időt lecsökkentsük.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy minden egyes mélyen megélt stressz, fájdalom és tapasztalás hozzájárulhat a fejlődésünkhöz. Használjuk tehát ezt az időszakot tudatosan a belső erőnk felfedezésére és megerősítésére. Vegyük észre, milyen módon kormányozzuk életünk hajóját a viharos vizeken, és milyen hatással vagyunk a környezetünkre. Mindez pedig visszavezet abba az állapotba, amikor azt érezzük, van kontrollunk az életünk felett. Van kontrollunk a történések felett, nem pusztán a sors és a véletlenek játszadoznak velünk.
Légy mindig megértő magaddal, sajnos a gyászt eltörölni nem lehet, de a szenvedést igenis elengedheted.
Száműzz az életedből mindent, ami gyengít
Ne tegyél kétségbeesett próbálkozásokat a másik visszaszerzésére, és magad is húzd meg a határaidat. A manipulációs játszmák nem vezetnek sehová, és általában az elfogadás hiánya áll mögöttük. Pont ezért ne kezdj bosszúhadjáratba sem, próbálj meg inkább higgadt maradni, és józan ésszel gondolkodni. Próbálj meg eltávolodni minden tekintetben a múlttól, ha a social felületeken nem akarod tiltani, akkor legalább egy időre némítsd az értesítéseket. De nézzük csak, mit tehetsz még, hogy megkönnyítsd magadnak a szakítás utni időszakot?
1. Rend a lelke mindennek
Tegyél rendet magad körül, a lakásodban, az autódban, az irodádban. Ha úgy érzed, akár át is rendezheted életed ezen területeit.
2. Lélegezz
Légzéssel szinte bármikor kieresztheted a stresszt. Még jobb, ha mindezt a természetben teszed. Sétáltass kutyát, ami ráadásul remek ismerkedési lehetőség is. Ha nincs sajátod, kérd kölcsön a barátnődét.
3. Fektess magadba
Menj el fodrászhoz, manikűröshöz, tanfolyamokra. Tegyél meg magadért mindent, amitől egy kicsivel is jobban érzed magad.
Egy nap pedig úgy kelsz majd fel, hogy akármilyen nehéz is volt, elengedted a múltat. Már nem számít, hogyan történhetett volna másképp, megbocsátasz a másiknak és magadnak is. Természetesen a megbocsátás nem azt jelenti, hogy elfelejtjük a másik gaztetteit, de még azt sem, hogy feltétlen szeretettel gondolunk rá. A megbocsátás mindössze annyit jelent, hogy hozol egy félig-meddig racionális döntést, és nem táplálod tovább a haragodat, dühödet és fájdalmadat.
Nyitókép: martin-dm/GettyImages
