Az életmód mögött sokféle motiváció és élmény húzódhat meg, de ami közös a prepperekben, hogy ők aztán mindenre felkészülnek.
Földalatti bunkerek? Hónapokra, esetleg évekre felhalmozott élelmiszerraktárak? Walkie-talkie és gázmaszk a szekrényben? Első hallásra egy katasztrófafilm kellékeire asszociálhatunk, ha meghalljuk a fentieket, de mindez teljesen természetes egy prepper számára. De kik is azok a prepperek? A „prepper” kifejezés a „készülődő” szóból ered, és olyan embereket jelöl, akik előre gondolkodnak és készülnek a váratlan eseményekre, katasztrófákra vagy egyéb vészhelyzetekre. Ezek az emberek az élelmiszer-biztonságra, az önellátásra, az elsősegélynyújtásra és más túlélési készségekre összpontosítanak annak érdekében, hogy függetlenek legyenek a külső forrásoktól és felkészültek legyenek az esetleges válságokra.
Jobb félni, mint megijedni
A biztonságos világba vetett hitünk az elmúlt néhány évben jelentősen meginogott. A Covid, a gazdasági válság és a szomszédos háború miatti kiszámíthatatlanság sok ember lába alól húzta ki a talajt. A világon jelenleg nagyjából 20 millió prepper élhet, de a klímaválságnak és az aktuálpolitikai helyzetnek köszönhetően egyre többen választják ezt a létformát. Míg régen az összeesküvés elméletek paranoid főszereplői voltak a prepperek, mára már sokan látják értelmét annak, hogy jobb félni, mint megijedni. Sőt, mostanra Magyarországon is bekerült a kínálatba a PlanB. 50 millió forint ellenében egy négy fő ellátására alkalmas, nagyjából 3×5 méter alapterületű óvóhelyet építtethetünk a saját udvarunkba, a föld alá.
A túlélésre játszanak
A háttérgondolat az, hogy a mai civilizált világban, a nagyvárosi kényelemhez szokott emberek nem tudnak gondoskodni magukról egy esetleges katasztrófa bekövetkezte nyomán. Ha az ellátóláncok befuccsolnak, kevesen tudjuk, hogy mi ehető és hogyan termelhetnénk meg önmagunk számára az élelmet. A túlélés csak úgy garantált (a kérdés az, hogy meddig?), ha elsajátítunk bizonyos túlélési készségeket.
Az emberiséget veszélyeztető csapások idején mindenki csak magára számíthat, vallják a prepperek. Ha a jelenlegi élet összeomlik, nem lesz víz, élelmiszer, tiszta levegő, de még esély a kommunikációra sem. Éppen ezért a prepperek az élelmiszer-biztonságra és önellátásra törekszenek. Rövidtávon az általános ajánlás az, hogy 3 napra elegendő élelmiszer, víz és olyan eszközök legyenek egy hátizsákba előkészítve, amelyek egy hirtelen vészhelyzet során életmentők lehetnek. Ezek között bicska, higiéniai eszközök, elsősegélydoboz van, de számos listát találunk külföldi és itthoni oldalakon is. Hosszútávon azonban a független életmódban látják a prepperek a megoldást. A kormányról és a társadalomról lecsatlakozott élethez hozzátartozik a teljeskörű önellátás. Az, hogy ne legyünk rászorulva a fogyasztásra sem energetikai szinten, sem az alapvető szükségleteinket tekintve.
A felszerelés ment meg vagy a tudás?
Jogosan merül fel a kérdés, hogy az eszközök, vagy inkább a túlélést segítő alapvető tudás, az, ami megmenthet minket? Jól tudjuk, hiszen láttuk az elmúlt évek krízishelyzetei során, hogy a legtöbb gondot a pánik okozza. A pánikvásárlók nincsenek tisztában azzal, hogy talán nem a wc papír az elsődleges szükséglet és a kétségbeesés nem vezet előrébb. Talán épp itt válik szét a tudatos készülés és a paranoia. Azzal, ha megtanulunk tüzet csiholni, felismerni a gyógynövényeket és a kényelmi faktoroktól függetlenítjük magunkat, fontos tudás birtokába kerülünk. Azonban ha összevásárolunk gázmaszkokat, riasztóberendezéseket és teletömjük a fürdőt higiéniai eszközökkel, csak megágyazunk a saját félelmeinknek.
Nyitókép: Dmytro Gilitukha/Getty Images
