Képzeld el, hogy a boxolók szép csendben vonulnak be a ringbe. Ugye milyen lehangoló? Mennyi energiát ad egy jó bevonuló zene. Amikor hallgatod, te is úgy érzed, mindjárt kicsattansz? A tudomány mai állása szerint, zenével meg is gyógyíthatod magad!
Az énektanár szerint nekem sosem volt túl jó hangom, de amikor az autómban vagyok, nem számít mit mondott, megboldogult Babi néni, mert ott bizony én vagyok Beyonce és csutkára tekerve énekelem azt, hogy Úúúúristeeen, kiez a lááány. Nem tehetek róla, imádok énekelni, még akkor is, ha tudom, hogy hamisan. Minden áldott este elénekeltem – szerencsétlen – gyermekeimnek a Bóbitát és a szomszédok nagy örömére, nem ritkán itthon is bömböltetem Bublét. Képtelenségnek hangzik, de annyira szeretek énekelni, hogy minden defektem ellenére még az általános iskolai kórusba is beválogattak.
Szinte biztos vagyok benne, ezzel nem vagyok egyedül, sőt, mindenki érezte már úgy, hogy egy szám, vagy zene valahol belül beindít egy különös érzést. Hiszem, hogy facsarodott már össze mindannyiunk szíve sírva, amikor az Enjoy the silence-et hallgatta, vagy éppen derítette jókedvre a Welhello valamelyik dallama.
Tudomány a hangok mögött
Nem véletlenül van a zenének ekkora ázsiója szerte a világon. A különböző hangok megrezegtetik lelkünket, és kioldják azokat az érzelmi, lelki gátakat, amelyeket akár évek óta hordozunk. Anyukák évszázadok óta énekelnek gyermekeiknek, hogy megnyugtassák őket, és a sámánok, indiai bölcsek is a mai napig törzsi dalokat, mantrákat zengetnek, hogy a megnyugtató frekvenciákkal ellazítsanak és kioldják elakadásaidat, vagy magasabb tudatszintre emeljenek. Mindannyian imádjuk hallgatni a tenger zúgását, és töltekezni belőle. A magyar népdalok is rendkívüli közösségteremtő erővel bírnak, és ha még ropják is hozzá a táncot, akkor abba szinte beleremeg a tér. Az ősi fáma szerint az együtt éneklés és tánc, a lábak földhöz ütése elűzi a fáradtságot, megemeli a rezgésszintet.
Elször Galileo Galilei tett megfigyeléseket a vibráló testek által előállított minták kapcsán, amelyet 1632-ben publikált Párbeszédek: a két legnagyobb világrendszerről a ptolemaioszról és a kopernikuszról című könyvében olvashatunk.
Amikor boldog vagy, élvezed a zenét, ha szomorú vagy megérted a dal szövegét.
A hanggal való gyógyítás évezredes hagyományokra tekint vissza a világ minden térségében. Elég ha csak a keresztény hit erősítésére szolgáló gospel kórusokra, vagy a hangtálazásra, hangfürdőre gondolunk, mely a tibeti szerzetesekig nyúlik vissza. Sőt! A Solfeggio frekvenciák egészen Keresztelő Szent Jánosig, hiszen már a gregorián énekekben is ezekkel próbálták a hallgató közönséget kollektív tudattá formálni. Galilei után az 1700-as években a német Ernst Chladni fizikus foglalkozott behatóbban az akusztikával, és ő bizonyította be először, hogy a hang befolyásolja a fizikai anyagot azáltal, hogy abban meghatározott geometriai mintázatokat hoz létre.
Tudatos melódiák
Bár a tudományos megegyezés még mai napig sem teljesen kialakult a témakörben. Az egyik elmélet szerint az egész testre gyakorolt vibrációs hatáson keresztül fejti ki jótékony hatását a zene. Egy másik – uralkodó – elmélet az agyhullámok frekvenciáinak megváltoztatásával magyarázza jótékony hatását. Ezt a binaurális ütemek elméletének is nevezik, mert mérhetően megváltoztatja az agykérgi aktivitást és ezáltal módosult tudatállapotot hoz létre.
Számtalan kutatás született, amelyek a zenehallgatás hatékonyságát bizonyítják. A jelenleg rendelkezésre álló, több mint 400 tudományos kutatást magában foglaló tanulmányok szerint a zene fizikai és szellemi szinten is hozzájárul egészségünkhöz:
- hangulatjavító
- csökkenti a stresszt
- fájdalomcsillapító
- segít a beszédproblémák megoldásában
- fejleszti a verbális készségeket
- segít a PTSD gyermekek gyógyításában
- fejleszti a motoros készségeket
- megnöveli az állóképességet
Bár azt, hogy mennyire „érzed” a zenét, a személyiségedtől is függ. Vannak akikre kevésbé hat, és vannak akik, mint én is – teljesen átadják magukat egy-egy dallamnak. A legújabb megfigyelések szerint a zene és a nyitottság, az új dolgokra való fogékonyság között is erős kölcsönhatás mutatható ki. Vagyis kérem szépen, ne nézzünk furcsán azokra az emberekre, akik bömböltetik a zenét az autójukban. Tudjuk be annak a tudományos ténynek, hogy ők csupán nyitottak a világ dolgaira, és inkább énekeljünk, vagy méginkább, táncoljunk velük együtt!
Forrás: Harvard.edu Psychology today; Verywellmind healthline
Nyitókép:Westend61/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Megérkezett Whitney Houston életrajzi filmjének első előzetese
- „A zenésznek mindig a zenész énje győz”: Csorba Lócival, a Lóci játszik frontemberével beszélgettünk
- „Leginkább a jó dolgok inspirálnak” – Interjú Koszi Jankával
