Télen sokkal több a szomorú, rosszkedvű ember, amihez nagyban hozzájárul, hogy sokkal kevesebb fény ér bennünket.
Biztos mindenki észrevette már, hogy nyáron, amikor kora reggeltől késő estig világos van, mennyivel egyszerűbbnek tűnik minden. Sokkal gördülékenyebben mennek a dolgok, és a kedvünk is érzékelhetően vidámabb, lelkesebb. Míg a téli szürkeségben nehezebben indulnak a reggelek, kevésbé megy a koncentráció, és kora délután gyakran érezzük, hogy egy ültő helyünkben el tudnánk aludni.
Nem véletlen, hogy a depresszió és a lehangoltság jobban eluralkodik rajtunk a téli időszakban, hiszen ahogy a fény eltűnik, a színekkel együtt a kedvünk, hangulatunk is „elszürkül”. Gondolj csak bele, hogy mennyivel egyszerűbb például nyári estéken bármilyen programot megszervezni, míg télen sokszor kimozdulni sincs kedvünk a fűtött lakásból, a fény nélküli, sötét „éjszaka” egyszerűen nem annyira csábító.
A tudomány évek óta vizsgálja a cirkadián ritmus megváltoztatásának az emberi egészségre gyakorolt következményeit. A Nature Mental Health folyóiratban megjelent legújabb tanulmány azt az összefüggést vizsgálta, hogy a nappali és éjszakai fénynek való kitettség hogyan befolyásolja a mentális egészségünket.
Éjszakák és/vagy nappalok
Ahogy a kutatók fogalmaznak, a „fény, a cirkadián óra elsődleges bemenete, a nappali fény erősíti a ritmusokat, az éjszakai pedig megzavarja őket. Ezért a szokásos fényexpozíció környezeti kockázati tényezőt jelenthet a pszichiátriai rendellenességekre való hajlam szempontjából.”
Megfigyelték, hogy azok, akik éjszaka dolgoznak, sokkal nagyobb arányban szenvednek életük során szorongásos zavaroktól, poszttraumás stressztől, és az ő körükben nagyobb arányban fordultak elő önkárosító magatartások. Természetesen viszonylag rövid idő után mindenhez, hozzá lehet szokni, így az éjszakai fényhez is, viszont az, hogy tolerálja a szervezet, az nem jelenti azt, hogy jót is tesz neki.
A fiam pár hónapos koráig égett a szobájában egy hold formájú lámpa, ami leginkább nekem volt biztos támpont az éjszakai etetések során, de abban a szent meggyőződésben világított, hogy neki ad valamiféle biztonságot. A kezdeti időszakban nagyon rossz alvó volt, óránként, de volt, hogy félóránként ébredt, én meg éreztem, hogy ha ez így megy sokáig, annyira ki fogok merülni, hogy nem lesz tartható a helyzet hosszú távon. A tündéri gyerekorvosunk javasolta, hogy egyáltalán nem kell fény a picinek, nem baj, ha korán megszokja, hogy éjszaka nincs fény, pedig akkor még nem is volt egekben a villany ára. Először inkább én tartottam attól, hogy ha felébred, a teljes sötétben meg fog ijedni, de a doktornőnek lett igaza, sőt, először akkor aludt összefüggően 5 órát egyben, amikor teljesen sötétben volt. Az agy ugyanis a sötétséget az éjszakához „rendeli” hozzá, tehát azzal, hogy kapott egy kis megvilágítást nem tudta megfelelően érzékelni, hogy tulajdonképpen mi is történik.
Egy ismerősöm lánya nagyon örült, amikor egy trendinek számító ruhaboltba felvételt nyert diákmunkára. Pár hónap után azonban folyamatosan fáradt és kedvtelen volt, amit sokáig annak tudott be, hogy az egyetem mellett talán sok a munka. Első lépésként kevesebb napot vállalt, de a helyzeten ez sem segített számottevően. Amikor már a szülők is úgy érezték, hogy a bőre is szinte szürkül, akkor elvitték vérvételre. A vérkép sem mutatott semmi olyat, ami aggodalomra adhatott volna okot, de a lány nem lett jobban. Sőt, a helyzet még frusztrálta is, mert nagyon szerette a munkát, nem érezte igazságosnak, hogy nem tud neki maximálisan örülni. Aztán egyszer csak átkerült a márka belvárosi, utcafrontos, nagy kirakatokkal rendelkező üzletébe helyettesíteni hosszabb időre, és pár nap után mintha kicserélték volna. Kellett egy kis idő, mire a háziorvos is rájött, hogy az üzletközpontban lévő mesterséges fényforrások hatottak rá ennyire negatívan.
Menj ki a fényre!
Télen alapból kevesebb a fény, és a napunk nagy részét zárt térben, és mesterséges fényforrásoknak kitéve töltjük. Vagyis a sok lámpa, és a technológiai gépek fénye elszakít bennünket a természetes fény „ritmusától”. Ez negatív hatással van a szervezetre, ami nagymértékben befolyásolja a hangulatunkat is.
„Az agy a napfényt használja biológiai és viselkedési funkcióink szinkronizálásra. Bár ez a fajta cirkadián zavar nem lehet az egyetlen oka a hangulatingadozásoknak, de súlyosbíthatja azoknál, aki egyébként is hajlamosak a mentális betegségekre” – mondja Randy Nelson, pszichológiai és idegtudományi szakértő.
A fénynélküliség miatt bekövetkező hangulatingadozások elkerülése érdekében minden nap tegyük ki magunkat a közvetlen napfénynek. Minimum húsz percet el kell tölteni szabad levegőn a természetes fényben. Váltsd ki a reggeli tömegközlekedést sétával, vagy ebédidőben tegyél egy nagyobb kört, mielőtt leülsz enni. A friss levegő a vérkeringésnek és a tüdőnek is jót tesz, a természetes fény pedig segíthet abban, hogy kevésbé legyünk lehangoltak télen.
Forrás: telva.com
Nyitókép: portishead1/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Helyezd új megvilágításba az életedet: így szabályozd a hangulatod fényekkel!
- Megnyugtat, energetizál, reménnyel tölt el: így hatnak ránk tudat alatt a színek
- A legsötétebb éjszakákon fénybe borul Amszterdam
