Így hódította meg a bolygót Victor Vasarely és Fajó János

Mi már megnéztük a HAB-ban nyílt Vaserely x Fajó: A bolygó meghódítása című kiállítást és el is meséljük miért érdemes ezt nektek is megtenni szeptember 18-ig.

A bolygó meghódítása címmel nyílt új időszaki kiállítás az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával létrejött Hungarian Art & Business (HAB) művészeti központban. A Fajó Alapítvány támogatásával és Rieder Gábor kurátor közreműködésével megvalósuló tárlat egészen szeptember 18-ig tekinthető meg. Mi elsők közt láttuk a különleges gyűjteményt, melynek története, azt kell mondjam, engem teljesen lenyűgözött.

Vasarely a HAB-ban

Az optikai művészet, vagyis az op-art az 1960-as években kezdett elterjedni, az akkor keletkezett műalkotásokra olyan geometriai és matematikai elvek hatottak, melyek a szabályos formákat, az emberi térlátást figyelembe véve, gyakran mozgó, vibráló elemeknek látatták. A művészek vonalrendszereket, mértani formákat (négyzetet, kört, háromszöget) használtak és ezeket egy előre szinte hihetetlen részletességgel megtervezett elv szerint osztották fel. A stílus világszerte egyik legkiemelkedőbb alakja, Victor Vasarely, a magyar származású és később Franciaországba emigrált Vásárhelyi Győző volt, akinek munkáit most nemcsak a pécsi JPM Vasarely Múzeumban, hanem a budapesti HAB-ban is megtekinthetjük. Így például kiállításra került a művész hazánkban talán legismertebb motívuma, a Zebrák, melyet többek között egy, a pécsi múzeumtól kölcsönzött falikárpiton, valamint a Szépművészeti Múzeumnak köszönhetően kiállított nyomaton is tüzetesen megvizsgálhatunk.

(Fotó: HAB)

Fajó János, a magyarországi úttörő

Természetesen nemcsak Vasarely, hanem Fajó művei közül is jó néhány kiállításra került. Így többek közt megcsodálható a Kereszt sorozat, illetve a Cikk-cakk motívum alakulása is jól megfigyelhető. Utóbbi a művész egyik „kedvence” volt, melyen keresztül igyekezett bemutatni, milyen módon rendeződik el a kettős csavar a különböző nyersanyagok használatával. Fajó tehát utóbbi esetében nem motívumokban gondolkozott, hanem az anyagok textúráinak mássága keltette optikai hatással dolgozott. A Cikk-cakkot elkészítette fából, fémből, valamint nyomatként is. Külön érdekes, hogy a Hungarian Art & Business területén a Fájó Alapítvány jóvoltából több kültéri, szoborszerű interpretációját is megtekinthetjük.

(Fotó: HAB)

Vasarely x Fajó

A kiállítás tehát Vasarely és az őt példaképének tekintő Fájó János közös munkáin keresztül ismerteti meg velünk a geometrikus absztrakció térhódítását. Vasarely ugyanis magyar származása révén a szocialista Magyarországon tevékenykedő Fájót kérte fel arra, hogy tervei alapján szitanyomással sokszorosítsa azokat az alkotásokat, melyek kiállításra kerültek a HAB falai között. Ez azért is számít igazán különleges kollaborációnak, mert ugyan a Magyar Népköztársaság nem támogatta az op-art stílusjegyeket használó művészeket, mégis egy nemzetközileg ismert és elismert művész életművé váltak azok. A most közszemlére tett gyűjteményben helyet kapott Victor Vasarely négy szitamappája, illetve négy multiplikája, melyekben nemcsak a hihetetlen részletgazdag kidolgozás, a sok-sok év elteltével is frissnek és modernnek ható megjelenés, hanem az is közös, hogy ezek mind Victor Vasarely és Fájó János együttműködéséből születtek. 

(Fotó: HAB)

Nyitókép: Hungarian Art & Business

Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: