Az InterNations felmérése szerint Finnország a legfenntarthatóbb állam, a megvizsgált 60 országból India végzett az utolsó helyen a környezetvédelem és a fenntarthatósági törekvések szempontjából.
Az InterNations nemzetközi hálózata 2007-ben jött létre azzal a céllal, hogy képviselje azokat az embereket, akik a munkájuk vagy egy hozzátartozójuk miatt költöznek külföldre. A vállalat rendszeresen végez felméréseket, amelyekben a letelepültek véleményét kérdezi például az életminőséggel, a letelepedési nehézségekkel, az anyagi helyzetükkel vagy a munkalehetőségeikkel kapcsolatban. Legújabb kutatásukban azonban valami egészen más témakör került a középpontba: először kérték arra a tagokat, hogy értékeljék az országokat környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok alapján. A legjobban Finnország szerepelt, az utolsó helyen India végzett. Magyarország pedig a középmezőnyben, a 35. helyen szerepel a hazánkban letelepedett külföldi lakosság véleménye alapján.
A rangsort három kategória összesített eredményei határozták meg:
- Termékek és segédprogramok: mennyi fenntartható termék és szolgáltatás áll rendelkezésre? Mennyire „zöld” az energiaellátás? Mi a helyzet a helyi hulladékkezelési és újrafeldolgozási gyakorlatokkal?
- Politika és emberek: Mennyire támogatják a helyi önkormányzatok a „zöld politikát”? Mennyire környezettudatos a lakosság?
- A környezet minősége: milyen a városi környezet, a természet, a levegő és a víz állapota?
Ezek alapján készült el a lista, amelynek élmezőnye egyáltalán nem okozott meglepetést: nyolc olyan európai ország szerepel a top 10-ben, ahol kiemelkedő az életminőség és az átlagkereset. Illetve Kanada és Új-Zéland is felért a legjobbak közé.
Észak a csúcson
Finnország mindhárom kategóriában az élmezőnyben végzett, de kiemelkedően jóra értékelték a környezet, illetve a levegő minőségét. A második helyet megszerző Svédország a környezettudatosság terén nem talált legyőzőre (84 pontot kapott, amíg a globális átlag csak 48). A skandináv ország jelenleg az energiafelhasználás 50%-át megújuló energiaforrásból biztosítja, és a jövőre nagyra törő tervekkel készülnek: már 2040 előtt szeretnék elérni, hogy 100%-ban átálljanak a megújuló energiaforrások használatára. A harmadik helyet is egy északi ország, Norvégia szerezte meg, a negyedik helyet pedig Ausztria érdemelte ki, hiszen minden alkategóriában a top 10-ben végzett. A listában ezután Svájc, Dánia, Új-Zéland, Németország és Kanada következik, és Luxemburggal zárja a sort.
A középmezőny
Sokak számára meglepetést jelentett Ausztrália 18. helyezése, hiszen az ország kiemelkedő eredményt ért el a környezet minőségét tekintve, azonban a megkérdezettek egyetértettek abban, hogy a politika nem fókuszál eléggé a fenntarthatóságra. Hasonló értékeléseket kapott Spanyolország is, így a 20. hellyel kellett beérnie. Az Egyesült Királyság is leszerepelt, hiszen Londont „nagyon szennyezettnek és zajosnak” titulálták – így nem meglepő, hogy a környezet minősége húzta le az átlagot. Az Egyesült Államok 30. helyéről pedig a politikai intézkedések – illetve azok hiánya – tehet. Magyarországon a víz és szennyvízelvezetés minőségét értékelték átlag felettinek, de a levegő minőségét tekintve igen rossz pontszámot kaptunk: 49-et a maximálisan elérhető 100-ból.
Rossz, és még rosszabb
Nagy meglepetést okozott Málta 52. helye, hiszen a pontszámok alapján – az egyetlen európai államként – az utolsó 10 között végzett. Azonban a megkérdezettek szerint minden kategóriában gyengén teljesít, főleg a környezetvédelmi törekvéseket támogató politikát, illetve a lakosság hozzáállását bírálták. India mindhárom kategóriában az utolsó helyen végzett, így az összesített listán sem volt esélye jobb helyezésre. A megkérdezettek 87 százaléka elégedetlen volt a hulladékgazdálkodással, illetve az újrafeldolgozási gyakorlatokkal. De az ország a levegő és a víz minőségére sem kapott sok pontot.
Forrás: Big Think
Nyitókép: Nina Uhlíková/Pexels
