Máig inkább tabutémának számít, ha valaki mentális betegséggel, szorongással küzd, pedig napjainkban egyre több embert érint. Íme néhány technika, amivel támogathatod a szerettedet egy roham esetén!
Bár pánikbetegségről csak akkor beszélhetünk, ha valakinek folyamatosan visszatérő rohamai vannak (esetleg szorong attól, hogy újra átél egyet, ami miatt bezárkózik, megváltozik), sajnos évről évre többen vannak azok, akik pánikrohamot tapasztalnak meg. Ennek a hirtelen bekövetkező állapotnak a tünetei igencsak ijesztőek lehetnek, de nemcsak annak, aki átéli, hanem egy külső szemlélőnek is. A pánikroham általában szabálytalan légzéssel, hiperventillációval, remegéssel, mellkasi fájdalommal vagy halálfélelemmel jár, az elszenvedője azt érezheti, éppen infarktust kap. Ezt szinte lehetetlen elképzelni szemtanúként (hacsak át nem éltél már hasonlót), és még nehezebb hatékony segítséget nyújtani a másiknak a közel fél óráig tartó pánikroham alatt. Ám ez nem jelenti azt, hogy nincs a kezedben egyetlen fegyver sem a szeretted támogatásához, sőt! Íme néhány technika, amivel ketten együtt könnyebben átvészelhetitek ezeket a lelkileg megterhelő pillanatokat.
1. Vissza a jelenbe!
Az első és legfontosabb lépés az, hogy segíts a másiknak visszatérni a jelen pillanatába: bátorítsd arra, hogy végezzen el egy mindfulness, vagy egy légzési gyakorlatot. Irányítsd a figyelmét a környezetére, kérd meg, hogy soroljon fel öt tárgyat, amit észrevesz maga körül, de az is hasznos lehet, ha tíz másodpercig összpontosít egy konkrét dologra. Szintén hatásos technika az is, ha konkrétan fizikai kapcsolatot hoz létre valamivel a közelében, például megfogja a széket, amin ül, esetleg hideg vizet ereszt a csapból a kezeire.
2. Nagy levegőt!
Aki pánikrohammal küzd, az átmenetileg légszomjat tapasztalhat, így ezek a percek olyan érzést keltenek benne, mintha éppen szívrohamot kapna, vagy haldokolna. Ilyenkor valójában hiperventilláció lép fel, azaz oxigéntöbblet keletkezik a testében, ezért szüksége van egy légző gyakorlatra – az a legjobb, ha vele együtt csinálod! Kérd meg, hogy csukja be a szemét, és csak a levegővételre figyeljen: az orron át lélegezzen be, majd számoljon el ötig. Arra is figyelnie kell, hogy a levegőt lassan engedje ki, lehetőleg kétszer olyan sokáig tartson, mint a belégzés. Ismételjétek meg többször a gyakorlatot, úgy, hogy egyre mélyebben veszitek a levegőt.
3. Túlreagálás törölve!
Kerülj minden olyan kifejezést, ami még nagyobb pánikot kelthet benne, vagy ami miatt elutasítva, megszégyenítve érezheti magát. Sosem mondhatod azt valakinek, akinek éppen rohama van, hogy „Nyugodj meg!”. Hangsúlyozd ki azt, hogy teljes mértékben rá figyelsz és segítesz neki túljutni ezen a helyzeten. Ismételd el az alábbiakat: „Itt vagyok veled.”, „Fókuszálj a légzésedre!”, vagy „Maradj a jelenben!”. Ugyanakkor azt sem szabad megjegyezned, hogy az mindössze a fejében játszódik le és csak túlreagálja a tüneteit. Az, hogy láthatatlannak, vagy nem létezőnek bélyegzed a problémáját, akár még ronthat is az állapotán. Ezzel ráadásul megerősítheted benne azt a tévhitet is, hogy a problémájára nem találhat hasznos kezelést, gyógymódot. Amint elmúlt a pánikrohama, bátorítsd arra, hogy próbálja megtalálni a kiváltó okot és keressen szakmai segítséget.
4. Akarsz róla beszélni?
Ha egyelőre nem fordult szakemberhez a problémája miatt, javasold neki, hogy keressen fel egy terapeutát vagy egy pszichiátert, aki kellő tapasztalattal rendelkezik a pánik és szorongásos rendellenességek kezelésben. A támogatásukkal ugyanis jobban megértheti, mi történik vele egy-egy roham alatt és idővel könnyebben tudja kezelni azt.
Forrás: PopSugar
Nyitókép: Zoe/Unsplash
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- 4 dolog, amit soha nem mondj ki egy párkapcsolatban a pszichológus szerint
- Első alkalom a pszichológusnál: 7 kérdés, ami valószínűleg fel fog merülni
- Te tudod, mi a különbség pszichológus és pszichiáter között?
