Így változnak az étel- és italtrendek 2025-ben

A tudósok szerint érdekes lesz látni azt, hogyan mozdulnak el a fogyasztói igények az eddig ismeretlen étel- és italtrendek irányába, miközben megnyílhat az út az új agrártechnológiák előtt is.

Az étel és ital mindig központi kérdés az embereknél. Nem kell ehhez a karácsonyi családi vacsorára vagy a szilveszteri eszem-iszomra gondolni, elég, ha eszünkbe jut, milyen egy átlagos reggel otthon. Mi az első gondolatunk? Sokaknak a kávé, ez nem vitás, de rögtön utána ott a mi legyen a reggeli?. És ez továbbgyűrűzik a nap folyamán a következő étkezésekre is. Emellett nyitottak vagyunk az újdonságokra, az ismeretlenre, szeretünk új recepteket kipróbálni, és szomjazzuk (olykor szó szerint) a gasztronómiai ismeretekkel kapcsolatos tudást. Így hát érthető a kíváncsiságunk az új étel és italtrendek iránt, amelyekről a szakértők már látják, hogyan fognak alakulni 2025-ben.

A fogyasztói táplálkozás fejlődése

Hol van már az 1990-es évek és a 2000-es évek elejének korlátozó étkezése. Ez az elmúlt évtizedben a rugalmas étrend felé tolódott el. Ez később annak felismeréséhez vezetett, hogy az étrend hogyan hat az egészségre kívül-belül. Ebben az évtizedben a fogyasztók az egészséget és az értéket mérlegelték, mielőtt megfordultak, és az általuk ultrafeldolgozottnak tartott élelmiszereket vizsgálták és démonizálták. Most az egészség és a kényeztetés közötti határvonalon mozognak, és a tápanyagokat tartják az igényeik középpontjában, áll a Mintel legfrissebb Global Food and Drinks Trends jelentésében. Ennek érdekében a gyártóknak arra kell összpontosítaniuk, hogy könnyen érthető információkat nyújtsanak, amelyek a legfontosabb igényekre összpontosítanak. Hogy melyek ezek?

  • A brazil fogyasztók 83%-a szeretné tovább jóllakottnak érezni magát.
  • Az indonézek 67%-a kipróbálná a személyre szabott élelmiszereket.
  • A kínai felnőttek 64%-a használja a közösségi médiát egészségügyi ismereteinek bővítésére, míg az indiaiak 52%-a követ valamilyen étrendet és mozog, hogy motivált maradjon.
  • Az ausztrálok 51%-a szerint az öregedés módja függ a fittség és a táplálkozás fenntartásától.
  • Az amerikai nők 48%-a szeretne jobb tájékoztatást a nők egészségéről.
  • A thaiföldi fogyasztók 33%-a többet költ egészségesebb élelmiszerekre, míg az argentin fogyasztók 23%-a nem vásárol ismeretlen összetevőket tartalmazó élelmiszereket.
  • A német felnőttek 21%-a próbál fogyni vagy tartani a súlyát a vércukorszint ellenőrzésével.

Az adatok is egyre fontosabbá válnak a tápláló élelmiszerek iránti kereslet szempontjából, és 2025-ben a vásárlási szándékot is befolyásolni fogják.

A fogyasztói igények új területekre vezetik a gyártókat. De mivel az éghajlatváltozás továbbra is erősen hat az étel és ital kínálatra, a fogyasztók egyre elnézőbbek a gyártók kihívásaival szemben. A gyártóknak azonban arra kell ösztönözniük a fogyasztókat, hogy „fogadják el és bízzanak a helyi és globális szinten egyaránt megjelenő összetevők és ízek új eredetében” – írja a fent említett jelentés.

A kényeztető ételek túlmutatnak az egészségen

Míg az egészség az ágazat közös és állandó témája, a kényeztetés többféle dolgot jelent a különböző fogyasztók számára. Egyesek számára a kényelmet jelenti, mások számára a napi egy finom élvezetet, vagy az egészségtelen ételekkel és italokkal kapcsolatos bűntudat elűzését, az Egyesült Államokban élők számára pedig annak elfogadását, hogy nem baj, ha átlagosak vagyunk. Ami azonban nem változott, az az, hogy az új termékek fejlesztése továbbra is kulcsfontosságú az élvezetes élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói elkötelezettség szempontjából. A kínai fogyasztóknak közel kétharmada (63%) keresi például az új élelmiszerek és ízek kipróbálását.

„A következő néhány évben az élelmiszer- és italmárkák szabályszegő mentalitást fognak alkalmazni, hogy a fogyasztói problémákat kevésbé hagyományos megoldásokkal kezeljék” áll a jelentésben. A kevésbé hagyományos inspirációkat felfedező márkáknak egyértelművé kell tenniük a csomagoláson az alapvető vagy „szabályszegő” előnyeiket, hogy elérjék a fogyasztók újonnan felfedezett vágyait, fogalmaz a fenti jelentés.

Még fontosabb lesz, honnan kerül az étel az asztalunkra

Ugyanígy az élelmiszerek eredetével kapcsolatos trendek is jelentősen eltolódtak 2016 óta, amikor a fogyasztók igaz történeteket kerestek, vagy 2018 óta, amikor teljes átláthatóságra volt szükség, vagy 2021 óta, amikor fontos volt, hogy az étel és ital közös eszméken keresztül kapcsoljon össze minket. Most, hogy a geopolitika, a globális felmelegedés és más tényezők hatással vannak az ellátási láncokra, a fogyasztóknak meg kell békélniük azzal, hogy a márkák néha saját igényeiket helyezik előtérbe.

A legtöbb fogyasztó azonban megérti a változás szükségességét, vagy csatlakozik hozzá. Például az amerikai szavazók 77%-a szerint a külügyek fontosak és személyesek számukra; a japán fogyasztók 65%-a megérti, hogy tehetetlenek az életüket megváltoztató világeseményekkel szemben; és a francia fogyasztók 74%-a tudomásul veszi, hogy az éghajlatváltozás hatásai befolyásolni fogják, mi kerül a jövőben a szupermarketek polcaira.

„A jövőben a globális élelmiszer-ellátási lánc továbbra is szembe fog nézni az éghajlatváltozás, a geopolitika és a technológiai kihívások okozta zavarokkal” írják a szakértők. Ami ennél is fontosabb, a fogyasztók személyesen fogják érezni e kihívások következményeit, és a márkáknak készen kell állniuk a megoldásokkal.

Így hatnak majd az új agrártechnológiák az élelmiszerekre

Az globális eseményekhez kapcsolódik az új élelmiszer-technológiák térhódítása. A fogyasztók már megtapasztalták hogyan hat életükre az éghajlatváltozás, és látták, hogy válaszul megjelentek például a mesterségesen előállított élelmiszerek, és hogy a tudomány egyre nagyobb szerepet játszik az élelmiszeriparban. Ennek eredményeképpen arra számítanak, hogy a technológia egyre fontosabb szerepet fog játszani a társadalom élelmezésében.

A mexikói fogyasztók 69%-a például egyetért azzal, hogy a mesterséges intelligencia megkönnyíti majd az életet. Az indiai fogyasztók 53%-a szerint a tudomány megoldást fog nyújtani az éghajlati válságra, a brazilok 47%-a szerint pedig a technológia segíteni fogja az embereket abban, hogy fenntarthatóbb módon éljenek.

Ezen túlmenően egyre több fogyasztó hajlandó a technológia által érintett élelmiszereket választani. Az Egyesült Államokban a fogyasztók 52%-a mondana igent a géntechnológiával módosított zöldségekre. Az Egyesült Királyságban 40% szeretne többet tudni arról, hogyan állítják elő az élelmiszereket. Az olaszok 23%-a választana géntechnológiával módosított élelmiszert vagy italt, ha az ilyen termékként lenne feltüntetve.

„A márkáknak azt kell előtérbe helyezniük, hogy fejlesztéseik elsősorban a fogyasztónak kedvezzenek a jobb íz, a nagyobb tápérték vagy a következetes ellátás révén, és másodsorban a környezetnek” – áll a Mintel jelentésében.

Forrás: Foodnavigator.com
Nyitókép: mihailomilovanovic/GettyImages

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk: