Ha a televíziózás a '40-es években még gyerekcipőben járt, az '50-es és '60-as években felnőtt, de a '70-es évek olyanok voltak, mint a serdülőkor: a médium egyre merészebbé vált, új megközelítésekkel kísérletezett és feszegette a határokat.
Ez az évtized fordulópontot jelentett a kis képernyők számára, hiszen a ’70-es évek alapjaiban rengette meg a műfajt, valamint tette le a modern televíziózás alapjait. Új műfajok jöttek létre, a műsorok minden tekintetben sokszínűbbé váltak, valamint a fogyasztási szokások is megváltoztak. Íme öt bizonyíték arra, hogy az évtized tényleg egészében reformálta meg a tévézést.
Az amerikai álmon túl
Az 1960-as évek amerikai tévéműsoraiban – mint például a The Andy Griffith Show, a The Dick Van Dyke Show és a Leave It to Beaver – megteremtett idillhez képest a ’70-es évek műsorai sokkolóan realisták voltak. Ez pedig nagyrészt Norman Lear író és producer munkásságának volt köszönhető. Ő alkotta meg a sorozatok azon egész sorát, amelyek úttörő módon a televízióban is ábrázolták a faji feszültségeket, házassági problémákat és osztályharcokat. Az All in the Family főszereplője például a politikailag inkorrekt Archie Bunker volt, aki olyan véleményeket hangoztatott és olyan nyelvezetet használt, amelyet korábban még nem hallottak a „kulturált” tévében. A sorozat 1971-től ’76-ig az Egyesült Államok legnézettebb műsora volt.
Akik a képernyő elé ültették a gyerekeket
1970-ben a National Educational Television hálózat Public Broadcasting Service (PBS) néven vált ismertté, és új gyerekműsora, a Szezám utca hamar népszerűvé is tette. Az évtized folyamán a sorozat olyan oktatási anyagot közvetített a gyerekeknek és szüleiknek, amelyet korábban nem láttak a képernyőn. A gyerekműsor kezdetektől fogva a televíziózás addigi legváltozatosabb szereplőgárdáját vonultatta fel, ahol gyerekek, felnőttek és bábok együtt éltek a városban. Emiatt a műsor kezdetben nem volt egyöntetűen elfogadott: Mississippi állam egyik bizottsága úgy döntött, hogy nem sugározza azt, bár ezt a döntést később megváltoztatták. Ötven évvel később pedig Elmo, a Nagy Madár és a többiek tanításait még mindig érdeklődve figyelik az óvodások.
Úttörő minisorozatok
A minisorozatok az 1970-es években egy új televíziós produkciós formaként robbantak be a köztudatba. A PBS csatornán 1971. január 10-én debütált a Masterpiece Theatre, amely brit tévésorozatokat mutatott be az Egyesült Államokban. Ezek gyakran olyan történetek voltak, amelyek regényeken alapultak és így előre meghatározott végponttal rendelkeztek. Nem sokkal később az amerikai produkciós cégek is elkezdték elkészíteni saját, korlátozott epizódszámú sorozataikat. Az egyik első amerikai minisorozat a Rich Man, Poor Man volt, amely Irwin Shaw azonos című, 1969-es regényén alapult. A 12 órás minisorozatot 1976-ban, hat hét alatt vetítette le ABC csatorna. Eközben az 1977-es Jesus of Nazareth annyira népszerűvé vált, hogy még a pápa elismerését is kivívta. Ugyanebben az évben debütált a Roots: egy úttörő sorozat, amely egy család rabszolgaságon keresztüli megpróbáltatásait mutatta be; nyolc estén át tartó sugárzása során több nézőt vonzott, mint bármelyik dráma a televízió történetében.
Egy új műfaj születése
Ritka, hogy egy Oscar-díjra jelölt filmből készült tévéműsor nagyobb sikert arat, mint az eredeti film, azonban a CBS-en 1972-ben debüttált M*A*S*H esetében pontosan ez történt. A koreai háború idején játszódó sorozat forradalmi volt, mert egy tragikus témát komédiaként ábrázolt, így az megalkotta a ma is népszerű, dramedy műfajt. A sorozat a vietnami háború idején került adásba, és nyíltan háborúellenes álláspontot képviselt, de a potenciálisan megosztó politikai üzenet ellenére olyan nézettségre tett szert, amely szinte azóta sem sikerült egyetlen tévéműsornak sem. A sorozat fináléja körülbelül 106 millió nézőt vonzott a képerenyők elé és számos díjat is bezsebelt. A M*A*S*H tizenegy évad alatt 14 Emmy- és egy Peabody-díjat is nyert.
A főműsoridő sztárjai
Az NFL 1970. szeptember 21-én a Jets a Browns elleni mérkőzésével debütált a főműsoridőben, és ez egy máig igazán jelentős mérföldkő az amerikai televíziózás történelmében. Az első Monday Night Football közvetítésen pedig nemcsak a pályán, hanem a kommentátorfülkében is igazi sztárok foglaltak helyet. A pályán történtekről olyan legendás kommentátorok számoltak be a nézőknek, mint Howard Cosell, Keith Jackson és „Dandy” Don Meredit. A Monday Night Football igencsak magas nézettségi adatai pedig végül arra késztették a ligát, hogy más csatornákon is helyet kapjanak, azonban hiába a csütörtöki és vasárnapi meccsek, a Monday Night Football minden szezonban az egyik legmagasabb nézettségű főműsoridős műsor marad.
Nyitókép: IMDb
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Találka a múltban: ismerd meg az ’50-es évek randietikettjét
- A ’60-as évek mindent megváltoztatott a divatban és ez nem túlzás
- Mikor beköszöntött a változás szele: így éltek a nők az 1920-as években
