Egy tanulmány szerzői szerint, aki ennél ritkábban jár vécére, annak az Alzheimer-kór jóval magasabb kockázatával kell szembenéznie. Lássuk, mit jelent ez számokban kifejezve.
Te is hallhattad már, mennyire fontos a rendszeres székletürítés az egészséged szempontjából, de egy, a Harvard tudósai által jegyzett tanulmány szerzői nemrég arra is felhívták a figyelmet, hogy még az agy egészségét is befolyásolhatja ennek a bizonyos tényezőnek a rendszeressége. Illetve, nem mellékesen a székrekedés komoly összefüggést mutatott az Alzheimer-kór megnövekedett kockázatával. Ha hozzánk hasonlóan az első reakciód neked is a „na, ez hogy?!”, aggodalomra semmi ok: mosdószünetnyi rövidséggel bemutatjuk a Harvard kutatóinak eredményeit, amelyekből megértheted, hogyan befolyásolják a dolgok „odabent” azt, hogy mi történhet „odafent”.
Bélrendszerünk, a második agy
Bizony, így emlegetik egyes orvosok. Méghozzá, mert baktériumok trillióinak ad otthont, amelyek létfontosságú szerepet játszanak számos testi funkcióban, beleértve az emésztést, az immunválaszt és még a hangulatszabályozást is. És többek közt a rendszeres székletürítés is hozzájárulhat ezeknek a bélbaktériumoknak az egészséges egyensúlyához.
A rendszeresség viszont nem magától értetődő, vagy legalábbis nem mindenkinek. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet, a National Institutes of Health szerint a felnőttek körülbelül 16 százaléka küzd székrekedéssel. Ez az arány a 60 éves és idősebb korosztály esetében 33 százalékra nő. Az olyan tényezők, mint a rosthiányos étrend, a csökkent fizikai aktivitás és bizonyos gyógyszerek súlyosbíthatják a problémát – foglalja össze a TheHealthy.
Ha pedig a probléma krónikussá válik – ami azt jelenti, hogy három napnál ritkábban van székletürítés –, az már nem csak egyszerű kellemetlenség. Ez hosszú távú egészségügyi kihívásokkal jár együtt, a gyulladástól és a hormonális egyensúlyhiánytól kezdve az olyan mentális egészségügyi problémákig, mint a szorongás és a depresszió. A jól működő emésztőrendszer biztosítja a salakanyagok hatékony eltávolítását, beleértve azokat is, amelyek mérgezőek vagy károsak lehetnek az agyműködésre.
Itt jön a képbe az Alzheimer-kór
A kutatás eredményeit a tanulmány szerzője, Dr. Chaoran Ma, a Massachusetts Amherst Egyetem táplálkozástudományi adjunktusa és a Harvard korábbi munkatársa 2023 júliusában mutatta be az Alzheimer Szövetség nemzetközi konferenciáján. Dr. Ma vezette azt a csapatot, amely a bél-agy tengelyt vizsgálta, több mint 110 000 résztvevő bélmozgásának gyakoriságáról és kognitív funkcióiról kapott adatok alapján. Ami ezekből az adatokból kiderült, az nagyon is figyelemre méltó volt.
A tudósok arra jöttek rá, hogy akik háromnaponta vagy annál ritkábban járnak nagydolgot végezni, annyira romolhatnak a kognitív funkciók, ami három évvel fokozottabb agyi öregedéshez hasonlítható. Ez a ritka bélmozgás 73 százalékkal nagyobb esélyt jelentett a szubjektív kognitív hanyatlásra.
De a bélmozgások számának növekedése sem jelentett túl jót. A naponta több mint kétszeri székletürítés a kognitív hanyatlás fokozott kockázatára utalt. Azok a résztvevők, akiknek hiányoztak bizonyos bélmikrobák, különösen a vajsavat (butirátot) termelő és az élelmi rostokat emésztő mikrobák, kettős veszélynek voltak kitéve: kisebb bélmozgás-gyakoriság és csökkent kognitív funkciók voltak a következményei.
Mi ebből a tanulság?
Dr. Dong Wang, a tanulmány vezető kutatója és a Harvard orvostudományi tanszékének adjunktusa szerint a fenti eredmények is azt hangsúlyozzák, hogy nagyon fontos lenne beszélni orvosunkkal bélrendszerünk egészségéről, különösen a székrekedésről. Hangsúlyozza, hogy az egészséges bélrendszer és ezen keresztül az egészséges elme fenntartása érdekében magas rost- és polifenol tartalmú élelmiszereket, például gyümölcsöket, zöldségeket és teljes kiőrlésű gabonákat kellene fogyasztanunk, sok vizet kellene innunk és többet kellene mozognunk.
Bár a kutatások folytatódnak, egyre több bizonyíték világít rá arra, milyen fontos szerepet játszik a bélrendszer egészsége az éles, aktív elme megőrzésében. Amit ki ne szeretne magáénak tudni, még 80-90 évesen, illetve afelett is.
Forrás: TheHealthy.com
Fotó: Ado Hasanovic / EyeEm/ Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Egészségünk őrzői, avagy mi a különbség a prebiotikumok és a probiotikumok között?
- 10 jel, hogy úgy öregszel, mint a jó bor
- A gyógyszert szedő nők körében nagyobb a kockázata az Alzheimer-kórnak
