Cristóbal Balenciaga nevét egy divatrajongónak sem kell bemutatni, azonban a Disney+ sorozatának köszönhetően most azok is megbizonyosodhatnak a spanyol tervező zsenialitásáról, akik távol tartják magukat a haute couture világától.
Nagy nevű és legendássá vált divatházak és tervezőik történeteit bemutató sorozatokból idén nem lesz hiány, azonban egy biztos, a Disney nagyon magasra tette a lecet Cristóbal Balenciaga életéről és munkásságáról szóló szériájával.
A sorozat a legendás Coco Chanel 1971-es temetésével kezdődik, ahol egy lelkes újságíró azzal a feltett szándékkal jelent meg, hogy interjút kérjen a couture királyától, a titokzatos Balenciagától. Ez az interjú adja tehát annak a harminc évet felölelő visszaemlékezésnek a keretét, melyet a hat részes széria bemutat. A sorozat kép- és hangvilága egyaránt lenyűgözött minket, az újraalkotott haute couture csodák hibátlanok, ahogy a színészek játéka sem hagyott űrt bennünk. De lássuk, miről is szól a Cristóbal Balenciaga.
Az új kezdet
A Balenciaga házat 1917-ben alapította a tervező, azonban annak első húsz évéről vajmi keveset tudunk meg, hiszen rögtön Párizsban találjuk magunkat, ahol 1937-ben mutatta be első kollekcióját. Arra viszont remekül kitér a történetmesélés, hogy maga a designer is már meglévő darabok másolásával kezdte a munkáját, mely később nagyon érdekes ellentétet szül. A divat fővárosát azonban ekkor kétségkívül Coco Chanel és Elsa Schiaparelli uralták, így a spanyol tervezőnek nem volt könnyű dolga az új kezdettel, melyben határtalan maximalizmusa is gátolta. Balenciaga Párizsban lelt rá inspirációjára, mely különösmód az épp háború súlytotta Spanyolország volt. El Greco, Picasso és Velázquez mind-mind segítettek neki, hogy kétes fogadtatású első bemutatója után rátaláljon stílusára. Az apró részletekkel és új szabászati megoldásokkal dolgozó ruhakészítő pedig végül olyan sztárok tetszését is elnyerte, mint Grace Kelly vagy Marlene Dietrich.
Ellentétek között
Gondolnánk, hogy egy ilyen mesés kezdet után Balenciaga csillaga örökké ragyogott, azonban a széria más szemszögből mutatja be életét. A divattervező ugyanis nem sokkal a párizsi siker beköszöntét követően ellentétekkel találta szembe magát. A második világháború ideje alatt a náci megszállás az ő munkájára is kihatott. A fennmaradni akaró divatházaknak pedig két választásuk volt: vagy megszoknak, vagy megszöknek. Előbbit választotta ő is, így a képkockáknak köszönhetően a divat világán keresztül is érzékelhetjük, hogy milyen nehézségekkel kellett akkoriban megküzdeni.
A vásárlóréteg megváltozott, a szövetet korlátozták és a terveket is szigorúan felügyelték. Azonban ezekben a sötét években Balenciagának sikerül az, ami másoknak nem. Nemcsak megtartotta az álmát, de a háború viharos éveiben meg is tudott újulni. Ugyanilyen nehézséget okozott számára az is, amikor sok kollégája a konfekcióban látta a jövőt. Viszont egy olyan tervező, akinek saját maga által megálmodott textilje volt, nehezen nyitott a tömeggyártás felé. Balenciaga megpróbálta ugyan, de az Air France-nak tervezett prêt-à-porter vonal már nem ő volt. Megismerhetjük, hogy karrierjét és annak végét milyen ellentétek és konfliktusok befolyásolták, gátolták vagy éppen lendítették előre.
Kölcsönhatás
A széria remekül ismerteti azt a zárt közösséget, akik meghatározták a divatot. Bemutatja mindazt, hogyan hatottak egymásra azok a designerek, akiket mára már legendákként emlegetünk. A barát, Coco Chanel sajátos szemlélete ugyanolyan fontos szerepet kap, mint a fiatal feltörekvő Hubert de Givenchy jó viszonya Balenciagával. A legfontosabb kölcsönhatás azonban a címszereplő és a „new look” irány megálmodója, azaz Christian Dior párhuzamában mutatkozott meg. Balenciaga, mondhatni, ugyannyit köszönhet Diornak, mint az érte régen rajongó Dior neki.
A divat halála
Balenciaga életét a ruhák és szövet szeretete mozgatta. Ő volt az, aki a tökéletestől sosem elégedett meg kevesebbel és így vált az évek során a maximalizmus megtestesítőjévé. Ezt remekül szemlélteti a széria akkor is, amikor a tervezőt az a megtiszteltetés éri, hogy teljes titoktartásban tervezze meg Fabiola belga királyné esküvői ruháját. Azonban ahogy sokan másoknak, neki is kompromisszumot kellett olykor kötnie. Legalábbis kellett volna, hiszen sosem tűrte a megalkuvást, így mikor látta, hogy a haute couture iránti igény kezd alábbhagyni, inkább bezárta divatházát, hiszen Balenciaga nélkül nincs Balenciaga.
Mit szólna ehhez Balenciaga?
A sorozatot végignézve óhatalanul is mindenki fejében felötlik a fenti kérdés. Cristóbal Balenciaga egész életében kerülte a sajtót, nem adott interjút, a divatlapokban csak a mesés tervei kaptak helyet és inkább a média ellen volt, mint amellett. Zsenialitása a munkájában mutatkozott meg, amit konkurensei és egyben csodálói, Coco Chanel és Christian Dior szavai mondanak el a legjobban:
„Cristóbal az egyetlen igazi ruhakészítő közöttünk, mi többiek csak divattervezők vagyunk.” (Chanel)
„Balenciaga mindannyiunk mestere.” (Christian Dior)
A Balenciaga 1972-ben, a tervező halálával egyidőben megszűnt, azonban művészi kreációi fennmaradtak. Örökösei 1986-ban eladták a divatbirodalmat, hogy az főnixként támadhasson fel hamvaiból. Bár mi kételkedünk abban, hogy Cristóbal Balenciaga engedte volna, hogy utódai ormótlan sneakereket vagy éppen bevásárlótáskára hajazó retikülöket küldjenek a kifutóra. A designer ugyanis hiába volt az egyik leginnovatívabb tervező, sosem volt hajlandó beáldozni magát a fogyasztói társadalom normáinak. Azon lehet vitatkozni, hogy a Balenciaga napjainkban méltón képviseli-e hagyatékát, azonban afelett semmiképp sem nyithatunk vitát, hogy a divatház korunkban ugyanolyan meghatározó, mint annak alapítójának éveiben.
Nyitókép és fotók: imbd
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Ezeket a filmeket várjuk 2024-ben
- Tényleg divat az antidivat?
- Erősen indul az új év: januári filmajánló
