Ahogy véget ért a Halloween, rögtön felcsendült Michael Bublé és Mariah Carey hangja, és a dallamtapadást, bármennyire is akartuk, idén sem tudtuk elkerülni. De miért?
Vannak, akik már jóval az ünnepek előtt a legnépszerűbb karácsonyi dalokkal hangolódnak az év legszebb időszakára, na és persze olyanok is, akiknek már a könyökükön jön ki a Wham! Last Christmas című örök klasszikusa, Mariah Carey All I Want For Christmas Is You-ja vagy éppen Michael Bublé szinte teljes diszkográfiája. Akármi is legyen a helyzet, egy biztos, akár szeretjük, akár gyűlöljük ezeket a slágereket, mind ismerjük és akaratlanul is dúdolni kezdjük őket. Mindnek van ugyanis egy olyan jellegzetes hangzása, melynek köszönhetően egyszerűen beférkőznek a tudatunkba és sokáig ott is motoszkálnak. De mégis mi az, ami ennyire felejhetetlenné teszi őket? A száncsengő lehet az oka mindennek? Vagy valami más? Éppen itt az ideje, hogy a végére járjunk a rejtélynek!
Száncsengő, száncsengő vígan szól a dal: csingilingi, csingiling, szól a kis harang!
Kezdjük a karácsonyi zene egyik legnyilvánvalóbb elemével: a csengőkkel, melyek szinte minden karácsonyi dallamban ott csilingelnek. Bár ezek erősen kötődnek az ünnepi időszakhoz, a csengők önmagukban nem „karácsonyiak”, hiszen rengeteg más slágerben is hallhatjuk őket. Gondoljunk csak például a The Beach Boys God Only Knows című dalára, amelyben szintén használtak száncsengőket, mégsem kerül fel a karácsonyi lejátszási listákra. Még annnak ellenére sem, hogy az az Igazából szerelem (2003) című, mára igazi kultfilmmé vált karácsonyi romantikus vígjátékban is felcsendült.
Azonban valahol mégis igaz, hogy a száncsengőknek egybeforrtak a karácsonnyal. Ennek oka pedig nem más, minthogy a 19. században a lovas szánkók elterjedt közlekedési eszközök voltak, amikor leesett a hó. Mivel a szánkók csendesek siklottak a havas utakon, és mindent beborító fehérségben nehezen voltak láthatók, a lovak hámjára csengőket szereltek, hogy jelezzék érkezésüket. Azok pedig, akiknek volt olyan szerencséjük, hogy fehér karácsonyt ünnepelhettek, a csengők csilingelését az ünneppel kezdték társítani. A lovas szánkó csengői ezt követően olyan karácsonyi klasszikusokban jelentek meg, mint a Jingle Bells, ami annak ellenére, hogy valójában Hálaadásra íródott, mégis összeforrt az ünneppel.
A Jingle Bells-hez hasonlóm hideg időjárásról szóló dalok, mint például a Let It Snow és a Baby, It’s Cold Outside egyébként valójában nem is említik a karácsonyt, de elválaszthatatlanok ettől az időszaktól. Decemberben vagy esetenként még korábban gyakran játsszák őket a boltokban, a rádiókban, és persze kedvenc karácsonyi filmjeinkben is felcsendülnek. Az ilyenkor hallgatott zenék nagy része azonban valóban a karácsonyról szól. A legtöbb karácsonyi dal szövege tele van ünnepi témájú utalásokkal, például csókokkal a fagyöngy alatt vagy a Mikulással, aki ajándékokat tesz a fa alá. De a tökéletes hangulat megteremtéséhez nem csupán ünnepi szövegekre és száncsengőkre van szükség.
Séta a múltban: mi kell a dallamtapadáshoz?
Bár az átlagos hallgató számára nem feltétlenül nyilvánvaló, a zenei szakértők már beazonosították a karácsonyi dalok technikai elemeiben rejlő hasonlóságokat. 2017-ben Joe Bennett, a Berklee Zeneiskola professzora a Spotify hetvennyolc legtöbbet streamelt karácsonyi dalát elemezte, és megállapította, hogy az esetek 95 százaléka dúr hangnemben íródott. „A kortárs popzene repertoárja inkább moll hangnem felé hajlik” – mondta Bennett a Discover-nek. Ez azt jelenti, hogy a karácsonyi dalok nemcsak szövegükben nosztalgikusak, hanem a zenéjükben is, akár egy múltbéli korszakot idéznek, akár abból származnak. Ezért talán nem is meglepő, hogy mai legnépszerűbb karácsonyi dalok közül sok az 1940-es évekből származik. Igen, abból a korszakból amikor a jazz uralta a zenei világot. A White Christmas, a Have Yourself a Merry Little Christmas és a Let It Snow mind-mind ekkor születtek meg. A jazzben pedig a leggyakoribb a 2-5-1 akkordmenet, és sok ’40-es, ’50-es, ’60-as évekbeli karácsonyi klasszikus is ezt a szekvenciát tartalmazza. Mivel azonban évtizedek óta nem a jazz határozza meg a zenei palettát, ha egy újabb dal használja a 2-5-1-et – vagy bármely más jazzes akkordmenetet –, az gyakran nosztalgikus, karácsonyi érzést kelt.
Mariah Carey 1994-es slágere, az All I Want for Christmas Is You egy remek példa erre, hiszen az bőven merít a régi klasszikusokból. Míg sok modern popdal csupán néhány akkordot használ, Carey teljesen a jazzből inspirálódott. Emellett az All I Want for Christmas Is You gazdag hangszerelési értékeket és lendületes tempót használ, amely emlékeztethet minket Phil Spector 1963-as A Christmas Gift for You albumára is, így igazából az énekesnő mindig unalomig ismételt dala több zenei korszak ünnepi nosztalgiáját idézi fel bennünk.
Míg a karácsonyi dalokban ugyan gyakran sokféle akkord található, dallamaikat mégis úgy tervezik meg, hogy könnyen énekelhetőek és fülbemászóak legyenek. Darren Sproston, a Chesteri Egyetem professzora ezt a karácsonyi énekekig vezeti vissza. „Az embereknek gyorsan el kell sajátítaniuk a dallamokat, hogy énekelhessék őket közösségi környezetben – de ez igaz a popzenére is, ahol a cél a közönség bevonása a könnyen megjegyezhető dallamokkal” – magyarázta Sproston a Discover-nek. A kóruséneklés maga is gyakran jellemzője a karácsonyi daloknak. Itt vegyük példának John Lennon Happy Xmas (War Is Over) című dalát.
Egy karácsonyi sláger receptje
Tehát ha valaki kedvet kapott volna a következő ünnepi sláger megírásához, a recept már ismert. A jellegzetes karácsonyi hangzás nagyon leegyszerűsítve úgy érhető el, ha összefésüljük a száncsengők csilingelését néhány jazzes akkorddal, melyet megspékelünk egy fülbemászó dallammal és persze egy ünnepi dalszöveggel. A siker ugyan nem garantált, de egy próbát szerintünk mindenképp megér!
Nyitókép: CBS Photo Archive/Getty Images
Forrás: Mental Floss
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
Tedd meg a befizetéseidet, mi pedig megnöveljük a nyerési esélyeidet maximum 275 000 forintig. (x)
