A farsangi időszakkal egybeeső báli szezonnak a régmúltra visszavezethető hagyománya van, hiszen az emberek már évszázadokkal ezelőtt is álarcot öltöttek ebben az időszakban.
Egy ideje egyébként már a farsangi időszak napjait tapossuk, hiszen az a vízkeresztkor, az az január 6-án kezdődött el és egészen a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig tart. Az ünnepkörnek tehát komoly liturgikus vonatkozása is van, azonban cikkünkben most nem feltétlenül csak erről lesz szó.
A farsang eredete
A farsang szó bajor eredetű és az első, Fasnacht-ról szóló írásos feljegyzés 1283-ban jelent meg, az ehhez kapcsolódó hagyományok tehát már akkor kialakulóban voltak. Azonban ha a történelem vonalán kicsit messzebb utazunk vissza az időben, a jelenlegi szokáskörhöz hasonlatos momentumokat az ókori görögök mondavilágában is találunk. Ők ugyanis hagyományosan a tavasz közeledtével tartották meg Dionüszosz ünnepét, mely szokás a rómaiak bacchanáliáin belül csúcsosodott ki. A maszkok, a tánc, a lakomák és a mérhetetlen hedonizmus ilyenkor náluk teljesen helyénvalónak tűnt. Ekkor természetesen még nem volt egyházi vonatkozása, ez a középkor folyamán viszont nagyot változott. Az egykor pogány szokás liturgikus tartamot kapott és jelenleg is az akkor kijelölt időszakban ünnepeljük.
Velence, a karneválok városa
A középkorban tehát már Európa szerte nagy népszerűségnek örvendtek a farsanghoz kapcsolódó zenés-táncos rendezvények. Az ünnep hazájának azonban mindenképp Olaszország, azon belül is Velence mondható, hiszen ott már 1094-ben is megtartották a mára legendássá vált velencei karnevált. Ez pedig olyannyira népszerűvé vált, hogy a maszk-készítők külön működhettek a festők céhén belül és műalkotásnak is beillő álarcaik nemcsak Velencében, hanem a kontinens számos udvarában, így például hazánkban Mátyás király uralkodása alatt is óriási sikernek örvendtek. Az ünnep 1296-ban vált hivatalossá Velencében és tradícióinak nagy részét máig is őrzi. Velence a tizennyolcadik században elnyerte a karneválok városa címet, azonban a rendezvény mai formája csak a huszadik század végén jött létre, hiszen a történelem viharos évtizedei ezt a nagymúltú szokást is befolyásolták.
Farsang napjainkban
A báli szezonnak még napjainkban is van relevanciája, ugyan maszkot már ritkán öltünk ebben az időszakban, viszont a régi szokásokat életben tartva számtalan nívós rendezvényre kerül sor ebben az időszakban. Viszont ezek nem mindig az olasz gyökerekhez, hanem sokkal inkább a Franciaországban, XIV. Lajos Napkirály uralkodása alatt megrendezett, a fényűzést kissé sem nélkülöző események mintájára jöttek létre. Azonban ahelyett, hogy a hajadon lányok számára szüleik ilyenkor keressenek megfelelő kérőt, ms már sokkal inkább csak a kapcsolatok építése, valamint a szórakozás a cél. Na és persze az, hogy máskor nem igazán nyílik alkalmunk magunkra ölteni csillogó estélyijeinket, ragyogó ékszereinket vagy vicces jelmezeinket sem.
Nyitókép: Alina555/Getty Images
