Egy házasság sikere elég sok tényezőn áll vagy bukik, nehéz is megnevezni egy olyan okot, ami előrejelezheti, ha válás lehet a vége. De egy kutatás szerint van valami, amire jó, ha figyeljetek a pároddal!
Te hogy érzed magad, ha látsz egy turbékoló párt, akik láthatóan nagyon szerelmesek, és ezt ki is mutatják? Ha lépten-nyomon elcsattan egy csók, egy puszi, állandóan fogják egymás kezét, a srác átkarolja a lányt, és egy lépést sem tesznek egymás nélkül? Ez a ragaszkodás cuki, vagy inkább túl sok? És vajon milyen hatása lehet a kapcsolatra? Egy korábbi kutatás szerint, ha úgy érzed, hosszú távon nem lesz jó vége, akkor jól érzed. A tudósok azt mondják, a ragaszkodás és a gyengédség kimutatása ugyan jó dolog, de ha túlzásba viszik, szakítás, illetve válás lehet a vége.
A túlzott ragaszkodásnak válás lehet a vége
A tudósok alapos kutatómunka után jutottak erre a következtetésre. 168 párt követtek nyomon, méghozzá 13 éven át, hogy megállapítsák, a párkapcsolatokban milyen korai jelek jelezhetik előre a válást, és melyek az egészséges, tartós házasságot. Az eredményeik pedig azt mutatták, hogy a házasságuk kezdetén túlzottan gyengéd és ragaszkodó párok nagyobb valószínűséggel váltak el, mint a kevesebb gyengédséget és ragaszkodást mutatók. A tanulmány szerzői számszerűsítették is ezt a gyengédségi arányt. Ezt írták: „Friss házasként azok a párok, akik hét vagy több év után váltak el, körülbelül egyharmaddal több gyengédséget mutattak az elején, mint azok, akik később boldog házasságban éltek.”
Persze, ezzel a kutatók nem azt akarják mondani, hogy inkább tartsd magadban a szeretedet, és nehogy kimutasd. Erről szó sincs. Szerintük önmagában nem is a gyengédséggel és a ragaszkodással van a baj, mert ezek pozitív dolgok. A probléma az lehet, ha ezeket a házasságban fennálló megoldatlan gondok kompenzálására használják, méghozzá úgy, hogy túlzásba is viszik. Ez kicsit gyerekesnek tűnhet, és a tudósok szerint általában egyik, vagy mindkét fél éretlensége is ott lappang a háttérben.
Mire figyelj?
A Gottman Intézet párkapcsolati kutatói, John Gottman és Robert Levenson egyik közös, a boldog és boldogtalan párkapcsolatokkal foglalkozó tanulmányukban azt írják, a kettő közti különbség a konfliktusok során megfigyelhető pozitív és negatív interakciók aránya. Azoknál, akik boldogok, az arány öt az egyhez. Vagyis öt vagy több pozitív interakció (például egy mosoly vagy egymás ugratása) jut minden egyes konfliktus során fellépő negatív interakcióra (például értékrendbeli ütközésre).
De ez a nem konfliktusos helyzetekben is igaz lehet. Szóval, ha úgy éltek a pároddal, hogy több a pozitív interakció (szeretet kimutatása, viccelődés, nevetés), mint a negatív (véleménykülönbségek hangos kinyilvánítása, viták, rossz kommunikáció), akkor valószínűleg elégedettebbek lesztek a kapcsolattal, és kisebb valószínűséggel lehet szakítás vagy válás a dolog vége. Egy-két extra ölelés vagy puszi pedig még jól is esik, de a mértékre azért nem árt figyelni.
Forrás: Bestlifeonline.com
Fotó: stsmhn / Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- „Segítség, társfüggő a párom!” 5 intő jel, amit ne hagyj figyelmen kívül
- Megváltoztattam az életem: így jött helyre a párkapcsolatom
- Ártatlannak tűnő szokás, ami véget vethet a párkapcsolatnak