Karikó Katalin Nobel-díjas!

 Szabó Noémi
2023.10.02

Első magyar nőként veheti át a legrangosabb tudományos elismerést Karikó Katalin.

A Svéd Királyi Akadémia ma délelőtt Stockholmban Karikó Katalinnak és kutatótársának, Drew Weismannek ítélte a 2023-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Karikó Katalin az első magyar állampolgárságú, női Nobel-díjasunk, aki többek között olyan legendák mellé írta be magát a történelembe, mint Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre.

A Nobel-díj

A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította. 1895-ös végrendeletében rendelkezett arról, hogy vagyonának kamataiból részesedjenek a fizika, a kémia, az orvostudomány és az irodalom legjobbjai. Nobel nem egy tudományos életmű-elismerésének szánta a díjat. Végrendelete értelmében konkrét teljesítményért és eredményért is adható. A Nobel-díjakat svéd intézmények ítélik oda és a békedíjat leszámítva csak és kizárólag természetes személyek kaphatják. Az első kitüntetéseket 1901-ben osztották ki, a Nobel-díj azóta is a lehető legrangosabb tudományos elismerésnek számít.

Karikó Katalin

Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon, a középiskolát Kisújszálláson végezte, itt is nőtt fel. 1973 és 1978 között a Szegedi Tudományegyetem biológiaszakos hallgatója volt. 1978 és 1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta PhD képzését és 1983-ban avatták doktorrá. Ezt követően többek között a philadelphiai Temple Egyetemen, Washingtonban és a Pennsylvaniai Egyetemen is dolgozott. Utóbbi helyen kezdte el az mRNS-kutatását, első pályázatát azonban visszautasították, később mégis egyre több területen kezdték alkalmazni a terápiát. 2013-ban lépett be a BioNTech-hez, ahol később a cég vezető alelnöke lett. A Covid-19 alatt Karikó Katalin neve mindenki számára ismertté vált, 2021-ben a Time magazin több kutatóval együtt, köztül Drew Weismannal az „Év Hősének” választotta és számos kitüntetés mellett ebben az évben részesült a Széchenyi-díjban is.

Karikó Katalin és a Nobel-díj

Karikó Katalin a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának adjunktusa Drew Weissmannal dolgozta ki és együtt szabadalmaztatták a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását. 2019-ben a koronavírus felfedezését követően az oltóanyagokon dolgozó gyógyszergyászak közül a  Pfizer–BioNTech készített először engedélyezett vakcinát. A kifejlesztés, a tesztelés és a szabadalmaztatás mindössze egy évet vett igénybe. Karikó és Weismann munkássága tehát civilizációs jelentőségűnek bizonyult, emberéletek milliót mentették meg. A Nobel-díjat 1901. óta száztizennégy tudósnak ítélték óta, melyek közül eddig csupán tizenkettő volt nő, ehhez a táborhoz csatlakozott tizenharmadikként Karikó Katalin.

Magyar és magyar származású Nobel-díjasok:

  • 1905. Lénárd Fülöp – fizikai Nobel-díj („katódsugárzással kapcsolatos munkásságáért”) 
  • 1937. Szent-Györgyi Albert – fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj („a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”)
  • 1943. Hevesy György – kémiai Nobel-díj ( „radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban”)
  • 1961. Békésy György – fizológiai és orvostudományi Nobel-díj („a fül csigáján belüli ingerlés fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért”)
  • 1963. Wigner Jenő – fizikai Nobel-díj („az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezésére és alkalmazására”)
  • 1971. Gábor Dénes – fizikai Nobel-díj („a holográfia feltalálásáért és fejlesztéséért”)
  • 1994. Harsányi János – közgazdasági Nobel-emlékdíj („a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzésre vonatkozó úttörő munkásságáért”)
  • 1994. Oláh György – kémiai Nobel-díj („a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozásában elért eredményeiért”)
  • 2002. Kertész Imre – irodalmi Nobel-díj („írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”)
  • 2004. Herskó Ferenc – kémiai Nobel-díj („az ubikvitin közvetítette fehérje-lebontás felfedezéséért”)
  • 2023. Karinkó Katalin – fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj

 

Nyitókép: Jemal Countess/Getty Images a TIME számára

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Tedd meg a befizetéseidet, mi pedig megnöveljük a nyerési esélyeidet maximum 275 000 forintig. (x)