Olvasatlan e-mailek és megválaszolásra váró üzenetek gyűrűjében élünk, a szorongási szintünk pedig az egekben. Éppen ezért az online térben is ideje meghúzni a határokat, hogy kiélvezhessük az offline lét örömeit.
A digitális világ több módon is megkönnyítette az életünket, ugyanakkor olyan problémákat eredményezett, amiket korábban el sem tudtunk volna képzelni. Ilyen többek között a chat- vagy e-mailszorongás is. Az online kommunikáció ugyanis a leggyakoribb kiváltó oka a szociális és produktivitáshoz kapcsolódó szorongásnak. Ha éreztél már gyomorgörcsöt a telefonod értesítőhangját hallva, uralkodott el rajtad a pánik a rengeteg olvasatlan levél láttán, esetleg féltél elküldeni egy üzenetet, akkor számodra sem ismeretlen ez a jelenség. Szerencsére a modern problémákra ma már modern megoldásokat találhatunk.
Ha értesítésről van szó, akkor zéró tolerancia
Amikor a kis egyes villogni kezd a postaládafiókunkban vagy a közösségi média felületeinken, akkor joggal érezhetjük, hogy azonnal válaszolnunk kell. Különben lemaradunk vagy egyszerűen csak rosszfejek leszünk, ha nem tesszük. Sokakat ez olyannyira frusztrál, hogy semeddig nem képesek elviselni az olvasatlan üzenetek látványát, hanem azon nyomban késztetést éreznek, hogy megnyissák és válaszoljanak. Azonban ez a kényszeres érzés egy idő után, vagy egy bizonyos mennyiségű beérkező üzeneten túl már életminőségromlást okozhat. Egyrészt azért, mert az az idő, amit az e-mailjeink rendezgetésére vagy egy levél sokadszori átírására fordítunk, értékes energiát von el tőlünk, másrészt a folyamatos FOMO (fear of missing out, vagyis félelem a kimaradástól) átveszi az irányítást, amit végső soron a mentális egészségünk bán.
Beszéljenek a számok
Egy átlagos okostelefon-tulajdonos naponta legalább 150 alkalommal oldja fel a telefonját és 10-12 percenként ellenőrzi az értesítéseit. Egy 2022-es kutatás alapján pedig a postaládafiókunkban átlagosan 47 olvasatlan és 1602 meg nem nyitott e-mail pihen. Ezek a számok már önmagukban is elrettentőek és itt még nem beszéltünk azokról, akik több eszközön, több fiókot kezelnek.
A chat-szorongás két formája
Szorongást nemcsak akkor élhetünk át, ha végeláthatatlan levéltömeg zúdul ránk, hanem akkor is, ha nekünk kell megfogalmazni és elküldeni egy üzenetet. Mindkét esetben a közös nevező a belénk nevelt megfelelési norma. Bűntudatot élhetünk át, ha nem válaszolunk elég gyorsan, de amint megtesszük, utána azon izgulunk, vajon mit fognak szólni hozzá mások, elég jó-e az, amit írtunk. Így valójában a túlgondolás és az önbizalomhiány áll a dolog hátterében.
Beérkező üzenetek – a produktivitásunk fokmérői
Egy teljesítményhajhász világban az e-mailek megválaszolása, a folytonos online jelenlét és az azonnali reakcióidő a produktivitás mutatója lett. Ez a téves elképzelés azonban még több lelkiismeret-furdalást okoz, mert azt érezzük, azzal az információáradattal, ami ránk ömlik, már nem tudunk mit kezdeni. Ráadásul az e-mailes kommunikáció azért is olyan stresszes, mert aszinkron, vagyis az üzenetek küldése és a válaszok fogadása között késleltetés van. Nem tudjuk, hogy mikor kapunk választ. A bűntudat és bizonytalanság együtt pedig egyenes úton vezetnek a szorongáshoz.
Tippek:
Készíts digitális napirendet – a határhúzás első lépcsőfoka az, hogy nem engedjük, hogy a nap huszonnégy órájának ütemét az értesítéseink határozzák meg. Érdemes kijelölni a nap folyamán egy időszakot, amit erre áldozunk és ehhez tartani magunkat.
Jelöld meg az e-mailek végén, mikor vagy elérhető – a leveleidet zárd úgy, hogy tájékoztatod a címzettet arról, hogy mikor számíthat legközelebb válaszra tőled. Tudasd, hogy hétvégéken és esténként offline vagy, de ha valami nagyon sürgős probléma adódik, akkor telefonon el tudnak érni.
Kategorizáld a leveleid – készíts több kategóriát a postafiókodban: mindenképpen legyen egy „fontos” és egy „még ráér” szekció, ahova bekerülnek célzottan a levelek. Így nem lesz minden szem előtt, csak az, ami halaszthatatlan.
Kimenő üzenetek – az intelligenciánk fokmérői
A messenger üzenetek, sms-ek és különböző közösségi média platformok levelezési lehetőségei esetén az okozhat szorongást, hogy hogyan tudjuk megfelelően kifejezni magunkat, úgy, hogy ne legyen félreértés belőle. Mivel nem látjuk a mimikát, az előzményeket és mindazt, ami a való életben segíti a kommunikációt, csupán a smiley-kra és a megérzéseinkre hagyatkozhatunk. Azonban írásban a megfelelő hangnem eltalálása korántsem egyszerű feladat. Szeretnénk önmagunkat adni és adott esetben professzionálisak lenni, de közben rettegünk a hibázás lehetőségétől.
Tippek:
Ne várakozz – idegőrlő lehet az az idő, ami az elküldött üzenetünk és a válasz között telik el. Látta, hogy írtál, de nem reagál? Ne kattogj rajta. Zárd le a telefonod és csinálj valami mást, tereld el a figyelmed.
Írj érzékletesen – kerüld a nagyon sablon válaszokat és formulákat, mert azok mindig tévútra vezetnek és nem jön át belőle a saját karaktered. Lazább beszélgetésekben használj hangulatjelet, hangutánzó szavakat vagy hosszabb leírásokat a rövid, sejtelmes válaszok helyett.
Tudatosítsd magadban, hogy a címzett is csak egy ember – ne fogalmazd át a mondandódat csak azért, mert úgy gondolod, a másiknak túl sok vagy túl kevés vagy. A képernyő túloldalán egy ugyanolyan ember ül, mint te, aki néha elfelejt válaszolni, olykor félreért dolgokat és hasonlóan szorong egy e-mail megírása előtt. A lényeg talán az, hogy igyekezzünk minél emberközelibbé tenni az internet világában a kommunikációt.
Nyitókép: Westend61/Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Digitális kikapcsolódás: küldd szabadságra a mobilodat is!
- Válaszd a való életet! 5 módszer a digitális méregtelenítéshez
- Mennyi ideig bírod a mobilod nélkül?
