Ha nem szeretsz bejárni a munkahelyedre, abban te magad is lehetsz hibás. Mielőtt a felmondási papírjaiddal szaladsz a felettesedhez, érdemes végiggondolnod, te mit csinálhatnál másképp.
Az életben sok mindenért hajlamosak vagyunk másokat hibáztatni. Ha felelőst keresünk bármiért, ami nem úgy alakul vagy történik, ahogy azt magunkban elképzeltük, akkor bizony nagyon szárnyal a fantáziánk, és csak hosszú idő múltán esik le a tantusz, hogy esetleg a hiba a saját készülékünkben lehet. Már ha leesik egyáltalán.
Így van ez a munkával kapcsolatban is, ha más kapja az előléptetést, vagy a jobb feladatokat, a több fizetést, akkor hamarabb szövünk összeesküvés-elméleteket, mint hogy őszintén, magunkba szállva elmerengjünk azon, hogy biztos, jó irányba vezetjük-e a hajót.
Igen vagy nem?
Az, hogy nem tudunk időben nemet mondani, nélkülözhetetlennek tartjuk magunkat, vagy beleszeretünk egy eleve kudarcba fulladt ötletbe, azok a hibák, amelyeket meg kell akadályoznunk és kerülnünk kell szakmai karrierünk, előrelépésünk érdekében. Ez némileg ellentmondásosnak tűnhet, mert logikus, hogy egy jobb pozícióért többet vállalunk, de néha a „nem” sokkal hasznosabb a saját céljaink elérésben, mint az „igen”. Fontos, hogy legyünk tisztában a lehetőségeinkkel, korlátainkkal, s bár kétségtelen, hogy a jó pap is holtig tanul, egy feszes tempónál, vagy vészesen közeli határidőnél, nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, ha a tizenkilencre lapot húzunk. Vannak, akiket turbó fokozatra képesek kapcsolni az extrém kihívások, de nagy általánosságban inkább az a jellemző, hogy a nagy nyomás görcsössé tesz, emiatt pedig lefagy a belső szoftver.
Az olyan feladatokért sem érdemes harcosan küzdeni, amelyek nem testhezállóak, csak az motivál bennüket, hogy valaki orra elől elhappoljuk a lehetőséget. Ha a cég szempontjából fontos projekten dolgoztok, akkor azzal kapcsolatban sem árt óvatosnak lenni, hogy ki(k) lesz(nek) a társa(i)d a feladat során. Ha ugyanis egyébként nem szívesen dolgozol valakivel együtt, akkor lehet, hogy ez a hatékonyságon is meg fog látszódni. Ha valakire csak hasonlítani szeretnél, netalántán elérkezettnek látod az időt, hogy legyőzd, akkor nem biztos, hogy a munka szempontjából a tiétek lesz a legütősebb páros.
Ha munkahelyi teljesítésről van szó, akkor sokkal hasznosabb megfigyelni azokat a hibákat, amiket mások elkövettek, és amiből tanulni tudsz. Egy olyan hiba, amely már megtörtént, fontos figyelmeztető jelként, vagy jó tanácsként is értelmezhető.
8 óra munka…
Bár a munkahely alapvetően nem szórakoztatóközpont, nem feltétlenül baj, ha nem gyomorgörccsel, vagy mérhetetlen rosszkedvvel jársz dolgozni. Ahhoz túl sok időt töltesz ott az életedből, hogy ne találj benne örömfaktort. Ha hosszabb ideje csak negatív érzéseket tudsz kapcsolni a munkahelyedhez, akkor vagy rosszul csinálsz valamit, és kihasználnak, vagy nem a megfelelő helyen vagy. A saját belátásod szerint kell tudnod erre a választ, s ha fontos számodra, hogy jobban érezd magad, akkor ne (csak) arra várj, hogy a kollégáid körülugráljanak, hanem te magad is tegyél az ügy érdekében.
Mit tehetsz, ha nem akarod, hogy kihasználjanak?
Látszódj!
A multicégek óriási létszámában sokszor arcot sem tudnak egyeztetni egy-egy névhez a magasabb beosztású kollégák, vezetők. Sokan ott követik el a legnagyobb hibát, hogy szorgos hangyaként, szépen csendben, szinte láthatatlanul dolgoznak. A mappák csak nőnek az íróasztalodon, te pedig hangtalanul nyúlsz a következőért? Először is, ne engedd, hogy túlterheljenek! Ha végeztél egy feladattal, ne ugorj rögtön fejest a másikba, hanem állj fel. Menj oda a vezetőhöz, kérdezed meg, hogy van-e pár perce, mondd el a tapasztalataidat, rögzüljön benne, hogy ki vagy, és mivel foglalkoztál.
Tedd magad láthatóvá, ezzel könnyebben kötik majd hozzád az eredményeidet is. Állj ki magadért! Ha valamivel gondod volt a feladat közben, nyugodtan tedd szóvá, hogy legközelebb ne forduljon elő. Hidd el, hogy bár sokszor a vezetők megközelíthetetlennek tűnnek – és néha ő maguk is szeretik ennek a látszatát kelteni –, nem fogják rossz néven venni, ha egy projektről beszámolsz nekik. Az viszont eszedbe ne jusson, hogy ilyenkor valamelyik kollégádat ócsárolni kezd, vagy kioktató stílusban kikérj magadnak bármit is.
A kapkodás nem jó irányadó
A gyors és átgondolatlan döntések meghozatala gyakori hiba. Egy fontos munka kapcsán soha ne akarj azzal érvényesülni, hogy meg sem várod a mondat végét, és máris igent mondasz. Tény, hogy a felgyorsult világ néha olyan tempót diktál, amit követhetetlennek találsz, de ez nem ok arra, hogy elkapkodott döntést hozzál. Ha felmerülnek benned aggályok, inkább kérdezz, mint hogy utólag verd a fejedet a falba olyan dologért, amit egy kis higgadtsággal már előre kideríthettél volna. Járd körbe a témát, kérj egy kis gondolkodási időt. Csak azért soha ne vállalj el valamit, hogy ne másé legyen. Azokat a feladatokat vállald el, amelyeket biztonsággal el tudsz végezni az adott határidőig, így egészen biztos, hogy sokkal kevesebb kellemetlenségben lesz részed.
Ötletelj!
Tipikus munkahelyi hiba, amikor egy jó gondolatot, ötletet azért tartasz magadban, mert attól félsz, hogy lemásolják. Vagy azt gondolod, hogy egyedül úgysem tudnád megcsinálni. Sokszor nincs új a nap alatt, így könnyen lehet, hogy a te ötleted már más fejében is kirajzolódott, így együtt sokkal hatékonyabbak tudnátok lenni. Nem leszel attól kevesebb, ha a saját ötletedet nem egyedül valósítod meg, vagy egyáltalán meg sem próbálod. És az sem árt, ha az értekezleten látják az aktivitásodat, mint hogy azért kapj számodra nem testhezálló feladatot, mert látszólag híján vagy a saját ötleteknek.
Húzd meg a határokat
Minden munkahelyen előfordul, hogy egy-egy határidő miatt túlórázni, esetleg még otthon, vagy hétvégén is dolgozni kell. Ha neked ez problémát okoz, mert nehezen tudod a családdal összeegyeztetni, akkor ezt ne tartsd titokban. Nem kötelezhetnek arra, hogy munkaidőn túl is dolgozz, s ha ezt rögtön az első alkalomnál nem teszed szóvá, akkor ne csodálkozz, hogy senkit nem fog érdekelni a következő alkalomnál sem. Jó dolog, ha szereted a munkádat, és örömmel dolgozol, de ne hagyd, hogy megszállottá, vagy teljesítménykényszeressé tegyen, nem (csak) ezáltal leszel sikeres. Tartsd szem előtt a bölcs mondást, hogy: Nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem azért dolgozunk, hogy éljünk.
Forrás: elle.es
Nyitókép: South_agency/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- A mesterséges intelligencia több millió munkavállalót veszélyeztet?
- 7 dolog, amit ne csinálj mielőtt munkába mész, mert rontja a teljesítményed!
- Félsz a munkahelyi kihívásoktól? Így győzheted le az ergofóbiát!
