Koch Csaba arra tette fel életét, hogy a legjobb minőségű alapanyagot, azaz a lehető legfinomabb szőlőt hozza létre boraihoz. Úgy tűnik, ez sikerült is neki, de mi lehet a titka? Ennek próbáltunk meg utánajárni.
Biztosan hallottatok már a wagyu marháról, aki egész életét boldogságban és természetesen éli. Mivel ebben az univerzumban minden rezeg valamilyen szinten, illetve az élőlények különböző külső hatásokra hormonokat termelnek nagyon fontos, hogy mi épül be a sejtjeikbe, mert aztán azt fogyasztjuk el mi. Bár a wagyu marhahús íze különleges márványos szerkezetének is köszönhető, nem véletlen, hogy a japánok nem engedik ki a kezükből a tartását, és kizárólag szabadon, zsíros legelőkön tartják őket, mert tudják, hogy húsukra nézve ez is óriási hatással bír. Nemrégiben Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke hasonló, rendkívüli felfedezést tett, igaz a szőlővel kapcsolatban. Az év borásza forradalmi felfedezésének, amelynek alapját egy négyéves kutatás képezi, a boldog szőlő nevet adta.
Az vagy, amit megeszel, és ez a szőlőre is igaz
A fotoszintézis szó talán már senki előtt nem ismeretlen. Általános iskolában megtanultuk, hogy széndioxid be, oxigén ki. Csakhogy a termőnövények esetében a fotoszintézis az életbenmaradáson túl egy másik, fontos szerepet is játszik: ennek köszönhetően alakul ki a termés, jelen esetben a szőlő íze, cukor- és ásványianyag-tartalma is. Tehát minél jobban tud egy növény fotoszintetizálni, termése annál ízesebbé és gazdagabbá válik.
Okos szőlő
A jelenleg használatban lévő termeléstechnológiai eljárások azonban lemetszik a szőlő leveleit, hogy a termés minél szabadabban álljon a permetezéshez és leszedéshez, illetve minél szárazabb környezetben legyen a kórokozók miatt. Ezt az anomáliát fedezte fel és fordította hasznunkra Koch Csaba. A kutatásból kiderült, hogy a szőlő nemcsak boldog tud lenni, de alapvetően okos is. A belső elválasztású hormonjai, vagyis az auxinok és gibberellinek segítségével képes lombozatát, leveleit, az optimális irányba állítani ahhoz, hogy a leggazdagabbra tudja táplálni gyümölcseit. És csak egy kis kapaszkodóra van szüksége ahhoz, hogy a legoptimálisabb ízélményt érje el. A szőlőnek ezt a tudását is hasznosította és fejlesztette tovább a borász.
A boldogság nyomában
Az immáron 10. generációs borász, Koch Csaba, aki nem a mennyiség-, sokkal inkább a minőségorientált technológiákban hitt mindig is, ültetvényein törekedett a hagyományos eljárások és a legújabb technológiák ötvözésére. Hitvallása szerint jó bort csak a legjobb alapanyagból lehet készíteni. Különböző borvidékeken elhelyezkedő szőlőit szerette volna a lehető legjobb minőségűvé tenni, így kutatásaiban egy olyan megoldást keresett, amely a legtöbb szőlőre alkalmazható.
Szőlő menedzsment
A boldog szőlő technológiát tulajdonképpen fotoszintézis menedzsmentnek is nevezhetjük. Ez a módszer semmiképp sem összekeverendő a biodinamikus termesztéssel, mert a boldog szőlő módszer nem követi sem a nap és holdmozgást, nem holisztikus, ugyanakkor kiválóan megvalósítható a nagyobb sortávú, akár gépesített szőlészetekben is. A boldog szőlő technológiában több lombozatot hagynak meg a szőlőn, és csupán a fotoszintézist és a fürtzónák megvilágítottságát maximalizálja speciális dróthálók segítségével Koch Csaba, aki pincéiben egyenes vonalú, tiszta és gazdag illatvilágú borokat készít, mindig olyan stílusban, amely az adott termőhelyen a legmagasabb minőséget biztosítja.
Nagyobb és több
A magas és katonásan metszett tőkékkel szemben, a speciális kacshuzalokkal ellátott, szabadon fejlődhető szőlők 20%-kal többet fotoszintetizálnak, ami nemcsak 8%-kal több terméshez, de sokkal gazdagabb ízhez és tartalomhoz is vezet. Ráadásul ezzel a módszerrel a szőlő sokkal ellenállóbbá és nagyobb méretűvé is fejlődik. A fogysztó, vagyis a mi számunkra lefordítva pedig mindez annyit jelent, hogy egy sokkal természetközelibb, több ásványi anyagot tartalmazó és magasabb minőségű terméket kortyolgathatunk, ha egy kicsit szeretnénk megmelengetni a lelkünket.
Nyitókép: Photographer and Illustrator/Getty Images
