Komoly indulatokat kavart a menstruációs szabadság hazai bevezetése

A francia nők indították el a lavinát, de ma már egyre több országban foglalkoznak a problémával.

A francia nők év elején döntöttek úgy, hogy kezükbe veszik a sorsukat, és kiharcolták maguknak a menstruációs szabadságot. Már önmagában a tény is elég bizarrul hangzik, hiszen ez a téma évtizedeken át tabunak számított. A nők még maguk között sem szívesen beszéltek róla.

Rengeteg nőt érint a probléma

Az egyértelműen kijelenthető, hogy nem sok olyan szerencsés nő él a Földön, akinek ha nem is tartósan, de ne okozott volna problémát ez a pár, nem véletlenül nehéznek is hívott nap. A francia nők, akik amúgy is komoly élharcosai a feminizmusnak, valóságos lavinát indítottak el a témában, és világszerte egyre több országban követik a példájukat.

A franciák után elsőként a spanyolok léptek, majd hazánkban úttörőként a főváros VI. kerületének, Terézvárosnak a polgármestere döntött a menstruációs szabadság bevezeteése mellett.

Ő volt annyira „bátor”, hogy napirendre vette, a még nők között is rengeteg kérdést felvető témát. A helyi képviselő-testület szeptember első napján elfogadta a döntést, így az önkormányzati tulajdonban lévő cégeknél életbe is lépett. A sors különleges fintora, hogy bár akad az országban jócskán női polgármester is, egy férfinak jutott elsőként eszébe, hogy példát mutasson. De a témában tett nyilatkozata arra is rámutat, hogy ez nem kizárólag női vagy férfi, hanem a hatékonyságot is érintő kérdés.

Itthon egy férfi tette meg az első lépést

Nem lehet hatékony munkavégzést várni attól, aki akár a katedra mögött állva, a számítógépnél ülve vagy a gyártósor mellett fájdalomtól szenved. Márpedig jelenleg a jogalkotás nem vesz tudomást ezekről a nőkről. Kutatások alapján a fiatal nők 60-90 százaléka szenved a fájdalmas menstruációtól. Az a politikus, aki a társadalom ekkora hányadának, nők százezreinek problémájával nem foglalkozik, nem méltó arra, hogy bárkit is képviseljen. Az állam minden szintjének kötelessége foglalkozni a jelenséggel” – fogalmazott Soproni.

És hogy nemcsak a társadalom, hanem maguk a nők is mennyire megosztottak ebben a témában, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a legtöbb negatív és gyalázkodó komment, a fórumokon, általában nőktől származik. Akinek nem inge, ne vegye magára – tartja a mondás, valahogy ezt a helyzetet is így illene kezelni. Mert akinek akkora mákja van, hogy nem is érti, hogy mi az intézkedés lényege, az nem biztos, hogy jó, ha megjegyzést fűz azoknak a köszönetnyilvánításához, akik üdvözlik a lehetőséget, ugyanis havi szintem megszenvedik ezeket a napokat.

Hölgyeim, inkább örüljünk annak, hogy ebben a dologban sem vagyunk egyformák, és ne irigyeljük azokat, aki a szenvedéseik közepette egy napot kihagyhatnak a munkából.

Biztos vagyok abban, hogy többségük szívesebben dolgozna a tulajdonképpen „kényszerszabadnap” helyett. Arról aztán tényleg nem is beszélve, hogy biztos nem volt céljuk, hogy a munkahelyükön mindenkinek tudomása legyen arról, hogy épp nehéz napjaik vannak.

Nyitókép: nensuria/GettyImages

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Tedd meg a befizetéseidet, mi pedig megnöveljük a nyerési esélyeidet maximum 275 000 forintig. (x)