Útmutató kezdőknek, hogy biztosan semmilyen hibát ne kövess el, ha a komposztálás mellett teszed le a voksod.
Az otthoni komposztálás egy olyan tevékenység, amelyből mindenki profitál. A bolygó azért, mert ez a legfenntarthatóbb módja a konyhai ételmaradékok és a kerti hulladékok eltüntetésének, a növények pedig azért, mert végeredményként csúcsminőségű, tápanyagban gazdag humusszal ajándékozod meg őket. Illetve te is, hiszen amellett, hogy csökkented a háztartási hulladékot, még a drága (és szintetikus) tápoldatok árát is megspórolhatod. A komposztáláshoz ráadásul nincs szükség hatalmas udvarra, egy kiskertben és az erkélyen is ugyanolyan jól meg tudod oldani.
1. Az év mely időszaka alkalmas a komposztálásra?
Gyakori tévhit, hogy a komposztálást télen nem lehet vagy nehéz jól csinálni, de valójában egész évben nyugodtan gyűjtögetheted a zöldhulladékokat. Sőt, az Angol Királyi Kertészeti Társaság (RHS) szerint a késő nyári és a kora téli időszak a komposztkészítés csúcsideje.
2. Hová érdemes gyűjteni a zöldhulladékokat?
A komposztkupacot vagy a tárolóedényt nem ideális el olyan helyre tenni, ahol a hőmérséklet és a páratartalom gyakran megváltozik. Ennek egyszerű indoka van: azok a mikroorganizmusok, amelyek a hulladékot komposzttá alakítják, inkább az állandó körülményeket kedvelik. Keress egy olyan pontot, amely árnyékolt és fedett. Ezzel meg tudod akadályozni, hogy a napsugarak kiszárítsák vagy a csapadék eláztassa a tápanyagokban gazdag komposztodat. Amennyiben lehetőséged van arra, hogy a szabadban végezd az újrahasznosítást, akkor érdemes közvetlenül a talajon gyűjtened a hulladékot, mert így könnyebben hozzáférnek a lebontást végző férgek, rovarok és a talajban élő mikrobák.
3. Milyen típusú komposztáló ládát érdemes beszerezni?
Ma már számos komposztáló keret és tároló kapható, anyagát tekintve azonban általában kétféle, a műanyag és a fa típusok között válogathatsz. A keret (amely alul nyitott) csak kültéri használatra alkalmas, de beltéri komposztáló ládákat is találsz az üzletek kínálatában. Ha ennél is egyszerűbb (és olcsóbb) megoldást keresel, akkor egy kisebb kartondobozt is megfoghatsz komposztálónak. Mivel a karton is biológiailag lebomló anyag, ezért a megtelt dobozt nyugodtan otthagyhatod a kertben a hulladékkal együtt. Ebben az esetben fontos, hogy előbb minden olyan részt távolíts el róla (matricák, ragasztószalagok), amelyek nem alkalmasak a komposztálásra.
4. Mire figyelj a komposztálás alatt?
A komposztáláshoz három dologra van szükség: oxigénre, nedvességre és tápanyagra, amelyeknek az egyensúlyára is figyelni kell. Ha a nyersanyag nem kap elég levegőt, nemkívánatos baktériumok szaporodhatnak el benne és a komposzt rothadásnak indul. Ezért fontos a levegős tároló biztosítása és a lazító anyagok (például szalma, ágnyesedék) bekeverése. A víz is fontos tényező. Ha a hulladék nem jut elég nedvességhez, akkor a mikroorganizmusok szaporodása megáll, a lebomlás nem indul be vagy abbamarad. A túl sok víz viszont kiszorítja a részecskék közötti térből a levegőt, oxigénhiány lép fel és a szerves anyagok bomlása rothadássá alakul, amelyhez kellemetlen szag is társul.
A komposzt tartalmánál is érdemes figyelni az egyensúlyra. A zöldhulladékok és a keményebb, fás anyagok legideálisabb aránya 50-50 %. Ha ezt sikerül betartanod, akkor a legnagyobb a bomlás sebessége. A legtöbb háztartásban nagyobb a zöldhulladékok aránya, de ezt széttépett karton- és papírdarabok, illetve kisebb ágak hozzáadásával kiegyensúlyozhatod. A mikroorganizmusok jó életműködéséhez megfelelő mennyiségű szénre és nitrogénre van szükség. Hogy ezt fenntarts neked csak arra kell ügyelned, hogy minél többféle elemből álljon össze a komposzt.
5. Mit szabad komposztálni és mit nem?
A tárolóba a legtöbb természetes konyhai hulladék bekerülhet. Ide tartoznak a gyümölcsök, a zöldségek, az összetört tojáshéj, a kávézacc, a teafilter tartalma (a filter nem, mert tartalmaz mikroműanyagot), a tealevél, az elhervadt vágott virágok és az elszáradt cserepes növények. A kerti hulladékok közül az elnyílt virágok, a lehullott gyümölcsök és zöldség, a gallyak, a fűnyesedék és a kerti gaz jöhet szóba. Kisebb mennyiségben, apró darabokban kezeletlen fa, papír, karton, haj és köröm is kerülhet a komposztba. Illetve a növényevő kisállatok ürüléke (a forgácsalommal együtt) is a komposzt remek alapanyaga.
A komposztba szigorúan tilos olyan hulladékot dobni, amelyen található festék-, lakk-, olaj- vagy zsírmaradék, illetve bármilyen szintetikus, illetve nem lebomló anyagból készült része is van. A főtt ételmaradékok – főként hús és hal, mártások és levesmaradékok -, kenyér és csont sem kerülhet bele. Ezek lebomlanak, de gyakran tartalmaznak adalékanyagokat, illetve fertőzésveszélyesek és vonzzák a kóbor állatokat, a rágcsálókat és a legyeket.
6. Egyszerű megoldások a leggyakrabban jelentkező problémákra:
- Ha úgy látod, lassan bomlik le a hulladék: érdemes megkeverni a komposzt tartalmát, ez egy kicsit felgyorsítja a folyamatot.
- Ha kiszáradt a komposzt: adj hozzá zöldhulladékot, kis mennyiségű vizet vagy fűnyesedéket.
- Ha ragacsos az állaga: keverj bele néhány keményebb, fás anyagú hulladékot.
- Ha legyek jelennek meg körülötte: a konyhai hulladékra önts kerti hulladékot és ellenőrizd, hogy nem túl magas-e a komposzt nedvességtartalma.
Ha téged is érdekel a komposztálás, érdemes letölteni a ShareWaste nevű applikációt, amellyel egyfajta közösségi komposztálás tagja lehetsz. Az alkalmazást azok is használhatják, akiknek nincs otthon saját komposztjuk, de szívesen felajánlanák háztartási hulladékukat másoknak. Ha a szorgosan gyűjtögetők közé tartozol, akkor pedig ezeket az adományokat te is megigényelheted.
Nyitókép: svetikd/Getty Images
