A magyar labdarúgás napján ismét van mit ünnepelnünk, hiszen válogatottunk csoportelsőként biztosította helyét a 2024-es németországi Európa-bajnokságon. Hoztunk néhány könyvet, amely elkalauzol minket a sportág monumentális világába.
A nemzeti tizenegy már 2016-ban sokak, a magyar futballban elveszett hitét adta vissza és Marco Rossi vezetésével egy újabb aranykorát éli. A magyar labdarúgás napját természetesen nem véletlenül ünnepeljük november 25-én. Ez az a dátum, amikor Magyarország Aranycsapata Puskás Ferencet, Hidegkuti Nándort, Grosics Gyulát és Buzánszki Jenőt soraiban tudva legyőzte a futball hazáját. A magyar válogatott a legendás Wembley-ben 6:3-as győzelmet aratott Anglia felett. A Sebes Gusztáv által irányított csapat örökre beírta magát a történelem könyvekbe, ezt a győzelmet és magyar futball rég látott, de visszatérni látszó dicsőségét ünnepeljük.
„Kezdjük vagy negyven évvel ezelőttről. Nekem úgy tűnik, hogy Rákosi Mátyás nem véletlenül választotta ki szövetségi kapitánynak éppen Sebes Gusztávot. Magatartásuk jegyei hasonlóak: mély hit a saját vezetői csalhatatlanságukban, és mindenekelőtt éberség az éleződő nemzetközi osztályharcban. Mielőtt felhúzták volna a kesztyűjüket, mindig megnézték, nincs-e benne az ellenség keze?! Az emlékezetes londoni 6:3-as meccsen nem negyvennégy láb és körülbelül feleannyi fej, hanem két világnézet csapott össze a Wembley stadionban. Csak Grosits védésein látszott, hogy már akkor sem értett egyet a rendszerrel. Ő egyébként is legalább három világbajnokságon járatta le játékával a kommunista rezsimet.
Rákosi és Sebes Gusztáv tévedései is egy tőről fakadtak, a természet és a logika törvényeit mindketten legyőzendő burzsoá csökevénynek tekintették. Egyikük gyapotot akart termelni fagyzugos Alföldünkön, hajszárítóval kellett melegíteni a leszedett gubót, hogy hajlandó legyen kipattanni, a másikuk a világbajnoki döntőn egy ballábas játékost állított a jobb szélre, ráadásul egy Tóthot.”
A fenti sorokat Modova György szerezte, de nemcsak ő, hanem számtalan irodalmár merített ihletet a magyar nemzeti tizenegy történeteiből. Cikkünkben most elhoztuk azokat a köteteket, amiket meleg szívvel ajánlunk nektek is.
David Bailey: Az Aranycsapat története
A legendás Aranycsapat történetét számtalan mű dolgozza fel, de még mindig van mit mesélni a Sebes Gusztáv irányította nemzeti tizenegyről. David Bailey angol író egy teljesen új megvilágításba helyezte a Rákosi-rendszerben kiépült válogatottat. A könyv kapott kritikákat, hiszen tárgyi és történelmi tévedések egyaránt vannak benne, azonban azoknak, akik szeretnének megismerkedni Czibor, Puskás, Kocsis, Budai II, Hidegkuti, Zakariáns, Bozsik, Lantos, Lóránt, Buzánszky és Grosics történeteivel, bátran merjük ajánlani. Választ kaphatunk arra, hogyan került ez a különleges tizenegy ember a válogatottba, a politika miként fonódott össze a labdarúgással és a sok ellentmondás miként emelte piedesztálra azokat a labdarúgókat, akiket később a mélybe lökött. Olvasmányos, regényes történet ez, ahol minden mindennel összeér. A Helikon kiadó pedig azért is tett, hogy a könyvespolc egyik éke legyen. Szürke kötetét az Aranycsapathoz méltó arany nyomattal látta el.
Jonathan Wilson: A magyar futball aranykora – Amikor még mi tanítottuk focizni a világot
Johanthan Wilson könye egy átfogó mű és nem csak az Aranycsapatról szól. A Futballforradalmak szerzőjeként már bizonyított író ezúttal a magyar labdarúgásról ír. De még hogy ír! Korunk egyik legjobb futballszakírója azt a korszakot mutatja be, amikor tényleg mi tanítottuk focizni a világot. Az író történetét az 1920-as években kezdi és bemutatja azt a két embert, akik letették a modern foci alapjait: Kürschner Izidor és Hirschl Imre ugyanis egészen mást láttak a játékban, mint addig bárki. De persze Guttman Bélának és Puskás Ferencéknek is fontos szerep jut. Na, és persze a történelemnek, hiszen Wilson tökéletes érzékkel tárja elénk a viharos 20. század eseményeinek futballra (is) gyakorolt hatásait. A főszerepet pedig most nem a játékosok, hanem az edzők kapják. Az ő életükön végigkalauzolva látjuk az aranykor előzményeit, az Aranycsapat sikereit és a magyar labdarúgás legszebb évtizedeinek bukását is.
Matt Clough: 6:3 – A meccs, ami örökre megváltoztatta a magyar futballt
Novemberi könyvajánlókban már szó esett erről a könyvújdonságról. Matt Clough kötete szintén új fényt ad az Aranycsapatnak, hiszen a legendás 6:3-as eredménnyel véget ért találkozó történéseit mutatja be. A sosem látott részletességgel megírt történet arról a meccsről mesél, ahol semmi más nem volt elfogadható, csak a győzelem. A játékosok úgy léptek tehát pályára, hogy tudták jól, az „évszázad mérkőzésén” kell bizonyítaniuk. Az Aranycsapat pedig bizonyított, végül mindenkit meg is lepett, hiszen a labdarúgás hazáját győzte le 6:3-ra. Ez pedig számtalan, a sportot alapjaiban megrengető változást hozott a labdarúgásba, amire fény is derül ebben a történetben.
Csillag Péter: Ady stoplisban – Klasszikus magyar írók a futballról
A Nemzeti Sport újságírója, Csillag Péter is formabontó ötlettel állt elő, mikor megírta az Ady stoplisban című művét. A szerző a XX. század nagy íróit, költőit veszi elő, hogy bemutathassa azok futballhoz való viszonyát. Már a cím is magával ragad, a koncepció pedig tényleg páratlan. Érdekes anekdotákat, magával ragadó történeteket kapunk József Attiláról, Radnóti Miklósról, Rejtő Jenőről, Karinthy Frigyesről vagy éppen Juhász Gyuláról, akikben nemcsak az vol a közös, hogy nemzeti irodalmunk kiemelkedő alakjaivá váltak, hanem az is, hogy valahogy mindannyian kötődtek a labdarúgáshoz.
Benedek Szabolcs: Focialista forradalom
A 6:3-as győzelem után mindenki a magyar válogatottért rajongott. A szurkolók mennybe emelték a játékosakat. Nem volt ember, aki ne tudta volna az Aranycsapat tagjainak nevét, azonban a sosem látott érdeklődés egy év múlva meg is bosszulta magát. Benedek Szabolcs műve azzal az 1954-es világbajnoki döntővel indul, amit az egész ország várt. A győzelmet már szinte a mérkőzés előtt egész Budapest ünnepelte, mintha az NSZK ellen játszott találkozó tét nélkül zajlott volna. Aztán jött a pofon, a válogatott vesztett, az ország felzúdult, a szurkolók elfordultak addigi hőseiktől, az államvezetés érhetetlen perek sorát zúdította korábbi idoljaira. Benedek Szabolcs találó címet adott könyvének, hiszen ez a pofon nem várt események sorozatát indítja be. Egy nyolcadik kerületi lakóközösségen keresztül tökéletes korrajzot kapunk ebben az olvasmányos, regényes és történelmileg is pontos alkotásban.
David Bolchover: A legnagyobb visszatérés – Guttmann Béla élete – A legsötétebb időktől a futballdicsőségig
Tudjátok, hogy ez első igazi szupersztár edző magyar volt? Pedig ez így van, Guttmann Béla a holokausztot túlélve, csapatait a kispadról irányítva világszinten öregbítette hazánk hírnevét. Nem véletlenül választotta hát az ő alakját könyvének témájául David Bolchover. Guttmann reményt adott egy, a háborúk és forradalmak által megtépázott kontinensen. Túlélte a túlélhetetlent és tizenkét ország huszonöt csapatát irányította, sőt még Brazíliának is újat tanított a futballról (ez volt a 4–2–4-es felállás). A Benficánál pedig két okból is maradandót alkotott. Egyrészt a portugál együttes regnálása alatt kétszer is magasba emelhette a BEK-trófeát, másrészt pedig talán átkának is köze van ahhoz, hogy azóta ez nem ismétlődött meg. Guttmann Béla neve örökre összeforrt a magyar futballal, így Bolchover könyve hiánypótlónak bizonyul.
Dénes Tamás és Lakat T. Károly: Almafák – Futballmesék apákról és fiúkról
Ha édesapád futballista, te is az leszel? Olyan tehetséggel játszol majd, mint ő, vagy talán túl is szárnyalod? Szerepet játszik a genetika abban, hogy tökéletesen olvasd majd a játékot? Ezekre a kérdésekre keresi és adja meg a választ Dénes Tamás és Lakat T. Károly az Almafák című könyvükben. Azoknak az apáknak és fiúknak a történetét dolgozzák fel, akik a pályán találták meg igazán önmagukat. A futballdinasztiák ugyanis léteznek, őket mutatják be nekünk remekül megírt, kuriózumnak is mondható könyvükben, ugyanis ilyen eddig itthon még nem íródott.
Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére
„Minden ellenkező finom elgondolás ellenére az ember nem azért drukkol egy csapatnak, mert a csapat jó, hanem mert a miénk” – írja könyvében Esterházy Péter és milyen jól is látja. Esterházy Péter ebben a műben saját magát teszi meg főszereplőnek, azt a kisfiút, akinek az egész életét végigkíséri a futball csodája. Történetmesélés, a legnagyobb hazai futballsztárok és némi önirónia adják meg a regény páratlan esszenciáját. Szurkolóknak és Esterházy-rajongóknak kötelező! (De én azért mindenkinek ajánlanám!)
Nyitókép: Keystone/Hulton Archive/Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Te is más szemmel nézel majd a futballikonra: megnéztük az új Beckham-sorozatot
- 5 könyújdonság, amikkel ne várj karácsonyig
- Divatdiktátor sportolók: 6 férfi, akik a pályán kívül is inspirálóak
Tedd meg a befizetéseidet, mi pedig megnöveljük a nyerési esélyeidet maximum 275 000 forintig. (x)
