A magyar népdalok álomszép ruhaként kelnek életre Kószó Emese Panna diplomakollekciójában

Kószó Emese Panna innovatív módon merített inspirációt a népi kultúrából: mesterkollekciójának darabjaihoz a népdalok hanghullámait használta fel, ezek adják a ruhák formáját.

Még a legnagyobb divattervezők is szívesen merítenek inspirációt a különböző kultúrák tradícióiból, így a népművészet különböző ágaiból is. Néhány éve például egy ausztrál tervező, Alice McCall és a Dolce&Gabbana kollekciójában is feltűnt a kalocsai minta (igaz, ezt a tervezőpáros tévesen mexikói hímzésnek titulálta). A népi ihletésű ruhákat általában a virágos hímzések, a rakott szoknya és a csipke jellemzi, de Kószó Emese Panna, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem textiltervezés szakos hallgatója innovatív módon keltette életre a magyar népművészet hagyományait. Mesterdiplomájában a népi énekek dallamát jelenítette meg meseszerű ruhák formájában.

‚‚Az életemben mindig fontos szerepet töltött be a zene: a különböző korszakokhoz mindig tudok egy-egy olyan dalt kapcsolni, amelyhez fontos emlékek kötődnek. Emellett hosszú ideig néptáncoltam, ezért a népdalokhoz még különlegesebb kapcsolat fűz. Ez volt az egyik oka annak, hogy ezt a témát választottam’’ – mesélte nekünk Emese. A Dress-Code – Ruha egy dallamnak nevet viselő kollekciójában minden darabot egy népdal alapján, egészen pontosan a dalok dallamát megfigyelve tervezett meg.

A kollekció egyik darabja, amelyet a Mikor Gergely legény volt című népdal inspirált

A hagyomány és a modern technika találkozása

‚‚Már a szakdolgozatomat is arra alapoztam, hogy milyen szerepe van a digitalizációnak a vizuális világ megteremtésében. Olyan művészek után kutattam, akik nem vizuális, szemmel érzékelhetetlen inspirációból merítették az ötletüket. Majd azt vizsgáltam, ezeket fizikailag hogyan jelenítik meg.’’ Emese ezután különböző digitális programok működéséről gyűjtött információkat: megfigyelte a hangrezgéseken alapuló mérőeszközök, például az oszcilloszkóp mozgását, illetve azt, hogy  ezek a hullámok milyen vizuális nyelvet hoznak létre.

‚‚Valójában én is a népdalok dallamát jelenítettem meg a kollekcióban. A választott dalok legtöbbjéhez nem találtam kottát, úgyhogy én magam készítettem el. A dalok első 4-6 ütemét alkotó hangjegyeket végül összekötöttem és ez a hullámzó egyenes adta egy-egy ruha egyedi formavilágát, a sziluettjét és a szabásmintáját is ez alapján terveztem meg. Illetve a hanghullámokból készítettem azokat a QR-kódokat is, amelyeket telefonnal beolvashatunk, majd meghallgathatjuk azt a népdalt, amely az adott ruhát inspirálta.’’

A népdalok különleges szerepe

A dallam mellett a népdalok más tulajdonságai, például a szöveg is befolyásolta Emese kollekcióját. ‚A sorok és a versszakok hosszúsága, illetve ezek váltakozása és ismétlődése alapján határoztam meg a ruhák színét és hosszát. A színek esetében Isaac Newton 1704-es hang-szín analógiáját használtam és aszerint soroltam be őket, milyen hangról indul a dallamuk.’’ Így a Tavaszi szél vizet áraszt maxi ruhaként, az E kertemben című dal pedig sárga miniként elevenedik meg Emese meseszerű kollekciójában.

A sárga mini az E Kertemben hanghullámai alapján készült

‚‚Mind a hat dal Erdély területéről származik, főleg csángó és kalotaszegi népi énekeket választottam.’’ A fiatal tervező célja az volt, hogy olyan ruhákat alkosson, amelyek nemcsak esztétikusak, hanem valós jelentéssel bírnak. Szerinte a tudatosság fontos része, hogy kötődés alakuljon ki az ember és a személyes tárgyai között. Számára sokat jelentenek a népdalok, amelyeket választott, ezért a ruhákhoz is különleges viszony fűzi. ‚‚A népdaloknak van üzenetük, valamit képviselnek, ráadásul kulturális többlettel is bírnak. Ez olyan pluszt ad a kollekciónak, amelyre szinte semmi más nem lenne képes.’’

Tervező: Kószó Emese Panna
Témavezető: Nagy Adrien, egyetemi adjunktus
Opponens: Gyulai Natália
Intézmény: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Divat- és textiltervezés MA (2020)

Nyitókép: Borsos Mátyás

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: