Azt a tanácsot, hogy a párkapcsolatban együtt kell növekedni, talán nem pont így értették…
A közösségi oldalakon újabban terjed egy trend, amiben párok előtte, utána fotóit láthatjuk. A kapcsolat előtt sportos, vékony emberek mosolyognak a kamerába, néhány év együttlét után azonban a fotókon már szinte rájuk sem lehet ismerni, annyira elszaladt a mérleg nyelve. Vajon ez az évek múlásának tudható be vagy annak az általánosnak mondható jelenségnek, hogy egyszerűen elkényelmesedünk a hosszú távú kapcsolatainkban? A kutatók most sem hagytak minket válaszok nélkül.
A szerelem finom
Nekem rendkívül tetszik a gondolat, hogy a plusz kilóink valójában csak a plusz szeretet és boldogság, ami ránk rakódik a kapcsolatban. De, hogy ne idealizáljam túl a helyzetet, utánanéztem, hogy mégis mi történik a párokkal és a felszaladt pluszsúllyal. A kutatók arra jutottak, hogy ehhez számos tényező hozzájárul. Az egyik leglogikusabb magyarázat, hogy a szerelmünkkel egyszerűen többet eszünk, mint egyedül. Egy randi a kedvenc éttermünkben, egy moziest nachossal megtámogatva vagy éppen lustálkodás a kanapén, egy kis nasi társaságában. De hát mit tegyünk, ha a szerelem finom? Az étel is jobban esik jó társaságban és ezt még tovább fokozza az a tény, hogy rendszerint nagyobb adagokat is fogyasztunk, ha nem egyedül étkezünk.
A boldogság mégis hizlal
Egy másik kutatás ugyanakkor megállapította, hogy a több mint négy éve házasok körében a boldog párok kétszer nagyobb valószínűséggel híztak el, mint azok, akik arról számoltak be, hogy kevésbé elégedettek a kapcsolatukkal. Tehát tulajdonképpen a boldogságról alkotott illuzórikus elképzelésem sem teljesen alaptalan. Ez azt mutatja, hogy ha jól érezzük magunkat a másik fél társaságában, akkor háttérbe szorul a külső és sokkal inkább a közös élményekre terelődik a figyelem – magyarul prioritást élvez egy villásreggelivel összekötött randevú, mint egy edzőtermi kiruccanás.
Tükrözzük egymás szokásait
A szakértők szerint azonban néhány pszichológiai tényező is közrejátszik abban, hogy plusz kilókkal gyarapodunk a kapcsolatban. Mivel jellemzően a párunkkal töltjük el a legtöbb évet az életünkből − többet, mint a szüleinkkel vagy gyerekeinkkel −, egy idő után megjelenik az úgynevezett viselkedési konvergencia. Vagyis a felek aktivitási szintje, életmódbeli szokásai elkezdik tükrözni egymásét. Tehát, ha legalább az egyikünk sportol, odafigyel az étkezésére és egészséges szokásai vannak, azt a másik személy elkezdi leutánozni. Azonban igaz ez a fordítottjára is. Ha a párunk inkább a kanapén henyélő, nassolásból jeles típus, nagy valószínűséggel hamarosan mi is ilyenekké válunk.
Már nem kell „eladhatónak” lennünk
Egy másik teória az angol „mating market model”-re épül, amit párzási piac modellnek lehetne fordítani. Ennek az a lényege, hogy ha egyedülálló vagy, több időt és energiát fordítasz diétázásra és edzésre, hogy vonzónak tűnj egy társkereső oldalon, és így növeld a pártalálási esélyeidet. Egy biztonságos, elkötelezett kapcsolatban kevésbé érezheted a sürgető késztetést, hogy fenntartsd a valószínűleg irreális testalkatot.
Ezek együtt bőven elég indokot szolgáltatnak, hogy kissé elengedjük a gyeplőt a súlyunkkal kapcsolatban, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a súlygyarapodás a hosszú távú kapcsolatban gyakran kéz a kézben jár a testet megváltoztató eseményekkel, mint a terhesség vagy a gyermekneveléssel járó alváshiány.
Most, hogy jól kiveséztük az okokat, a következményeket pedig mindannyian látjuk a tükörben, arra biztatok mindenkit (beleértve magamat is), hogy a férjünkkel kézenfogva robogjunk le az edzőterembe, egy párkapcsolatot és testet építő közös programra.
Nyitókép: Westend61/ Getty Images
