A lánybúcsúkhoz, csak úgy, mint a legénybúcsúkhoz számtalan sztereotípiát társítunk, a sztriptíztől kezdve az illetlen ajándékokig. Nemrég életemben először vettem részt egy ilyen eseményen, és meg kell mondjam, pozitívan csalódtam!
Nem a női kapcsolatok ápolásáról vagyok híres, ezért nagyon boldog voltam, amikor hivatalos lettem egy lánybúcsúra. Az örömöm elég hamar aggodalomba csapott át, mert fogalmam sem volt, hogyan fogok hét számomra ismeretlen lánnyal minden feszélyezettség ellenére önfeledten bulizni. Előtte sosem jártam hasonló eseményen, ezért nem tudtam mi vár rám, csak a filmeken látott chippendale pasis, sikoltozós jelenetekre tudtam gondolni. Hamar kiderült, hogy a félelmeim alaptalanok voltak. Az este végére nemhogy szuperül éreztem magam, de az általam elképzelt rettegett helyzetek is egészen másként alakultak a valóságban.
A kínos csend vs. nagy egymásra találás
Azt gondoltam, ha összeeresztünk x idegen embert, abból maximum kínos hallgatás kerekedhet ki. Introvertált személyként még nehezebben élem meg az ilyen helyzeteket. Kivel fogok beszélgetni? Túl sokan vannak, és mindenkire figyelni kell. Végül az este, nem a nagy hallgatásoktól lett csendes. Amint megérkeztem mosolygós lányok fogadtak, akik türelmesen és kedvesen beszélgetést kezdeményeztek. Húsz percbe sem telt, és a pasiktól kezdve, a házasságig mindent kitárgyaltunk. Hihetetlen volt számomra, hogy ennyi nő, akik az élet más-más területéről jöttek mégis könnyedén szót értenek egymással. Az este végére a fél világot megváltottuk, és azt éreztem, hogy barátnőkre tettem szert.
Hangos kiabálás vs. itatjuk az egereket
A lánybúcsúk másik ismert sztereotípiája, hogy rengeteg csaj egymás szavába vágva, hangosan sikoltozik, miközben szemtelenül pasiznak. Ettől még jobban tartottam, mint a kínos csendtől, de ez a félelem is hamar elillant. Egy hangulatos, fényfüzérrel, lufikkal és apró mécsesekkel díszített asztalnál ültünk. Amikor odajött hozzánk egy nagyobb férfitársaság, olyan gyorsan koptattuk le őket, hogy idejük sem volt feleszmélni. A lánycsapat végig összetartott, még a táncparketten is végig együtt roptuk. A kiabálás helyett pedig a könnyeinkkel küszködtünk, amikor a menyasszony mindenkiről mondott pár kedves szót és elmesélt egy-egy közös emléket.
Illetlen ajándékok vs. megható apróságok
Szintén bevett szokás, hogy a lánybúcsún résztvevők megajándékozzák a menyasszonyt valami szexis, illetlen dologgal, ahogy például Robin tette az Így jártam anyátokkal egyik részében, amikor Lili lánybúcsújára egy szexuális segédeszközt vitt meglepetésnek. Azzal nem számolt, hogy a bulin idős hölgyek és kislányok is lesznek, hiszen a hagyomány szerint a menyasszony a női rokonság körében tölt el egy kellemes napot. Azt nem árulom el mi lett az epizód vége, de azt igen, hogy mi nem szexis ajándékkal leptük meg a leendő arát. Az egyik ajándékunk egy szerelmes levél volt, amit a vőlegény írt, igazán különlegessé tette az estét.
Kínos kvízjátékok vs. vicces kérdések
A lánybúcsúk elkerülhetetlen része, hogy a menyasszony vicces feladatokat teljesítve bizonyítja, készen áll a házasságkötésre. A fővárosban párszor már láttam hasonló helyzeteket, amikor a leendő feleség próbálta rávenni az utcán gyanútlanul járkáló pasikat különböző feladatokra. Mindenkinek a képzeletére bízom, milyen feladatokról van szó, de jobb, hogy a férjjelöltek nem voltak jelen. Ezért én sem tudtam, hogy mire számíthatok. A mi bulinkon a menyasszony húga szuper, a vőlegényhez kapcsolódó kérdéssort válogatott össze. Igen, itt sem hiányozhatott a válaszok sikerességét megünneplő koktélfolyam, de nem ettől volt jó a hangulat. A vőlegény becsületesen megválaszolta a kérdéseket, és nagyokat nevettünk a helyes válaszokon.
Korán véget ér a buli vs. hajnali hazamenetel
A lánybúcsú előtt többen jelezték, hogy nem tudnak sokáig maradni, még éjfél előtt szeretnének hazajutni, mert lehetetlen éjszaka taxit fogni és a buszozás sem a leggördülékenyebb. Én is úgy kalkuláltam, hogy nem maradok sokáig, éjfél körül hazaszállingózok. Az elképzelés megvolt, de a gyakorlatban egészen más történt. A kemény mag, köztük én is hajnali négy óráig buliztunk. Ezer éve nem voltam csajbuliban, így el is felejtettem milyen jó, ha a női energiáktól felpezsdülve kiengeded a fáradt gőzt. A buli végén pedig elmentünk közösen hamburgerezni, és megvitattuk, hogy mindenképpen megismételjük ezt a feledhetetlen estét.
Nyitókép: G-Stock Studio/Shutterstock
