Mennyi az idő? 5 perc múlva tündérrózsa – Így működött Linnaeus botanikai órája

Kinek van szüksége órára, ha a virágok is tudják az időt? A virág-napóra története egészen a 18. századig nyúlik vissza. A talányos, botanikai szerkezet szemet gyönyörködtető, időjelző virágai a kert ékességei lehetnek, de a pontosság nem az erénye.

A virág-napóra, azaz a Horologium Florae megálmodója Carl von Linné eredeti nevén Carolus Linnaeus híres svéd természettudós, orvos és botanikus. A családi legendárium szerint Carl születésekor édesapja játékok helyett virágokkal halmozta el a csecsemő bölcsőjét, akinek már a családneve is magában hordozta a növények iránti szeretet, hiszen hársfát jelent. 1741-ben Linnét nevezték ki az Uppsalai Egyetem orvosprofesszorának, és ezzel párhuzamosan az intézmény botanikus kertjének gondozásáért is felelősséget vállalt. A professzor ekkor kezdte el komolyan tanulmányozni a virágok kinyílásának és összecsukódásának napszakonként váltakozó ritmusát, és megfigyelései alapján megtervezte az első virág-napórát. Linné publikációja forradalminak számított a kor botanikatudományában.

A svéd természettudós feltehetően sok időt töltött a kertben, hiszen volt ideje tanulmányozni a legkülönbözőbb virágzó növényeket, a közönséges pitypangtól egészen a díszes tündérrózsáig. Megfigyelt olyan virágokat, amik a kora hajnali órákban nyílnak, mint például a bakszakáll, vagy a kék virágú mezei katáng. De feljegyezte a napközben és este szirmot bontó növényeket is. Tanulmányai szerint az éjkirálynő kaktusz – ahogy ezt a neve is sugallja – késő este nyílik, és éjfélkor húzza össze virágait.

Fotó: @floricoltura_gagliolo/Instagram

Bárki, aki Linné virágórájáról olvas, csillapíthatatlan vágyat érez arra, hogy megalkossa ezt a botanikai időmérő szerkezetet. A szakemberek azonban mindenkit óva intenek az ötlettől, hiszen szinte biztosan sikertelenségre van ítélve az elképzelés. Hogy miért? A svéd professzor tanulmányait Uppsalában végezte, a messzi északon és nyári időszakban. Azok a virágok, amik júniusban teljes pompájukban díszelegnek Svédországban, Magyarországon már javában magot érlelnek. És akkor még nem is említettük a különböző évszakokat és környezeti tényezőket. Sőt Linné maga sem alkotta meg sosem ezt az ágyást. Bár a 19. században számos kísérletet tettek a virág-napóra létrehozására, sajnos erről nem maradtak feljegyzések.

A virágóra azonban nem csak a svédek kiváltsága, Torockai Wigand Ede is felfedezte ezt a szerkezetet. De az, hogy ismerte-e Linné tanait, már sosem derül ki. „Nyáron nem kell nekem óra. Amint felébredek, kimegyek a kertembe. Ott van egy kis tó. Ha kinyílott benne a sárga vízirózsa, akkor tudom: hat óra van, mert az nem nyit előbb. De hátha már régen kinyílott? Nézzük a kerti salátát, annak fejér, apró virágai hét órakor nyílanak. Ilyenkor még a piros tikszem meg az aszúszegfű alszanak. Ezek nyolc órakor nyitják ki szemüket. Még lustább a mályva. Ismeritek a mályvát, ezt az egészséges, pirosfejű virágot? Az csak kilenc órakor ébred…” – olvasható Régi kert s míesei című könyvében.

Forrás: Amusing Planet
Nyitókép: thethomsn/Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, akkor ezeket is ajánljuk neked:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: