Hihetetlen, hogy 2020-ban még mindig erről kell beszélnünk, pedig egy friss kutatás szerint a „lookism" jelenség nagyobb problémát jelent, mint az elmúlt években.
Először tisztázzuk, mit is jelent a nagyon kifejező „lookism” fogalom. A Collins Dictionary meghatározása szerint, „olyan diszkriminatív viselkedés valakivel szemben, amely a személy külső megjelenésén alapul”. A kifejezéssel ritkán, de magával a jelenséggel sajnos nap mint nap találkozhatunk az élet minden területén, így sok munkahelyen is. Könnyen előfordulhat, hogy te is hallottál már olyan történetet, amely arról szólt, hogy egy (leendő) alkalmazott értékelésekor nemcsak a tudását, hanem a külső megjelenését is figyelembe vették. Azaz a megjelenése pozitívan vagy negatívan befolyásolta az állásinterjút, a fizetését, a beosztását vagy azt, kit bocsátanak el a cégtől. Röviden ez lenne a „lookism”, amely kéz a kézben jár a szexizmussal és az ageismmel.
Egyik szektor sem kivételez
Ha azt gondoltad, ez a jelenség csak a kereskedelemben vagy a médiában jellemző és csak a nőket érinti, akkor ki kell hogy ábrándítsunk. Valójában bármilyen foglalkozási körben előfordulhat és az esetek túlnyomó részében nőkkel szemben történik meg, de a férfiak is kerülhetnek hasonló szituációba. Ezt támasztotta alá a Memphis Egyetem nemrég közzétett kutatása is. A felmérés során az egyetemi hallgatók azokra az előadásokra adtak magasabb minősítést, amelyeket olyan tanárok tartottak, akik a külsejükre is több pontot kaptak, azaz vonzóbbnak értékelték őket. A „lookism” a korosztály tekintetében sem válogat, mindenkitől tökéletességet követel meg. A jelenséget néhány hónappal ezelőtt a BBC Radio egyik műsorvezetője, Libby Purves is nyíltan bírálta. Purves szerint az 50 év feletti nőkre hatalmas nyomást helyez a népszerű rádió vezetősége és elvárja tőlük, hogy jóval fiatalabbnak tűnjenek, mint a tényleges koruk.
Ahogyan már említettük, minden szektorban találhatunk bőven példákat, de vannak olyan iparágak, ahol gyakrabban okoz problémát a „lookism”. A The Next Web 20 éves tapasztalataira támaszkodva elmondta, hogy a vendéglátásban és a kiskereskedelemben továbbra is kiemelkedő szempont a munkavállaló szépsége, de az oktatási intézmények, a tanácsadó cégek, a tolmácsirodák és ügynökségek munkavállalói is egyre gyakrabban élveznek előnyt/kerülnek hátrányba a külsejük miatt.
Újabb probléma a Zoom rovására
A kijárási korlátozások miatt rendkívül megnőtt az online térben töltött idő, emiatt pedig a kozmetikai beavatkozások is népszerűbbek lettek. A legfrissebb információk azt a szomorú tényt is alátámasztották, amelyet már hónapokkal ezelőtt megjósoltak: a távmunkának köszönhetően még sosem volt ennyire meghatározó tényező a munkavállalók kinézete. A Zoom-meetingek során hosszú-hosszú perceken, vagy órákon keresztül vizsgálhatták egymást a résztvevők. Ezzel azok a vezetők is tisztában voltak, akik csinos beosztottjaikból próbáltak hasznot húzni, és jobb színben feltüntetni a céget. Egy brit felmérésből kiderült, hogy több vállalatnál is arra kérték a munkaadók a női alkalmazottakat, hogy videós megbeszélések alkalmával öltözzenek kihívó ruhába, viseljenek erős sminket és a hajukat is szedjék rendbe. Óhajukat azzal indokolták, hogy ezzel elősegítik a megállapodás megkötését, illetve kellemes benyomást keltenek az ügyfélben.
Egy brit ügyvédi iroda 2000 irodistát kérdezett meg a témában. A járványügyi korlátozások miatt otthonról dolgozók 35 százaléka találta magát hasonló helyzetben, ha pedig eleget tettek felettesük kérésének, akkor a Zoom-meetingek alatt több szexista megjegyzést is kaptak. Ha ez nem lett volna elég, az elmúlt hónapokban olyan történetek is napvilágot láttak, hogy a kényszerű létszámcsökkentés során a külső is döntő tényezőnek bizonyult. Máshol előírták, milyen ruhában és milyen sminkben kötelező megjelenni a virtuális megbeszélésen.
A munkáltató a hibás?
Természetesen igen, hiszen az ő döntése, figyelembe veszi-e, mennyire felel meg az alkalmazottak külseje az aktuális szépségideálnak és milyen elvárásai vannak velük szemben. De azt is figyelembe kell vennünk – nem levéve a vezetőkről a felelősséget –, hogy a társadalom még mindig a tökéletesség és a szépség megszállottja. Ez is azt eredményezi, hogy a vonzóbbnak tartott személyek részesülnek „szépségprémiumban”, azaz jobb eséllyel kapják meg a pozíciót, a fizetésemelést vagy az előléptetést. Az átlagember pedig reménykedhet, hogy a teljesítménye akkor is megmenti, ha egy csinosabb jelölt pályázik a helyére. De mégis hogyan küszöbölhető ki a „lookism” globális méretű problémája? Sokan a mesterséges intelligenciában látják a megoldást arra, hogy az emberi természet hibáját korrigálják. Az algoritmusban nem keltene szimpátiát egy szép mosoly és előítéletei sem lennének. Nem tudna elfogultan viselkedni. Csupán a betáplált adatok, a teljesítmény alapján döntené el, ki a legalkalmasabb a feladatra. Elég szomorú, hogy a modern technika segítségére lenne szükségünk, ha leszámolnánk egy ilyen káros előítélettel, mint a„lookism”.
Nyitókép: svetikd/Getty Images
