Meglepő, de ebben az életkorban viseljük a legnehezebben a magányt

A szakemberek szerint a korosztályunk is nagyban befolyásolja azt, hogyan birkózunk meg az egyedül töltött időszakokkal és azok milyen hatással lesznek az egészségünkre. Ám szerencsére a boldogságunk kulcsa mindannyiunk kezében ott van.

Sokan talán nem is hinnék, pedig tudományosan igazolt tény, hogy a magány több, mint egy rossz hangulat vagy lelkiállapot – valójában a fizikai és a mentális egészségünkre is nagyon káros hatással lehet. A megszakadó szív például nem csupán üres frázis, hanem valós szindrómát is jelenthet és szorongás, depresszió is kialakulhat amiatt, ha valaki egyedül érzi magát.Ráadásul romolhat a teljesítményünk a munkahelyen és megváltozhat a közösségekben betöltött szerepünk is ennek következtében. De azt sem szabad elfelejteni, hogy számos tényező befolyásolhatja azt, mennyire visel meg minket a magány. Ilyen az életkorunk is, mivel egyes korcsoportok teljesen másképpen reagálnak a szólóban töltött időszakokra.

Mégsem a húszéveseké a világ?

A Journal of Clinical Psychiatry novemberben publikált tanulmányában éppen ezt szerették volna körbejárni, 2019-ben közel 3000 embert vontak be a kutatásukba az Amerikai Egyesült Államokból, akik a 20-69 éves korosztályokat mind lefedték. A szakemberek felfedezték, hogy az alacsony empatikus-, és együttérző készség, a beszűkült társadalmi háló, a partner hiánya vagy az rossz alvásminőség életkortól függetlenül összefüggésben áll a magánnyal. Sőt, azt is megállapították, hogy

a 20-as éveinkben viseljük a legrosszabban a lehangoló egyedüllétet,

majd a 40-es évek közepén ismét kiugrás tapasztalható ebben, míg a 60-as korosztály esetében már visszaesés tapasztalható.

A titok az együttérzésben rejlik!

A kutatás kitért arra is, hogy a húszas éveinkben elképesztő nyomás és stressz ér minket, miközben megpróbáljuk megtalálni életünk szerelmét és mindemellett karriert is szeretnénk építeni. A tanulmány vezető szerzője, Tanya Nguyen szerint ez a korosztály kiemelten hajlamos arra, hogy összehasonlítsa magát a közösségi médián követett influenszerekkel és amiatt is sokat aggódik, hogy elég ember kedveli-e őket. Ha úgy érezzük, nem teljesítünk elég jól az bizony magasabb fokú magányhoz is vezethet. Ám az együttérzés szintjének emelkedése a szakemberek szerint minden korosztályban csökkentheti a magány érzését, hiszen azáltal, hogy jobban megértjük mások érzéseit, könnyebben a segítségére siethetünk annak, akinek szüksége van rá – így végeredményben a közösség hasznos tagjának tarthatjuk magunkat és bővülhet a társasági hálónk is.

Áldás vagy átok a közösségi média?

Bár az internetnek és a technikai vívmányoknak hála ma már sokkal könnyebb kapcsolatot tartunk a szeretteinkkel, mint az elmúlt évtizedekben, hiba lenne kijelenteni, hogy ezek jelentik a gyógyírt a magányra. Az igazság az, hogy a párszáz karakteres üzenetek, az e-mailek és chatbeszélgetések egyáltalán nem minden esetben enyhítik az egyedüllétet. A legfontosabb tényező ugyanis ebben az egyenletben a kapcsolat minősége lenne, amit gyakran éppen a közösségi médiafelületek rombolnak le. A social média észrevétlenül átnevelhet minket arra, hogy a korábbi együtt töltött személyes időt jóval alacsonyabb színvonalú online interakcióra cseréljük – akár a kényelemre és a gyorsaságra hivatkozva. Pedig össze sem lehet hasonlítani egy személyesen vagy telefonon lefolytatott beszélgetést egy üzenetváltással. Chatelés közben nem hallhatjuk a másik hangját, így nem is érthetjük meg igazán az érzéseit és a szándékait sem.

Digitális detox és jótékonyság receptre

Éppen ezért nagyon fontos rendszeresen időt szakítanunk arra, hogy teljesen jelen lehessünk a szeretteink életében, akár úgy, hogy a családi és baráti vacsorák közben minden technikai eszközt kikapcsolunk magunk körül. Ám az sem mellékes, hogy segítsünk másoknak, legyen szó akár egy kollégáról vagy egy jótékonysági szervezetről: nemcsak azért, hogy összekapcsolódhassunk másokkal, hanem amiatt is, hogy emlékeztessük magunkat arra az értékes szerepre, amit a társadalomban betöltünk, arra, mit adhatunk vissza a közösségeinknek. Ez egy elképesztően hatásos eszköz arra, hogy megerősíthessük a kapcsolatot saját magunkkal.

Forrás: Psychology Today
Nyitókép: borchee/Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: