November 3-án azokat a magyar tudósokat ünnepeljük, akik munkájukkal és felfeledézéseikkel az egész világot megváltoztatták.
A magyar tudományt 1997 óta ünnepeljük, ebben az évben született ugyanis meg az a kormányrendelet, mellyel hivatalosan is a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította az országgyűlés november 3-át. A választás azért esett erre a napra, mert Széchenyi István 1885-ben ezen a napon ajánlotta fel birtokainak éves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Széchenyi kezdeményezéséhez többen csatlakoztak, az 1827-es „a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” szóló XI. törvénycikk elfogadásakor annak alaptőkéje 250 ezer forint gyűlt össze. 1865-ben a társaság a német Friedrich August Stüler tervei alapján kapott székházat, ahol napjainkban tizenegy tudományos osztály működik.
A magyar tudósok hatása megkérdőjelezhetetlen. Ezt bizonyítja az is, hogy az idei évben Karikó Katalin és Krausz Ferenc is elnyerte a Nobel-díjat. Kortárs tudósaink mellett viszont szép számmal akad olyan, akik a múltban tettek forradalmi felfedezéseket. Cikkünkben most – a teljesség igénye nélkül – öt, a világot is megváltoztató magyar feltaláló elévülhetetlen érdemét mutatjuk be.
Szent-Györgyi Albert
Szent-Györgyi Albert az első magyar Nobel-díjasként egyike volt azon hazai kutatóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a világ tudományos életére. A biokémikus és orvos 1937-ben kapta meg a legrangosabb elismerést az orvostudomány terén elért kiemelkedő felfedezéseiért. Az inzulinnal kapcsolatos kutatásainak és a C-vitamin (aszkorbinsav) felfedezésének köszönhetően nyerte el ezt a díjat. Az inzulin a diabétesz kezelésében történő alkalmazásának felfedezése miatt volt jelentős, míg az aszkorbinsav, vagyis a C-vitamin felfedezése a skorbut megelőzésének és kezelésének fontos lépése volt. Ő alapította meg a Magyar Természettudományos Akadémiát, mely először az MTA-tól függetlenül működött, majd a két intézmény összevonásakor másodelnök volt.
Jedlik Ányos
A világ Ernst Verner von Siemens nevével azonosítja a villanymotort, azonban a német tudós előtt tizennyolc évvel hazánk egyik legkiemelkedőbb feltalálója, Jedlik Ányos már megalkotta azt. Jedlik „villamdelejes forgonya” egy egyenáramú gép volt. Később készített még elektromos generátort, de eredetileg a dinamóelv is az ő nevéhez fűződik.
Irinyi János
Nincs a Földön olyan hely, ahol ne találkoznának mindennap Irinyi János korszakalkotó felfedezésével. A magyar tudós nevéhez ugyanis a biztonsági gyufa fűződik. Korábban a foszfor alapú gyufafejek használata számtalan balesetet okozott, így Irinyi egy olyan fejet dolgozott ki, mely csak dörzsölés hatására szabadítja fel a sikeres meggyújtáshoz szükséges vegyületet. Az általa kifejlesztett „szikra gyufa” jelentős előrelépést jelentett a tűzbiztonság terén, és hozzájárult a gyúlékony anyagok következtében létrejött balesetek és tűzesetek minimalizálásához. Irinyi János munkássága és feltalálása fontos mérföldkő volt a kémia és a tűzbiztonság terén és jelentős hatással volt a mindennapi életre és a biztonságra világszerte.
Semmelweis Ignác
Semmelweis Ignác az „anyák megmentőjeként” híresült el. Legjelentősebb felfedezése a kórházi fertőzések és azok gyermekágyi láz megelőzésében játszott szerepének felismerése volt. Egy bécsi kórházban végzett munkája során felismerte, hogy a szülés utáni nők közötti magas halálozási arányt a kézmosás hiánya és a fertőzések terjedése okozza. Semmelweis felfedezése és gyakorlati intézkedései, beleértve a kézmosás és a fertőtlenítés alkalmazását az orvosi beavatkozások előtt, jelentős hatást gyakoroltak a kórházi higiénia fejlesztésére és az egészségügyi ellátás javítására. Felfedezéseit kezdetben ellenállás és elutasítás kísérte. Később munkássága elismerték, és hozzájárult a modern orvostudomány és egészségügyi gyakorlat fejlődéséhez. A magyar orvos felfedezéséről és annak körülményeiről pedig film is készült, amit hamarosan a mozikban is láthatunk.
Eötvös Loránd
Eötvös Loránd neve számos tudományos területen, leginkább azonban a fizika terén elért kiemelkedő eredményeiről ismert. A tudós fontos felfedezései közé tartozik a földi gravitációs erő pontos mérése, valamint a folyadékok felületi feszültségének pontosabb vizsgálata. Az általa kidolgozott Eötvös-inga tette lehetővé a gravitációs erők nagyon kis változásainak mérését, amely jelentős hatással volt a tudományos és mérnöki munkára. Kutatásai és felfedezései hozzájárultak a modern fizika és az anyagtudomány fejlődéséhez, és emlékeztetnek arra, hogy milyen fontos szerepet játszik a pontos mérések végrehajtása és az alapvető fizikai törvények jobb megértése.
Nyitókép: Magyar Tudományos Akadémia – mta.hu
